Érdekellentétek
2005/7-8. lapszám | VGF&HKL online | 4195 |
Figylem! Ez a cikk 21 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Cikkünkben sugárzó fűtések karbantartásáról, illetve az annak elmaradása miatt bekövetkezett károkról lesz szó. A cikk mondanivalója mindazonáltal általánosítható, egyszerű: gondozzuk épületgépészeti berendezéseinket.
A sugárzó fűtéseket forgalmazó, szervizelő és üzemeltető cég szakembereit a tulajdonos hívta ki ipari csarnokához, annak vörösen sugárzóihoz, mert régi bérlője elment, és az új érkezése előtt rendbe akarta tetetni a területet. Amikor a kollégák kiérkeztek, azt kellett megállapítaniuk, hogy a közel 15 éves rendszerhez minden valószínűség szerint telepítése óta nem nyúltak. Ami először feltűnt, az volt, hogy a ventilátorlyukakat ronggyal betömködték, valószínűleg azért, hogy azokon keresztül ne jöjjön be a kinti hideg – ez azt valószínűsítette, hogy az akkori bérlő nem fűtött. Nem úgy egy későbbi, aminek következtében – mivel a rongyokat bennhagyták – a bekapcsolás után a 4 ventilátorból 2 azonmód leégett.
Aztán jött sorban a többi megfigyelés. A sugárzók némelyikének hiányzott a vezérlőegysége. A flexibilis csövek legtöbbje lyukas volt, ezekből pedig ömlött a gáz. Ez persze életveszélyes, annál is inkább, mert a flexicsövek leginkább éjszaka szoktak eldurranni, amikor üres az épület, így nincs mód a beavatkozásra, a gáz pedig csak ömlik és ömlik – amíg csak reggel valaki fel nem kapcsolja a villanyt. Miért hagyják egyesek ilyen mértékben leromlani ingatlanjuk műszaki színvonalát? A magyarázat egyszerű. A tulajdonos megépítteti a csarnokot, felszereli a kellő (vagy legalábbis valamilyen) gépészettel stb. Ezután bérbe adja valakinek, és ez a valaki fizeti majd a rezsit! Persze megpróbál spórolni rajta, nem üzemelteti a fűtést, csak ha nagyon szükséges. Aztán a következő bérlő fűt, de nem úgy, ahogy kéne, sőt, esetenként ügyesen alakít a berendezésen, módosítja működését (szakszerűtlenül, a gyártó utasításaival ellentétesen). Aztán jön a harmadik bérlő, majd a negyedik. Közben mindez a tulajdonost nem érdekli, mert neki csak az számít, hogy a kuncsaft fizesse a bérleti díjat meg a rezsit. Állagmegóvásra, karbantartásra, fejlesztésre nem költ, csak ha feltétlenül szükségessé válik.
Mit mulaszt el a tulajdonos, azaz mit kéne tennie karbantartás címén esetünkben? Fűtési szezononként egy teljes ellenőrzés elegendő lenne. Ebben benne van egy működési próba, a ventilátorok, az illesztések, a csavarozás, a fúvókanyomás, az égéstermék-elvezetés, a tömítettség, a csövek, a mágnesszelepek, illetve a csatlakozási nyomások ellenőrzése. Enynyi az egész, és biztos, hogy olcsóbb, mint a tönkrement berendezéseket pótolni, ugye?
Első történetünk a bérlő és a tulajdonos érdekellentét világította meg, a második az üzemeltető és annak munkásai közötti konfliktus lehetőségét mutatja be. Szintén egy iparcsarnokban történt, hogy az épületgépész vállalkozó szerződés szerint telepítette a megrendelt és betervezett vörösen sugárzókat, majd beüzemelés után elégedetten távozott. Pár hét múlva hívta a felháborodott tulajdonos, hogy azonnal jöjjön és csináljon valamit, mert tűrhetetlenül, pimaszul magas gázszámlát kapott az imént. Kollégánk kirohant, és a következőkre derített fényt. A készülékekkel semmi baj nem volt, csak az üzemeltetésükkel. Azokat ugyanis 1-1 munkahely fűtésére telepítették, míg a köztes terek fűtetlenek maradtak volna, ám a dolgozók csarnokfűtést vártak, ezért maximumra kapcsolták a teljesítményt. Így valóban kellemesebb klíma uralkodott az épületben, viszont a gázfogyasztás a plafonig ugrott. A megoldás? Vagy előírásszerű használat, vagy lecserélni a főnök-dolgozó párosból az egyiket.
