Próbálkozunk a nyomáspróbával
2005/10. lapszám | Varga László | 2798 |
Figylem! Ez a cikk 21 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Ismét egy tanulságos történetet szeretnék közreadni, hogy más kárából tanulhasson az okos. Szintén Németországban történt az eset. Ezúttal Mainz városában egy kórház vízvezeték-hálózatát szereltük préskötéses technológiával. Annak rendje és módja szerint hideg-, melegvíz- és cirkulációs vezetékkel.
A hálózat szintenként két részre volt osztva, azonban egy rész is kb. 2000 négyzetmétert tett ki. Geberit mosdóállványokra kötöttük rá, úgy, hogy a cirkulációs vezeték minden fali korongig elment, és ott volt összekötve a meleggel. Körülbelül 600 db állvány volt.
Azt hittem, itt már nem lehet elkötni semmit. Minden látható, szemmel követhető. Azonban Murphy törvénye itt is érvényesült, miszerint: „amit el lehet kötni, azt el is kötik”. A kolléga szépen akart szerelni – dicséretre legyen mondva, pályakezdőként a jobbra-balra elágazó csöveket szimmetrikusan szerelte, mert úgy szépen futottak. Arra nem gondolt, hogy ami balra, a három cső közül a jobb oldalon fut – azaz a hideg –, az jobbra leágazva már meleg oldalon van. Szépen le is préselte a kötéseket.
Következett a nyomáspróba. A fali korongokba becsavarták a dugókat, felszerelték a manométert, az elzárókat, előkészítették a nitrogénpalackot. Mivel ivóvízhálózat lévén, és a hőmérséklet fagypont alatt volt, nem lehetett sem sűrített levegőt, sem vizet használni, hiszen a sűrített levegő olajszennyezett, a víz pedig ismeri a fizikát, és a mélypontokon bennmaradva megfagy. Szóltak, hogy nézzem át, lehet-e nyomni?
Ekkor jött a csapás. A kolléga nem élt át még „elkötéses stresszt”, ezért szépen rövidre zárta a három vezetéket, és egyszerre akarta lenyomni. Mikor közöltem, hogy ez így nem jó, nyomja külön a hideget és a meleg-cirkó párost, értetlenül nézett rám, de úgy csinálta, ahogy mondtam. Lenyomta a hideg ágat, majd egy óra múlva szólt, hogy a rendszer tömör, tartja a nyomást. Ekkor jött számára a meglepetés. Levette a nyomótömlőt a hideg vízről, és átszerelte a meleg víz golyóscsapjára. Amikor kinyitotta az elzárót, meglepve tapasztalta, hogy süvítő hangot hall, és a nyomásmérő mutatója felszalad a próbanyomáshoz közeli értékre. Értetlenül nézett rám, én pedig kérdésére elmagyaráztam neki, hogy bizonyára valahol elkötötte a cirkulációs-, illetve a melegvíz-vezetéket. Rövidesen meg is találta, kijavította a hibát, és most már elismerte, hogy nekem volt igazam, amikor arra utasítottam, hogy külön-külön végezze el a nyomáspróbát.
Remélem, ifjú kollégánk tovább fogja adni az itt tapasztaltakat, és meggyőzi az öreg szakikat, hogy nyomáspróbát mindig csak KÜLÖN-KÜLÖN szabad végezni.
