Barion Pixel

VGF&HKL szaklap

Kazánok családfája

2006/4. lapszám | Cséki István |  3780 |

Figylem! Ez a cikk 19 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

A hőtermelők az épületgépészeti berendezési tárgyak legszélesebb skáláját fogják át. Olyan sokféle felosztásuk lehetséges, hogy még felsorolni sem egyszerű. Biztos vagyok benne, hogy az olvasók is tudnának még néhány más csoportosítás említeni.

Éppen ezért csak a legfontosabbakat vesszük sorba. Elsőnek az anyaguk szerint vizsgáljuk meg:

  • öntöttvas,
  • acéllemez,
  • ötvözött alumínium,
  • rozsdamentes acél.

Az öntöttvas kazánok tagokból állíthatók össze, így a hőteljesítményük széles körben variálható. Súlyuk nagy, emiatt nem annyira szeretik a szerelők. Viszont a korrózióra alig érzékenyek. Sajnos, a repedésre hajlamosak. Az acéllemez kazánok egy meghatározott teljesítményre készülnek, vagyis teljesítményigény-változásnál cserélni kell a kazánt. Korrózióval szembeni ellenállásuk alacsony, súlyuk pedig töredéke az öntöttvasénak.

A kondenzációs technika bevezetésével megjelentek az ötvözött alumíniumból készített kazánok, mert ezek az anyagok ellenállnak a savas kondenzátumoknak. Ugyancsak a savas kondenzátumok miatt gyártanak kazánokat rozsdamentes anyagból is. Következőnek a tüzelőanyag szerinti megkülönböztetést nézzük meg, mely lehet: szilárd, folyékony, gáznemű, faelgázosító, pellet, alternatív (szilárd és gáz, olaj és gáz), elektromos.

Korábban a szilárdtüzelésű kazánok szinte egyeduralkodók voltak. A sűrűn lakott területeken (mint például Budapesten) a szilárd tüzelések erős légszennyezést jelentettek (szmog), így a jelentőségük egyre csökkent. Ma a szilárd tüzelés jóformán csak a gáztüzelés kiegészítőjeként használatos. A kisebb teljesítményű kazánoknak fix, álló rostélyuk van, a nagyobb teljesítményűeknek lehet mozgó rostélyuk is, tehát működésük automatizálható. Az olajtüzelésű kazánok az 1970-es években hódítottak, de később a dízelautók miatt nagyon megemelkedett a tüzelőolaj ára (sok autós használta üzemanyagként), s az olajtüzelés részaránya nagyon lecsökkent.

A faelgázosító kazánok környezetszennyezése nagyon alacsony, emiatt méltánytalan a csekély mértékű felhasználásuk. A pellettüzelésű kazánok egyedi fűtésként egyre inkább használatosak. Üzemeltetési költségük nem magas, és teljesen automatizálhatók. Az alternatív tüzelésű kazánok nem nagyon terjedtek el. Igazából csak olyan fontos helyeken építik be, ahol nagy problémát jelentene a fűtés kiesése, mint például kórházakban. Az elektromos fűtésű kazánok hazánkban nem tudtak elterjedni az elektromos energia magas költsége miatt.

A legelterjedtebb kazánok a gáztüzelésűek. A gázfűtés az összes fűtésből 90%-os részt jelent ma, emiatt a gázkazánokat részletesebben is taglaljuk. A gázkazánok csoportosítása a legtöbb lehetőséget kínálja az összes kazán közül. A levegőellátás szerint lehet atmoszférikus vagy túlnyomásos. Az atmoszférikus kazánok égőjéhez a levegő a normál légköri nyomás hatására jut el. A túlnyomásos kazánoknál a levegő ventilátor segítségével kerül az égőhöz.

Vizsgálhatjuk a gázkazánokat aszerint is, hogy a levegőt a helyiségből kapják vagy a külső térből: nyílt égésterű, zárt égésterű. A nyílt égésterű kazánok atmoszférikus égővel rendelkeznek. A zárt égésterű készülékek lehetnek atmoszférikus égőjűek és túlnyomásos égőjűek is (ventilátoros).

Az égéstermék-elvezetés szempontjából lehetnek kémény nélküli, füstcsöves vagy kéményes kivitelűek. A kémény nélküli kivitelű kazánok nálunk nem használatosak. Ezeket csak olyan helyeken alkalmazzák, ahol a kazán nem zárt térben üzemel, és a teljesítménye sem nagy. A füstcsöves kazánoknál nem kéményben történik az égéstermék-elvezetés, hanem oldalfalra, vagy tető fölé, de egyenesen megy ki a készülékből (nincs benne könyök), és a hossza nem haladja meg általában a 3 métert. A kéményes kialakításúnál a készülék füstcsöve egy épített vagy szerelt kéménybe csatlakozik. A kazán belső kialakítása szerint lehet vízcsöves vagy füstcsöves. A vízcsöves kazán tűzterében és égéstermék-elvezető rendszerében a kazánban előállított fűtővíz csöveken megy keresztül. A füstcsöves kazánoknál (nem azonos az égéstermék-elvezetés szerinti füstcsővel) a kazán vízterén csöveken mennek keresztül az égéstermékek.

Beszélhetünk arról, hogy az égéstermékek hányszor haladnak végig a kazánon úgy, hogy közben melegítik a fűtőközeget. Ezek szerint a kazánok lehetnek 1, 2 vagy 3-huzamúak. A kisebb teljesítményű kazánok csak egyhuzamúak, vagyis a tűztérből kilépő égéstermék a kazánt a végénél hagyja el. A kéthuzamúak már közepes teljesítményűek, itt az égéstermék kétszer is végighalad a kazánon, miközben átadja hőjét a fűtőközegnek. A háromhuzamú kazánoknál mindez háromszor játszódik le. Ezek a kazánok már egészen nagy teljesítményűek, és a legtöbbször forró vizet vagy gőzt állítanak elő.

További lehetséges felosztás az, hogy a kazánok üzeme hagyományos vagy kondenzációs. A hagyományos kazánoknál a hatásfok még a legjobb kazánoknál is 90-95% között van. A kondenzációs kazánoknál a hatásfok 106-109% közötti, ami persze fizikailag lehetetlen, de jelenleg a hatásfokszámítás rossz alapokra épül (jó lenne már helyére tenni ezt a problémát). A magasabb hatásfokot az égéstermékben lévő nedvességtartalom lekondenzáltatásával lehet elérni.

Megkülönböztethetjük a kazánokat aszerint is, hogy hol helyezzük el őket. Eszerint a kazánok lehetnek kültériek, beltériek, földön állók vagy falra szereltek. Kültéri kivitelű kazánokat általában csak ideiglenes üzemre szoktak használni, hogy ne kelljen kazánházat építeni a rövid üzemeltetés idejére. A kazánok legnagyobb része helyhez kötötten, zárt belső térben kerül felszerelésre. Itt említhetjük meg a gyorsgőz-fejlesztőket, melyek lehetnek helyhez kötöttek, de mobil kivitelűek is. A fix beépítésű kazánok nagyobb teljesítményben földön álló kivitelűek (kazánalapra épített), a kisebb teljesítményűek lehetnek földön állók és falra szereltek is. A háztartásokban lévő kazánok legnagyobb része falra szerelt kivitelű, más néven cirkó.

Ez utóbbi kazánokat megkülönböztetjük aszerint is, hogy mire használjuk, vagyis csak fűtőkazán vagy kombinált készülék. A fűtőkazánok csak fűtéshez szolgáltatnak meleg vizet, de a használati melegvíz-termelés (HMV) indirekt melegvíz-termelőn keresztül megoldható. A kombi készülék a fűtési vízen kívül HMV-t is szolgáltat. Ez utóbbi kazán felszerelése kisebb beruházási költséget igényel, de hosszú távon az üzemeltetés drágább és nem komfortos (várni kell a meleg víz megérkezésére a távolabbi helyen, illetve nem lehet egyszerre több helyen is vizet vételezni). Lehetne csoportosítani a kazánokat úgy is, hogy a nehezebbek csak stabil alapokra helyezhetők, a könynyebbek tetőtérbe is beépíthetők, vagy állandó felügyeletet igénylő kazánok, illetve felügyelet nélküliek. Az utóbbiak lehetnek akár internetről vagy telefonról irányítottak.

Végül az előállított fűtőközeg szerinti besorolásukat tekintjük meg, mely szerint a kazánok lehetnek melegvíz-, forróvíz-, gőzkazánok (kisnyomású, nagynyomású), termo-olaj.

A kazánok legnagyobb része melegvíz-fűtésű. A háztartásokban csak ilyeneket alkalmaznak. A távfűtési rendszerekhez forróvíz-fűtésűeket használnak, mert ezekkel megoldható, hogy kevesebb fűtővíz szállításával lehessen nagyobb hőmennyiséget továbbítani. A gőzkazánokat is használják távfűtéseknél, de ipari üzemeknél is gyakran szükséges a technológia miatt. A termo-olaj kazánok régebben voltak használatosak olyan helyeken, ahol fagyveszély volt. Ma már inkább fagyálló folyadékkel töltik fel a fűtési rendszert, és melegvíz-kazánnal fűtenek.

Ez a gyors áttekintés messze nem adhat teljes képet a kazánokról, mint írtam, lehetséges még sok más csoportosítás is. A teljesen átfogó képhez egy könyv terjedelme szükséges, egy cikk kevés hozzá.