Barion Pixel

VGF&HKL szaklap

Fűtéstechnikai fogalmak

2005/9. lapszám | VGF&HKL online |  4431 |

Figylem! Ez a cikk 19 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

Alacsony hőmérsékletű kazán, Előkeveréses égő, Emisszió, Füst, Hatásfoknorma, Időjárásfüggő szabályozás, Káros anyagok, Kéményfelújítás, stb.

Fűtéstechnikai fogalmak

Alacsony hőmérsékletű kazán

Kazán, melynek maximális előremenő fűtővíz-hőmérséklete 75 °C, így különösen takarékosan üzemel.

CAN-BUS

Adatbuszos technika a fűtésszabályozás interaktív adatainak gyors és biztos továbbításához.

Előkeveréses égő

Beállítja a gáz és az égéshez szükséges levegő optimális keverési arányát. A keverék alacsony hőfokon ég, ezzel minimalizálva a nitrogén-oxid-kibocsátást.

Emisszió

Szilárd, folyékony vagy gáz halmazállapotú anyagok, melyek berendezésekből származnak vagy technikai folyamatok során keletkeznek, s melyek a levegőt, a vizeket vagy a környezetnek más formáját szennyezik; használják a kifejezést magára a kibocsátott anyagra is. Emissziók lehetnek még zajok, rezgések, valamint fény-, hő- vagy radioaktív sugárzások is.

Füst

A szilárd, folyékony és gáz halmazállapotú anyagok égésekor keletkező részecskék, melyek az égés technikai lefolyása során az égésteret a füstgáz-elvezetésen (kürtő, kémény) keresztül elhagyják. A füst egy aeroszol; többek között gáz halmazállapotú anyagokból, ún. füstgázokból áll, különösen szén-dioxidból, vízgőzből, oxigénből, elhasználatlan levegőből, kén-dioxidból, továbbá a tökéletlen égés során keletkező szén-monoxidból, metánból és hidrogénből. Színe a sötét, szilárd halmazállapotú részecskék, pl. korom és por (hamurészecskék) miatt a szürkétől a feketéig terjedhet.

Hatásfoknorma

A fűtőanyagban rejlő energia hasznosításának mérőszáma. Gázkészülékek esetében az elméleti hatásfok felső értéke 111%. Egy példaként hozott kondenzációs készülék a gáz alsó fűtőértékéhez képest 109%-os hatásfokot ér el. Ezáltal a gázban tárolt energiának több mint 97%-át (a felső fűtőértékhez képest) fűtési meleggé alakítja.

Hidrogén (H)

Gáz halmazállapotú kémiai elem. A hidrogén előállítása vízgőz szénnel, koksszal, kőolajjal vagy földgázzal való termikus bontásával, szénhidrogének termikus bontásával (krakkolás) vagy víz elektrolízisével történik.

Időjárásfüggő szabályozás

Az előremenő hőmérséklet külső hőmérséklettől függő automatikus szabályozása egy időprogrammal összekapcsolva. Különösen energiatakarékos.

Inverziós időjárási helyzet

Időjárási helyzet, melynél a legalsóbb légrétegekben hőfordulat mutatkozik. Stabil légrétegződés és csekély légmozgás jellemzi, így a vízszintes és függőleges légcserefolyamatok nagyon lecsökkennek (légcserében szegény időjárás). Ennek következtében a talajhoz közeli légrétegekben jelentősen megnő a káros anyagok koncentrációja, annyira, hogy a legrosszabb esetben szmogriadót kell elrendelni.

Káros anyagok

A természetben előforduló, az emberre, az állatokra és a növényzetre káros, vagy az ökoszisztémára kedvezőtlenül ható kémiai anyagok. Az emberi szervezetre káros anyagok vagy véletlenül (füstgázok, használt víz) kerülnek az atmoszférába, a vizekbe és a talajba, vagy szándékosan (pl. növényvédő szerek) juttatják el oda azokat.

Kéményfelújítás

Amikor régi fűtőberendezéseket modern gázkazánokra cserélnek, általában csökkenteni kell a kémény átmérőjét, különben a kéményben kondenzvíz keletkezik, a kémény nedvesedik. Alternatív megoldás lehet az áttérés a zárt égésterű készülékekre.

Kén-dioxid

(SO2) Színtelen, szúrós szagú gáz; elsősorban a kéntartalmú anyagok égése során keletkező füstgázban lelhető fel, és légszennyező anyagként egyre nagyobb jelentőséggel bír.

Klíma

Klíma alatt a meteorológiai jelenségek összességét értjük, melyek a Föld felületének egy tetszőleges pontja felett az atmoszféra középső rétegét jellemzik. Jelenti még egy hosszabb vagy rövidebb időszak (egy éven belül) alatti időjárási viszonyok összességét, annak megfelelően, hogy ebben az időszakban átlagosan hogyan fog az időjárás alakulni.

Környezeti hatás (immisszió)

A légszennyezések, zajok, fények, hősugárzás, sugárzások és más ilyen tényezők hatása az emberekre, állatokra, növényekre vagy más tárgyakra.

Külső fali készülékek

Gáz melegvízkészítő- vagy fűtőkazánok, melyeket kéménycsatlakozás nélkül is fel lehet szerelni. A hagyományos készülékeknél a füstgáz-elvezetés alumíniumcsöveken, a kondenzációs készülékek esetében PPs-csöveken történik. A külső fali készülékek általában függetlenek a helyiség levegőjétől.

Légszennyezés

Az általános megjelölése minden szilárd, folyékony és gáz formájú vegyületnek, melyek a levegő természetes összetételét megváltoztatják, azaz az ún. tiszta levegőben nem, vagy csak nagyon kis mértékben vannak jelen (füst, korom, por, gázok, aeroszolok, gőzök vagy szaganyagok). Ilyen anyagok természetes úton (biológiai lebomlási folyamatok, vulkánkitörések, porviharok) vagy emberi tevékenység (különösen fűtések, erőművek és a gépjárművek használata során lezajló égési folyamatok) következtében kerülhetnek a levegőbe. Légszennyezés többek közt a por, a kén-oxidok (különösen a kén-dioxid, SO2), a kén-hidrogének, a nitrogén-oxidok (különösen a nitrogén-monoxid, NO és a nitrogén-dioxid, NO2), az ammónia, a szén-oxidok (szén-monoxid, CO és szén-dioxid, CO2), a szénhidrogének és az ózon; ezeken túl egyes helyeken hidrogén-klorid (sósavgáz), fluort tartalmazó anyagok és klór is előfordulhat. A légszennyezés főleg az utolsó évtizedekben jelent egyre nagyobb problémát, mivel a növekedő népsűrűség és iparosodás, a járművek növekvő mennyisége stb. a sűrűn lakott és iparosodott területeken már annyira megnövelik a légszennyezés koncentrációját, hogy az gyakran eléri az emberek, állatok, növények vagy épületek akadályoztatását vagy károsodását kiváltó határértéket.

Metán (CH4)

Az alkánok csoportjába tartozó szénhidrogén; színtelen és szagtalan gáz, mely kékes lánggal szén-dioxiddá és vízzé ég el. A metán a földgáz legfőbb (80-90%) alkotóeleme. A természetben a metán a komposztálás során (mocsárgáz, biogáz) és a marhagyomor erjesztő gázaiban keletkezik. A metánt jelentős mennyiségben használjuk fűtőgázként, és fontos kémiai alapanyagnak is számít.

Nitrogén (N)

Nemfémes kémiai elem. A nitrogén egy színtelen, íztelen, szagtalan, kétatomos molekulák formájában (N2) előforduló gáz. A nitrogén a levegő legfőbb alkotórésze (78,09 térfogat %).

Nitrogén-dioxid (NO2)

Normál hőmérsékleten dinitrogén-etroxidként van jelen (N2O4); barnásvörös, mérgező, erősen oxidáló hatású gáz, karakteres szaggal. Előállítása technikailag a nitrogén-monoxid oxidálásával történik. A nitrogén-dioxid (más nitrogénes vegyületekkel, elsősorban a nitrogén-monoxiddal együtt) a fő alkotóeleme azoknak az erősen mérgező, sárgától barnásvörös, a füstölgő salétromsavból keletkező gőzöknek és nitrózgázoknak, melyek mindenhol megjelennek, ahol koncentrált salétromsav szervetlen és szerves anyagokkal kölcsönhatásba kerül. Toxikológiai jelentősége van mindenekelőtt a nitrogén-monoxidnak (NO) és a nitrogén-dioxidnak (NO2, ill. N2O4), melyek kis mennyiségben minden olyan esetben megjelennek, ahol magas hőmérsékletű égési folyamatok játszódnak le (hagyományos erőművekben, gépjárművek motorjaiban és repülőgép-hajtóművekben, sőt részben háztartási fűtőberendezésekben is, továbbá a vegyiparban). Ezek a nitrogénvegyületek megtámadják a légzőszervek nyálkahártyáit, és kedveznek a hurutoknak és a gyulladásoknak. A napfény hatására az autók kipufogógázainak szerves alkotóelemeivel együtt részt vesznek a fotokémiai szmog kialakításában.

Nitrogén-monoxid (NO)

Színtelen, mérgező gáz, mely oxigénnel gyorsan reagál, s nitrogén-dioxidot képez.

Nitrogén-oxidok

A nitrogén és az oxigén összekapcsolódása során keletkeznek. Megkülönböztetjük többek közt: dinitrogén-monoxid (nevetőgáz, N2O), színtelen, édes illatú gáz.

Oxigén (O)

Nemfémes elem. Az oxigén általában molekuláris formában (O2) fordul elő. Emellett, pl. elektromos kisülésekkor rövid ideig úgy elemi (egyatomos) oxigén, mint ózon (O3) is keletkezhet. Az oxigén kémiailag igen reakcióképes, szinte minden kémiai elemmel képes kötéseket, ún. oxidokat létesíteni. Az oxigén a föld leggyakrabban előforduló kémiai eleme: a levegő 20,95 térfogat %-ban oxigénből áll.

Por

A legkisebb lebegő részecskék (aeroszolok), melyek alkotóelemei a talajról kavarodnak fel, különösen azonban égési folyamatok során és speciális ipari üzemekben (pl. cementüzemek) keletkeznek és kerülnek a levegőbe.

A durva por (részecskeátmérő 10 µm-től kb. 200 µm-ig), gyorsan leszáll a talajra, és ott leülepszik. A finom por (részecskeátmérő 1 µm-től kb. 10 µm-ig), hosszabb ideig a levegőben lebeg, és a légáramlások segítségével eloszlik; mivel az emberi légzőszervek szűrőberendezései csak részben tudják kiszűrni, s így a tüdőbe kerülve hosszabb időn keresztül lerakódik, az ipari füstgázok pormentesítésének nagyon fontos szerepe van.

Savas eső

A savas csapadék megnevezése, mely a bányászott energiahordozók (szén, kőolaj, földgáz) égésekor a kén-dioxid (SO2) és a nitrogén-oxidok (NOx) immissziójaként az atmoszférában keletkezik. Az atmoszférába kerülő SO2 és NOx részben salétromsavvá és kénsavvá alakul, majd az esővel, a hóval, a jéggel és a köddel lehullik, s így a savak a föld felszínébe és az erdők lombkoronáiba jutnak. Az erdőkárokat túlnyomó részt erre az okra vezetik vissza.

Szén-dioxid (CO2)

Színtelen, szagtalan és ízetlen gáz, mely a széntartalmú vegyületek (szén, fűtőolaj, földgáz) égése során keletkezik. A szén-dioxid szabadon is létezik az atmoszférában, oldva a tengervizekben és kémiai kötésekben, különböző karbonátok formájában. A levegő természetes szén-dioxid-tartalma 0,03-0,04 térfogat %.

Szén-monoxid (CO)

Színtelen, szagtalan, éghető (700 °C-tól), nagyon mérgező gáz. A 0,05 térfogat %-ot tartósan meghaladó koncentráció halálos, mivel a szén-monoxid beépül az oxigénmolekulák helyére a vér színező anyagába, a hemoglobinba, s ezzel gátolja a vér oxigénszállítási képességét a szervezet molekuláihoz. A szén-monoxid szerves anyagok (füstgáz, koksztüzek, cigarettafüst) befejezetlen égésekor keletkezik.

Szmog

Eredetileg a természetes köd és a fűtési-, ipari- és autógázok, valamint a szilárd koromrészecskék keverékét jelentette; manapság általánosan használjuk minden erős légszennyezettségre, mely légcserében szegény időjárási körülmények (inverziós időjárás) között jelentkezik a sűrűn lakott körzetekben.

Szöveges kijelző

A készülékadatok és ezek változásainak kijelzésére szolgáló képernyő, mely a készülék kezelésére szolgál.

Támogatási program

Pénzügyi támogatás új építésű házakhoz vagy fűtésmodernizáláshoz. Általában az energiaszolgáltató vagy az állam finanszírozza, elsősorban a kondenzációs technika vagy a napelem-fűtéses technika használata esetén.

Tetőtéri telepítés

A központi fűtés telepítésének költség- és helytakarékos változata. Megspórolja a helyigényét és a költségét egy szakszerűen felfalazott kéménynek, úgy a lakótérben, mint a pincében.

Ventilátoros támogatás

Ventilátor az égéshez szükséges friss levegő beszívásához és a füstgázok elvezetéséhez. Hosszabb bevezetési és elvezetési utakat is lehetővé tesz. Előkeverőkkel összekapcsolva jelentősen csökkenteni lehet vele a károsanyag-kibocsátást.

Vízvételi hely

Minden használati víz vételezésére szolgáló hely.

Elsősorban vízcsapok, de például a mosogatógép csatlakozója is.