VGF&HKL szaklap

Réz, az építőipar „nemes” fémje

2012. december 11. | Pintér Róbert |  2562 | |

Az alábbi tartalom archív, 13 éve frissült utoljára. A cikkben szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

A réz az emberiség által elsőként felfedezett fémek közé tartozik, használata kb. 10 000 éves múltra tekint vissza. Rendelkezésre álló mennyisége, egyszerű megmunkálhatósága és tartóssága miatt évezredeken keresztül a kézműipar, művészeti tárgyak, háztartási és harci eszközök kedvelt alapanyagaként alkalmazták.

Az élelem elkészítéséhez szükséges konyhai felszerelési tárgyak anyagaként a rezet már az ókortól használták. Az első réztárgyak időszámításunk előtt 7000-8000 évvel, kovácsolással készültek. Az első kohászati olvasztásokra Európában időszámításunk előtt hozzávetőleg 5000 évvel került sor. A rézötvözetek, elsősorban a bronz (amely a réz és az ón ötvözete) Egyiptomban jelentek meg időszámításunk előtt körülbelül 2000 évvel. Őseink hamar felfedezték a réz baktériumok szaporodását gátló tulajdonságait, és széles körben használták a háztartási eszközök alapanyagaként, valamint rézedényekben tárolták az ivóvizet. Az első ismert rézcsöves ivóvízvezetéket Egyiptomban tárták fel a régészek, az i. e. 2750-ben készült „rézvezeték” egyes részei közel 5000 év elteltével is működőképes állapotban vannak. Az ókori rómaiak számára Ciprus szigete volt a rézérc elsődleges lelőhelye, a réz latin neve is innen származik: „Cuprum”. A „Cuprum” szóból származtak azután a réz különféle elnevezései az európai nyelvekben, mint pl. cuivre, cobre, copper, kupfer, koppar.
A XIX. század második felében a réz kiváló elektromos vezetőképességének felfedezése hatalmas távlatokat nyitott ezen alkalmazási területen, ugyanakkor harcokat váltott ki a világ bányáinak ellenőrzési jogáért. A XIX. században Európa volt a legnagyobb réztermelő Nagy-Britanniával és Németországgal az élen, ezután következett Oroszország és Japán. 1850-ben a világ réztermelése évi 30 000 tonnát tett ki, amelynek mintegy fele származott Nagy-Britanniából. 2002-ben a világ réztermelése már 15 millió tonna volt, és ez a szám folyamatosan tovább növekszik. Világviszonylatban az acél és az alumínium után ez a legnagyobb mennyiségben használt fém. Chile, az Amerikai Egyesült Államok és Indonézia jelenleg a világ három legnagyobb réztermelője. Éves termelésük rendre 4,6 millió, 1,2 millió és 1,2 millió tonna (2002-es számadatok).
Számtalan hasznos megjelenési formájukban a réztárgyak mindennapjaink részét képezik, alkalmazásuk egyértelműen megbízható és gazdaságos. A fém színe, diszkrét fénye a belőle készült tárgyak eleganciája, formagazdagsága okán méltán viselheti a „nemes” jelzőt.

Környezetvédelem
Fenntartható fejlődés, környezettudatos gondolkodás - rengeteget hallunk róla, de mit is jelent valójában? Ez egy olyan életforma, amelylyel megőrizhetjük a természet szépségét és erőforrásait a jövő generációi számára.
A réz a környezettudatos építés és a fenntartható fejlődés bajnoka! Kivételesen hosszú élettartamának köszönhetően alkalmazásával csökkentjük a hulladék menynyiségét, hiszen a szakszerűen kivitelezett rézcsővezetékek élettartama akár meg is haladja az épületét. Ha mégis sor kerül a vezetékek cseréjére, pl. a felújítás során áthelyezzük a fürdőszobát, a rézcsöveket a hulladékgyűjtőbe leadva visszakapjuk befektetésünk egy jelentős részét, és kíméljük környezetünket. A környezetbarát technológiák, pl. napkollektorok, szélerőművek is jelentős mennyiségű rezet használnak, köszönhetően kiváló hő- és elektromos vezetőképességének.
A réz 100%-ban újrafelhasználható, anélkül, hogy ez a legkisebb mértékben is befolyásolná tulajdonságait. Az újrafelhasznált réz ugyanúgy 99,9%-os tisztaságú, és ugyanazon célokra használható, mint az ércből nyert fém. Az életciklusuk végét elért réztermékek újrafelhasználásának energiaszükséglete mindössze negyede a rézércből nyert előállításának. Ez 75%-os energia-megtakarítást eredményez, ezáltal csökkenti az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását, így az újrahasznosítás fontos eleme a fenntartható fejlődésnek és környezetünk védelmének. Napjainkban az évente világviszonylatban felhasznált 15 millió tonna réz mintegy 40%-a származik újrahasznosított anyagokból. Ez az újrahasznosítási arány igen magasnak számít összehasonlítva egyéb nyersanyagokkal.
A réz újrahasznosítási lehetőségei annyira széles körűek, hogy bizton állíthatjuk, hogy otthonunk víz-, fűtés- vagy gázvezetékei fémalapanyagának egy része például középkori kézműves szerszámokból vagy fémpénzekből származhat. A rézből készült termék élettartama végén mindig újabb esélyt nyer az újrahasznosítási körforgásban, és ez a kivételes képesség teremt lehetőséget arra, hogy a végtelenségig újrahasznosítsuk - ennek köszönhetően a rezet még „unokáink is látni fogják”, ellentétben egyéb nyersanyagokkal, pl. a kőolajjal, amit egy napon végleg elhasználunk.

A réz és az egészség
Európában a réz az ivóvízhálózatok legnépszerűbb, leggyakrabban használt anyaga, köszönhetően mindenekelőtt azon tulajdonságának, hogy gátolja a vízben lévő baktériumok, algák, gombák és egyéb kórokozók szaporodását a vízben. Rézedényeket az emberiség már régóta használ az ivóvíz frissen tartására.
A neves holland vízminőség-kutató intézet, a KIWA kutatási eredményei világosan bizonyítják a különbséget az egyes csőanyagok között. A kutatás folyamán a háztartások különböző meleg vizes rendszereinek használatát szimulálták egy éven keresztül, és megfigyelték a Legionella Pneumophila baktérium szaporodását, amely az esetek 90%-ában felelős a legionella-fertőzés kialakulásáért. A kísérletek igazolták, hogy a legionella koncentrációja a rézcsövekben szállított vízben tízszer kisebb volt, mint a térhálósított polietilén (PEX) műanyagcsövekben.
A réz mint nyomelem elengedhetetlenül szükséges az emberi test harmonikus fejlődéséhez, egészségének megőrzéséhez. A felnőtt emberi test kb. 100 mg rezet tartalmaz, napi rézszükséglete az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása szerint 2 mg. A napi bevitelt biztosítják a rézben gazdag élelmiszerek, pl. a máj, rákfélék, csokoládé, húsok és a csonthéjasok, valamint rézforrás az ivóvíz is. Szervezetünkben a réz segíti a vas szállítását a vérben, erősíti csontjainkat, befolyásolja a glukóz- és koleszterin-anyagcserét, segíti az agy fejlődését, a szív, máj, ideg- és immunrendszer funkcióit.

Réz - érték a pénzért
Az elmúlt harminc évben a réz, mint alapanyag iránti kereslet folyamatosan, több mint kétszeresére növekedett. 1970-ben évi 7 millió tonna rezet használtunk, napjainkban több mint 15 millió tonnát. 2002-ben Nyugat-Európa rézigénye 3,7 millió tonna volt, amely a világ rézfelhasználásának kb. 25%-át jelenti, és mintegy 9 kg/fő rézfogyasztást jelent. Kelet-Európa országaiban, így Magyarországon a felhasználás egyelőre még alacsonyabb, mintegy 5 kg/fő értékre tehető, azonban folyamatosan növekszik. A rézfelhasználás növekedési üteme az úgynevezett fejlődő államokban jellemzően meghaladja a nemzeti össztermék növekedési ütemét, ez is bizonyítja, mennyire fontos szerepet játszik a réz az új, hatékony technológiák alkalmazásakor. Ez a jelentős igény, többek között a rendkívül gyorsan fejlődő Kína és India részéről, az egyik oka annak, hogy a réz ára a fémtőzsdéken a 2005-ben kb. 40%-kal emelkedett. A tőzsdékre jellemző ciklikus növekedés/csökkenés a kereslet és kínálat, valamint egyéb tényezők függvényében természetesen a rézre is igaz, így várhatóan a réz ára is előbb-utóbb csökkenni fog.
A termék gazdaságosságát, illetve a rendszer teljes költségét azonban természetesen nem csak a nyersanyag ára határozza meg. Igaz ez az épületgépészeti rézcsövekre is, ugyanis azok gazdaságosságát az építtetők, de igen gyakran a szakemberek is helytelenül ítélik meg, ezért a réz gyakran a "drága" fogalmával kapcsolódik össze. Nagy hibát követünk el azonban, ha a költségvetés összeállításakor csak a csőanyag árát vesszük figyelembe, hiszen:
. a szerelvények, csőkötő elemek a rézcsövekhez a legolcsóbbak az összes anyag (műanyag, acél) közül,
. a szerelés gyors, egyszerű, kis szerszámigényű, ezért olcsó,
. a szinte korlátlan élettartam miatt a kezdeti beruházás eltörpül az élettartam alatti teljes költség mellett,
. az értékállóság, újrafelhasználás miatt a kezdeti beruházás egy része megtérül. A rézhulladék ára a jövőben várhatóan még növekedni is fog,
. a szakszerűen szerelt rézcsövek nem igényelnek karbantartást, ennek költsége nincs.

Mindezen tényezőket figyelembe véve egyértelműen kijelenthetjük, hogy a rézcsöves rendszerek ára versenyképes egyéb, más anyagú rendszerekkel, és a rézcső bármely háztartás számára költséghatékony megoldást jelent!


Kérjük, szánjon pár pillanatot a cikk értékelésére. Visszajelzése segít a lap és a honlap javításában.

Hasznos volt az ön számára a cikk?

 Igen

 Nem