Rézidomok alkalmazása az épületgépészetben
2005/11. lapszám | Nagy Gusztáv | 4294 |
Figylem! Ez a cikk 21 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Nyugat-Európa fejlett ipari országaiban új épületeknél 50-90%-ban alkalmaznak rézcsöveket. A rézcső külső környezetével, és a benne szállított különböző közegekkel szemben is ellenálló. A második világháború után hazánkban a rezet épületgépészeti célokra csak kivételes esetekben lehetett használni, ezért széles körben csak a nyolcvanas évek második felétől terjedt el ismét.
A réz az anyagok között minden tekintetben az egyik legkorszerűbb, tulajdonképpen egy fél-nemesfém, ezért rendkívül jó a korrózióállósága. A fejlett ipari országokban már széles körben alkalmazzák a gyors szereléstechnológiákat az épületgépészetben. A rézcsöves rendszerek használata hazánkban is igen elterjedt mind az ivóvízhálózatok, mind a fűtési- és a gázrendszerek esetében. A csövek lágy, félkemény és kemény állapotban, bevonattal vagy bevonat nélkül kerülnek forgalomba. Az alacsony szállítási költség, minimális szerszámigény, a szerelésre fordított idő rövidsége mellett a nagyfokú megbízhatóság mind arra engednek következtetni, hogy a réz alkalmazása az épületgépészet területén a következő években tovább fog növekedni.
Kapilláris forrasztás
A napjainkban legelterjedtebb rézcső-kötési eljárás a kapilláris forrasztás. Gazdaságossági szempontból a legkedvezőbb eljárások közé sorolható. A következő lépésekből áll:
- a csövek és idomok előkészítése, a forrasztandó felületek megtisztítása,
- folyósítószer felhordása (ügyeljünk rá, hogy a folyósítószer sohase kerüljön belső felületre),
- a forrasztási hely felmelegítése a forrasztási hőmérsékletre,
- forraszanyag adagolása, megolvasztása és a kötés elkészítése.
Forrasztható kötéseknél csőátmérőtől függően maximum 0,25 mm kapilláris rés engedhető meg. A forrasztási rés növekedése, illetve a felületek nem megfelelő tisztítása a kapillárishatás csökkenését eredményezi. Az idomokat megfelelő átfedéssel kell a csövekhez forrasztani. A javasolt átfedést az 1. táblázat tartalmazza. A lágyforrasztásnál használatos folyósítószerek kiválasztásánál az MSZ EN 29454 vonatkozó részeit tartsuk szem előtt. A folyósítószerek biztosítják a felmelegített felületek oxidmentességét és a forraszanyag egyenletes eloszlását.
Ivóvíz- és fűtésrendszerek lágy- és keményforrasztással, gázvezetékek kizárólag keményforrasztással szerelhetők. A rézcsövek forrasztásánál külön figyelmet kell fordítani arra, hogy a forrasztási hely és környezete ne hevülhessen túl. A lágyforrasztáshoz használt forraszanyagok olvadási hőmérséklete 450 °C alatt van, keményforrasztásnál ez az érték magasabb. Csak olyan forraszanyagok használhatók, amelyek az egészségügyi előírásokat is teljesítik. Vízvezetékeknél az MSZ EN 29453 előírásait kell figyelembe venni. Keményforrasztáshoz az MSZ EN 1044 szerinti forraszanyagok használhatók.
Hasznos szerelési információk
Menetes szerelvényekhez történő csatlakozások átmeneti idomokkal oldhatók meg. Az idomok egyik oldala menetes kialakítású, erre hagyományos módon csatlakoztathatók a szerelvények, a másik végére forrasztható a cső. Padlóban (padlófűtés esetén) vagy falban vezetett köröket lehetőség szerint egy szál csőből kell kialakítani. Amennyiben erre nincs mód, a kötést kizárólag keményforrasztással szabad megoldani. A forrasztható idomok egy speciális fajtája az ún. beöntött forraszgyűrűs fitting. Külsőre nagyon hasonlít a préselhető idomokhoz. A forraszanyagot gyárilag a speciálisan kialakított forraszágyba öntik. Ezeknél az idomoknál nincs szükség utólagosan forraszanyag használatára. A nyugat-európai piacokon rendkívül népszerű, hiszen nagymértékben meggyorsítja és leegyszerűsíti a szerelés menetét, ezzel jelentős munkaidő takarítható meg. További előnye, hogy a forraszanyag a betolási mélység kb. felénél helyezkedik el, így nagyobb kötési biztonságot garantál.
Présidomos kötés
A rézcsövek szerelésénél a kapilláris forrasztás mellett egyre inkább elterjednek a présidomos kötések. A préselhető idomok ma már széles méretválasztékban elérhetők, 15-től egészen 108 mm átmérőig. A speciális szerszámmal történő préselés kb. 5 másodperc alatt elvégezhető, így jelentős munkaidő takarítható meg. A jó minőségű vörösrézből készült présfittingek általában -24 °C és +110 °C közötti hőmérséklettartományban 16 bar nyomással terhelhetők. A présfittingek használhatók lágy rézcsöveknél is, de préselés előtt ellenőrizni kell a cső keresztmetszetének alakját, és szükség esetén tüskével kalibrálni kell. A szerelési munkák során figyelni kell arra, hogy a forrasztott kötésektől kb. 30 cm-es távolságon belül ne alkalmazzunk préselt kötést, mert a forrasztáskor felhevített cső lágyul, így alkalmatlanná válhat a préselt kötésekhez. A magas hőmérséklet hatására a présidomban lévő tömítőgyűrű is sérülhet. A rézcső vágására jó minőségű, éles vágókoronggal rendelkező szerszámot használjunk. Vágás után a csővégeket kívül és belül gondosan le kell sorjázni. A sorjás csővég károsíthatja a tömítőgyűrűt. Biztonságos préseléshez a szerelés előtt a csővégeken jelölni kell a betolási hosszt. Olajokat, zsírokat nem szabad csúszást elősegítő anyagként használni. Minden mérethez a megfelelő jelzéssel ellátott préspofát, illetve présgyűrűt kell alkalmazni. A préspofát úgy kell ráhelyezni a présfittingre, hogy a fitting sarka a pofa nútjába kapaszkodjon. A préselési folyamatot ne szakítsuk meg idő előtt. Ez biztosítja, hogy mindig tartósan tömör kapcsolat jöjjön létre. A tökéletes préselés megvalósításához 32-34 kN nyomóerővel rendelkező présgépet használjunk. A gépeket rendszeres időközönként szakszervizben ellenőriztetni kell.
A présidomok használatakor két idom között a gyártó által meghatározott minimális távolságot kell hagyni. Hazánkban ezt a technológiát elsősorban gázvezetékek szerelésénél használják. Az erre alkalmas idomok a sárga színű tömítőgyűrűről, illetve a rajtuk feltüntetett, sárga színű Gas feliratról ismerhetők fel. Kizárólag föld feletti, bel- és kültéri szerelésre alkalmasak. A német DVGW minősítő eljárás részeként a gázszereléshez használatos fittingek meg kell, hogy feleljenek az ún. HTC – magas hőmérsékleti kapacitás – teszten, melyet 650 °C hőmérsékleten végeznek 30 perces időtartammal. A neves gyártók 25-30 év garanciát vállalnak termékeikre, megfelelő szerelési technológia alkalmazása esetén. A présidomok ma már többféle anyagból készülnek, eleget téve a különböző elvárásoknak. A hagyományos vörösréz mellett vékonyfalú galvanizált szénacél-idomokat használhatunk, ha a csővezetéket látható helyen kell elhelyezni. Az európai uniós szabályozásnak megfelelően az élelmiszer-, gyógyszer- és vegyipar egyes területein csak rozsdamentes csővezetékek alkalmazhatók.
Hőingadozás
A rézcsőhálózat is – mint minden más anyagból készült rendszer – hőmérsékletváltozás hatására kitágul, illetve zsugorodik. Ezt figyelembe kell venni a tervezéskor és a szerelés során. Réz esetében a hőtágulási együttható értéke 16,6x10-6 m/mK. Ez azt jelenti, hogy egy 10 m hosszú cső 40 °C hőmérsékletemelkedés hatására 7 mm-rel lesz hosszabb. A fixen rögzített csőhálózatban hő hatására feszültségek ébrednek, melyek repedést, esetleg törést okoznak. Nagyfokú korrózióállósága és az öregedéssel szembeni ellenállása mellett a réz újrafelhasználható, környezetkímélő és baktériumölő hatású. Mindezen előnyös tulajdonságai teszik lehetővé, hogy az épületgépészet szinte teljes vertikumában alkalmazni lehessen.
A roppantógyűrűs és gyorscsatlakozós idomokról a következő számban adunk tájékoztatást.
