Rozsdamentes acél vízelvezető rendszerek
2005/9. lapszám | Török András | 5116 |
Figylem! Ez a cikk 21 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Rozsdamentes vízelvezető rendszereket olyan helyeken alkalmazunk, ahol az üzemvitel szempontjából magasak a higiéniai követelmények – mint pl. konyhák, kórházak, húsüzemek, konzervgyárak, italgyártó- és -palackozóüzemek, uszodák és fürdők stb. –, mert felületükön nem tudnak megtapadni a baktériumok, ill. ott, ahol rendszeresen agresszív közegekkel érintkezhet a rendszer. Az alábbiakban olyan fontos szempontokról olvashatnak, amelyek segíthetnek a vízelvezető rendszer tervezésénél, kiválasztásánál.
A mikor egy felületnek a vízelvezetését tervezzük, a legelső feladat, hogy eldöntsük, pontszerű vagy vonal-menti összefolyókat alkalmazzunk. Az jól lehet látni, hogy pontszerű összefolyók alkalmazásánál – mivel az összefolyókhoz négy oldalról kell a felületet lejtetni – egy rendkívül egyenetlen felületet hozunk létre, míg a vonal-menti összefolyóknál – tekintve, hogy csak két oldalról kell a burkolatot lejtetni – egy egyenletes, sima felületet kapunk.
A folyókák felső élét vízszintbe tudjuk helyezni a folyókákban kialakított belső fenéklejtésnek köszönhetően, ez különösen fontos, ha egy hosszú szakaszba több kivezetést is tervezünk. A következő szempont, hogy milyen rétegrendhez kell alkalmazkodnunk. Ha van technológiai szigetelés, akkor a folytonosság miatt csatlakoztatnunk kell az összefolyókhoz. Ilyenkor általában kétrészes, szigetelő karimás összefolyót kell választanunk , amely lehet ragasztó karima, vagy a nagyobb biztonságot jelentő szorító szigetelőkarima, ahol egy ellenkarimával biztosítjuk a megfelelő összekötést. A kétrészes összefolyóknál megoldható a technológiai szigetelésen keletkező csurdalékvíz összefolyóba vezetése is, persze csak akkor, ha az összefolyó a szigetelés mélypontjánál van elhelyezve.
A rozsdamentes padlóösszefolyóknak rendkívül széles választékával találkozhatunk, de úgy gondolom, van néhány fontos jellemző, hogy a termék a mai kor követelményeinek megfeleljen. Ilyen például a mélyen lekerekített összefolyó-test, hogy a szögletekben ne halmozódjon fel iszap és hordalék, ill. a külön kivehető lefedő rács, szennyfogó kosár és bűzzár A folyókákat tekintve alapvetően két típust különböztetünk meg; a rés-, ill. a rácsos folyókát. Mindkét folyókatípust vízszintesen szoktuk beállítani, ezért a legtöbb folyókán magassági állítócsavarok találhatók, amelyek ezt a folyamatot teszik egyszerűbbé. A résfolyókán, mint arra a neve is utal, a vízelvezetés egy 20 mm széles résen történik , majd a folyóka lentebb kiszélesedik. Ezeket elsősorban olyan helyeken alkalmazhatjuk, ahol a technológia folyamán kevés mechanikai szennyeződésre számíthatunk – mint például italgyár-tó- és -palackozóüzemek, uszodák, nem kifejezetten technológiai helyiségek (pl. egy közlekedési folyosó) stb. A folyókaszakasz a kivezetéseknél egy padlóösszefolyóba csatlakozik, ami lehet vízszintes vagy függőleges kifolyású, DN75-200-ig, ill. ebben található a bűzzár és a szennyfogó kosár.
Tisztítási szempontból fontos, hogy a bűzzár kivehető legyen. A másik folyókatípus a rácsos , amely szélesebb, ezért hogy járható legyen, egy ráccsal van ellátva. Olyan helyeken alkalmazzuk, ahol a mechanikai szennyeződés jelenléte folyamatos – pl. húsüzemek, konyhák, szőlőfeldolgozók stb. A rácsok felemelésével a folyókánk könnyen tisztítható. A kivezetést itt is padlóösszefolyók biztosítják, amelyekből akár több is lehet egy folyókaszakaszon belül, a vízhozam függvényében. A rácsos folyókák fontos része a lefedő rács, így máris egy következő szempontot vizsgálhatunk, mégpedig hogy milyen terhelés lesz az összefolyóinkon (mi fog rajta közlekedni). A szabvány szerint többféle terhelési osztályt különböztetünk meg. K3 terhelési osztály: járműforgalom nélküli területek, L15 terhelési osztály: kisforgalmú területek – villás targonca kizárásával – ipari célokra használt helyiségekben, M125 osztály: járműforgalmat bonyolító területek (gyárak, parkolóházak). A betűjelzések mögötti szám a terhelhetőséget jelenti kN-ban, tehát az L15 terhelési osztály egyenlő 1,5 tonna terhelhetőséggel. Ezeknek a terhelési osztályoknak és persze az esztétikai követelményeknek megfelelően több rácstípus kialakítása lehetséges .
Miután az összefolyókat beépítettük és a burkolat elkészült, az összefolyó és a burkolat közötti rést rugalmas fugázóval tömítsük ki.
