Néhány szó a szabványokról
2005/9. lapszám | Luspay Ödön | 4338 |
Figylem! Ez a cikk 21 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Az ENV jelű előszabványok nemzeti bevezetése nem kötelező, kétéves átmeneti időszakra bocsátják ki azokat, majd a tapasztalatok alapján döntenek azok véglegesítéséről vagy megszüntetéséről.
A HD jelzetű harmonizációs dokumentumok az EN-hez hasonló szabványszerű dokumentumok, amelyek azonban nem jelentenek európai szabványt, mivel abban az egyes nemzetek sajátosságainak megfelelő alternatív lehetőségek is vannak. (Vigyázat! Az említett harmonizációs dokumentumok nem tévesztendők össze az ún. harmonizált szabványokkal, amelyek olyan különleges szabványok, amelyek kidolgozására az Európai Unió Bizottsága ad megbízást az európai szabványosító szervezeteknek, és amelyek a direktívák, azaz az EU-összehangolt jogszabályok alapdokumentumainak egy részét képezik, és amelyek az Európai Unió tagállamaira kötelező egyezményeket jelentenek!)
A Magyar Szabványügyi Testület és a magyar nemzeti szabványok
1995-ben alakult meg a Magyar Szabványügyi Testület (MSZT), amely a megszűnt Magyar Szabványügyi Hivatal (MSZH) feladatait látja el, de teljesen más szerepkörben. Az MSZT a Magyar Köztársaság nemzeti szabványosítási szerve, és feladatait köztestületként látja el. Az MSZT által kibocsátott szabványok általában kétfélék: idegen forrásúak, azaz nemzetközi vagy európai szabványból honosítottak, vagy saját forrásúak, azaz nincsen nemzetközi vagy európai hátterük. Az idegen forrású szabványok hazai honosítása esetén a nemzetközi vagy európai szabványok jelei elé MSZ előtagot helyeznek el. Az MSZ EN, MSZ ISO szabványok az eredeti szabványok szöveghű fordításai, tehát szerkezetükben és műszaki tartalmukban teljesen azonosak az eredetivel. A többi szabvány (például az MSZ HD) esetében a hazai sajátosságoknak megfelelően eltérések lehetségesek, tehát a magyar nemzeti szabvány nem minden esetben tartalmazza az eredeti HD összes részeit és főfejezeteit. A honosított idegen forrású szabványok egy (kisebb) része magyar fordításban jelenik meg, egy másik (nagyobb) része pedig eredeti angol nyelven.
A saját forrású magyar nemzeti szabványok jele általában MSZ. Még a Magyar Szabványügyi Hivatal idejében számos szakmai vagy ágazati szabványt bocsátottak ki, amelyeket az MSZ kibocsátási jelhez kötőjellel kapcsolt számmal jelöltek, mint például: MSZ 09-00.0352:1988 Transzformátorok szigetelési állapotának üzemi ellenőrzése. E szabványok fokozatos hatályon kívül helyezését tervbe vették. Meg kell emlékezni még egy újabb kezdeményezésről, az MSZ E magyar előszabványról! Amióta az MSZT a CEN teljes jogú tagja, saját forrású szabványt (vagy szabványmódosítást) csak az említett szabványügyi szervezeteknek történő előzetes bejelentés alapján alkothat. E szervezetek döntenek arról, hogy e tervezett szabványok európai jellegűek legyenek-e. Ez a szabványalkotási folyamat igen hoszszadalmas és bonyolult, ezért az MSZT ezzel az új rendelkezéssel lehetővé tette, hogy – átmeneti jelleggel – kizárólag hazai alkalmazásra ún. előszabványt készítsenek. (Ilyen előszabványok készíthetők például a régi, formai szempontokból elavult, de műszaki tartalmukban még megfelelő szabványok „megmentése” céljából.)
Végezetül ismertetjük az idegen és a saját forrású magyar nemzeti szabványok arányainak fejlődését. 1991-ben a magyar szabványoknak még 99%-a saját forrású volt, 1995-ben, az MSZT megalakulásakor a saját forrású szabványok a teljes szabványállománynak még mindig 85%-át képezték, 9%-uk nemzetközi, 6%-uk pedig európai szabvány volt. Azóta a helyzet alaposan megváltozott! A 2003. évben az arány a következő volt: 24,2% hazai, 69,7% európai és 6,1% nemzetközi forrású. Megemlítendő, hogy az említett 69,7%-os európai alapú szabvány közül 26,1% nemzetközi szabványon alapult, és 43,6% európai alapú volt. Az első 24 db európai szabványt 1991-ben vezették be Magyarországon, a legtöbb európai szabványt pedig 2000-ben honosították, szám szerint 3742 darabot!
