VGF&HKL szaklap

Cséki István

okl. gépészmérnök, számítástechnikai tanár, gazdaságmérnök

 238 | |

 Cséki István

Cséki István cikkei

Cséki István

Oldható és nem oldható épületgépészeti csőkötések

2018. szeptember 19. |  1665

1989 előtt hazánkban szinte csak acélcső, PVC-cső, ólomcső, öntöttvas cső és azbesztcement cső létezett, melyeket ma már alig vagy egyáltalán nem használunk. A rendszerváltás után beérkeztek az új csőanyagok, s vele az új szerelési technikák. Az épületgépész szakmában nagyon sokfajta csőkötés létezik, melyeket megismerni egy cikken belül lehetetlen. Az új vagy leendő szakemberek biztosan találnak újdonságot itt.

Cséki István

Az épületgépész szakképzésről

2016. július 15. |  502

Az önálló épületgépész képzés 1950-ben indult be, előtte más szakmák részeként tanították az épületgépészeti ismereteket. Korábban az ismeretek mennyisége lényegesen kevesebb volt, ezért nem volt önálló a képzés.

Cséki István

Gáztűzhely kontra villanytűzhely

2015. november 3. |  4572
1 4 (1)

Manapság egyre gyakrabban merül fel a kérdés, hogy a konyhába gáztűzhely vagy elektromos tűzhely legyen beépítve. Biztonsági, komfort- és anyagi szempontok vetélkednek egymással, és nem könnyű a döntés.

Cséki István

Gáz tűzhelyek elhelyezési, bekötési szabályai

2015. szeptember 7. |  2256
1 5 (1)

A gázszolgáltatás különböző területein különbözőképpen alkalmazzák a 11/2013. (III. 21.) NGM rendeletet, amely a gáz-csatlakozóvezetékekre, a felhasználói berendezésekre, a telephelyi vezetékekre vonatkozó műszaki-biztonsági előírásokról és az ezekkel összefüggő hatósági feladatokról rendelkezik. Jelen cikkben csak a gáztűzhelyek problémáival foglalkozom.

Cséki István

Épületgépészeti berendezések és az elavulás

2015. június 4. |  2066
1

Miért működött egy régi ÉTI kazán 40 évig, és miért működnek a maiak maximum 10-ig? Megéri a hatékonyság és „eldobhatóság” együtt? Kérdéseket kaptam, hogy próbáljak meg válaszolni rájuk.

Csatornázási rendszerek

Nyomáspróbák az épületgépészetben IV.

2014. november 4. |  4680
1 4 (1)

Nagyon sokan gondolják, hogy csatornánál nincs szükség próbára, pedig ez nem helyes. Először is meg kell különböztetnünk gravitációs, nyomott vagy szívott rendszerű csatornázást. Természetesen a legnagyobb mennyiségben gravitációs csatornázás épül.

Fűtési rendszerek

Nyomáspróbák az épületgépészetben III.

2014. október 3. |  3202
1 5 (1)

A fűtési rendszerek nyomáspróbáját több részre kell bontanunk, ahol is beszélhetünk vízfűtésről és gőzfűtésről. A vízfűtések esetén megint csak fel kell bontanunk a próbát aszerint, hogy fűtőtestes vagy felületfűtésekről van-e szó.

Nyomáspróbák II. Vízrendszerek

2014. szeptember 5. |  4841
1 4 (1)

Cikksorozatunkban az épületgépészeti nyomáspróbákat tárgyaljuk a gáztól a kéményig, a hűtéstől a vízig. A készre szerelt hálózatokon még a vezetékek eltakarása előtt ellenőrizni kell a kötéseket és a vezetékeket. Az esetleges hibák nagy károkat képesek előidézni az épület állagában. A kötések a szerelés helytelen végzése okán lehetnek rosszak, a vezetékek a hibás gyártás miatt lehetnek tömörtelenek (természetesen ez utóbbi nagyon ritkán fordul elő, de az ördög nem alszik).

Gázhálózatok

2014. július 31. |  3073
1 5 (1)

Cikksorozatunkban az épületgépészeti nyomáspróbákat tárgyaljuk a gáztól a kéményig, a hûtéstõl a vízig.

Szilárdtüzelésű kazánok bekötése

2013. április 11. |  43 818
1

Magyarországon a kazánrobbanások legtöbbje a szakszerűtlen bekötések miatt történik. A kazánrobbanások elkerülhetők lennének, csak figyelni kellene a szakszerű bekötésre. Cikkünkben, ami a VGF szaklap és a Szatmári Kft. által összeállított és a szilárdtüzelésű kazánt vásárlóknak átadott tájékoztató alapanyaga volt, az alkalmazható bekötési módokat ismertetjük röviden. Az MSZ 04-142 számú szabvány (ami jelenleg már elavult, de nincs helyette másik) kimondja, hogy „szilárdtüzelésű kazánhoz csak nyitott tágulási tartály építhető be”. Erre azért van szükség, mert ha a kazán üzemeltetője nagyon megrakja a kazánt, akkor hirtelen sok hő fejlődik, s ha a fűtési rendszer nem tudja azt elvezetni, akkor a kazánban lévő víz felforrhat. A forrás következménye, hogy a víz egy része elgőzölög, s 1 liter vízből kb. 1000 liter gőz lesz, viszont a térfogata nem lehet nagyobb, így ezredrészére összenyomva, szinte ezerszeres lesz a nyomás a kazánban.

Családi házak fűtéséről ismételten

2012. október 18. |  1965

Sajnos a családok egyre nagyobb részénél nehézséget jelent a fűtési költségek kifizetése. Ehhez még hozzájárul az is, hogy az alacsonyabb keresetű családok nem képesek házuk korszerűsítését finanszírozni, vagyis nem tudják a falakat hőszigeteltetni, a nyílászárókat hőszigeteltre cserélni, illetőleg a fűtésüket kisebb fogyasztásúra átalakíttatni.

Milyen lapradiátort válasszon? (nálunk)

2012. február 7. |  35 654
2 5 (1)

Egy igen egyszerű módszert propagál egy kereskedő, hogy nála vegyenek radiátort az emberek. Ebben mindössze az a probléma, hogy az általa jelzett módon történő radiátorkiválasztás rendkívül félrevezető. A kereskedő számára nagyon jó kiválasztás, mert jó nagy radiátorméretek jönnek ki ezzel a módszerrel, s ekkor a drágábbakat tudja eladni. Igaz, hogy ez a módszer tévedhetetlen, mert ekkora túlméretezésnél senki nem fog reklamálni, hogy a radiátor nem ad le elegendő hőmennyiséget. Az meg már senkit nem érdekel, hogy ugyanolyan hőmérséklet eléréséhez esetleg a fele nagyságú radiátor is elég lenne.

Cséki István

Tervezői szemszög

2010. november 12. |  4023

Manapság nagyon divatossá vált a megújuló energiák fogalma. Hazánkban viszont az összes energia felhasználásának mindössze 6-7%-át teszik ki, tehát inkább csak divattá vált a beszédben, mint ténylegesen számottevő kiegészítővé.

Cséki István

Szivattyús fűtések nyomásviszonyai

2010. június 14. |  16 992
2 4 (1)

Nyomás szempontjából két részre osztjuk a fűtési rendszereket: gravitációs fűtés, szivattyús fűtés. Gravitációs fűtést ma már nem építünk, mert nagyon nagy méretű vezetékeket kell hozzá kiépíteni. A nagyméretű vezetékeket nem tudjuk rejtetten vezetni, ezért az esztétikailag sem látványos. Gravitációs fűtésnél a rendszerben uralkodó nyomást a tágulási tartály vízszintje határozza meg. Itt nem lehet gond a nyomásokkal, így nem is foglalkozunk vele.

A csatorna méretezése

2009. április 16. |  14 231
1

A csatornázás fontosságát mutatja az a tény, hogy mikor a több ezer éve az etruszk vagy a római birodalomban használt csatornázás egy időre feledésbe merült, a városokban élő emberek között járványok törtek ki, és pestis, kolera stb. tizedelték az ott lakókat. Amikor felismerték a tömeges megbetegedések keletkezésének okát – a csatornázás hiányát –, s elkezdték kiépíteni azokat, a járványok is megszűntek. A csatornázás jelentőségét támasztja alá, hogy amíg 50-60 évvel ezelőtt szinte az összes kútvíz iható volt, ma alig találunk olyan kutat, melynek vize megfelelő lenne, mert időközben elszennyeztük a talajvizeket, ezért ma már tilos a szennyvizeket elszikkasztani. Ennek ellenére sajnos még ma is sokfelé bekerül a talajba a szennyeződés (engedély nélkül), mert kényelmesebb ily módon eltüntetni a szennyvizeket, mint elszállíttatni, s a felelőtlen emberek bele sem gondolnak abba, hogy gyermekeik és unokáik majdani életét nehezítik meg ezzel.

Tágulási tartályok méretezése

2008. május 10. |  33 685
1

Ebben a cikkben be szeretnénk mutatni, hogy mire kell odafigyelni a tágulási tartályok méretezésekor, milyen paramétereket kell figyelembe venni beépítésük előtt, hogy a megfelelő hatásfokot el tudjuk érni. Nyitott tartályokat egyre kevésbé használunk, mert már alig van szilárd tüzelésű fűtés, de a gáz árának emelkedése ismét ebbe az irányba fordította a szereléseket. Vidéken pedig sok helyen tartalékkazánt építenek be a gázkazán mellé, mert így a kertben keletkezett hulladékokat el tudják benne tüzelni.

Sokadszor a kazánok biztosításáról

2007. december 30. |  2252

Már többen (köztük én is), többször írtak e lap hasábjain a kazánok biztosításáról, és gyanítom, nem ez a cikk lesz e témában az utolsó. 30 évvel ezelőtt még nem is beszéltünk másról, csak a nyitott tágulási tartályról. Ma pedig alig esik róla szó, helyette a zárt tágulási tartály lépett elő főszereplővé.

Különböző anyagú csövek egymáshoz kapcsolása

2007. november 10. |  29 412
1

Az 1989-es rendszerváltás előtt a különböző anyagú csövek kötése nem okozott problémát az épületgépészetben, mert csak horganyzott és fekete acélcső, illetve PVC cső létezett. Cikkünkben természetesen csak a nyomóvezetékekről lesz szó, mert a lefolyóvezetékeknél ez a kérdéskör kevésbé problémás.

Cséki István

Napjaink épületgépészete

2012. december 11. |  2538

„Minden mulandó, csak a változás örök.” Ez érvényes a mi szakmánkra is. A technikák, technológiák folyamatosan változnak, ami az energia felhasználásának csökkenéséhez, illetve a szerelések könnyítéséhez vezet.

Kazánok családfája

2012. december 11. |  2301

A hőtermelők az épületgépészeti berendezési tárgyak legszélesebb skáláját fogják át. Olyan sokféle felosztásuk lehetséges, hogy még felsorolni sem egyszerű. Biztos vagyok benne, hogy az olvasók is tudnának még néhány más csoportosítás említeni.

A gázellátás korai története

2015. február 4. |  2506

Manapság, amikor az orosz-ukrán gázválság kapcsán előtérbe került Magyarországon a földgázellátás kérdése, nem érdektelen némi tájékozódás arról, hogyan is kezdődött és bontakozott ki az európai gázfelhasználás.

Az épületgépészeti tervezés mellett

2006. április 10. |  2115

A szerelési munkákat meg kell előzniük a tervezéseknek. A terv nélkül végzett kivitelezés gyakran rosszul végződik. Sok esetet tudnék felsorolni, amikor a szerelő elvállalta a kivitelezési munkát, majd az addigi tapasztalatai alapján elvégezte a szerelést terv nélkül. Majd ahogy jött a probléma, megkerestek segítségért. Néhány ilyen esetet már leírtam ennek az újságnak a hasábjain.

Számítástechnika épületgépészeknek

2006. január 30. |  1771

Ma már egyre kevesebben vannak a szakmánkban olyanok, akik még nem használnak számítógépet munkájukhoz. Természetesen a legtöbben autodidakta módon tanulták meg kezelni a programokat, ami dicséretes dolog, de van lehetőség az ismeretek hivatalossá tételére. Erre szolgál az „Európai Számítógép-használói Jogosítvány”, melyet a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT) ad ki a nemzetközi ECDL vizsgaközpont nevében (European Computer Driving Licence).

A kandallók reneszánsza

2005. december 10. |  1989

Az épületgépészek számára sokáig nem volt jelentős tényező a kandalló, mert az csak egyedi helyiségfűtésre volt alkalmas, s mi a központi fűtésekkel foglalkozunk – egyedi fűtéssel csak akkor, ha az gázfűtés. Manapság viszont egyre több a központi fűtésre használható kandalló, így már nekünk is többet kell foglalkozni vele.

Létezik a „per-petuum mobile”?

2005. november 10. |  1802

A magyarázatot nem szeretném túlságosan elméleti síkra terelni, ezért megpróbálom egyszerűen ismertetni a tényeket.A mi szakterületünkön három éghető elemről beszélhetünk: szén (C), kén (S) és hidrogén (H). Tökéletes égéskor ezekből szén-dioxid (CO2), kén-dioxid (SO2) és vízgőz (H2O) keletkezik. Az egységnyi tüzelőanyagból kinyerhető hőt két csoportba soroljuk: alsó fűtőérték (fűtőérték) és felső fűtőérték (égéshő). Mindkét esetben induljunk ki például a 20 °C-os szobahőmérsékletből.

A gázellátás története

2001. október 10. |  6945
1 4 (1)

A mai Belgium területére eső Leuven városkában 1784-ben Jan Peter Minkelaers kőszénből, lepárlás útján nyert gázzal előadótermet világított ki. Szinte egy időben a párizsi Philipp Lebon 1785-ben hő-lámpának nevezett gázfejlesztő készülékében fából (később kőszénből) állított elő gázt, amelyet lakásának világítására használt, és a würzburgi gyógyszerész, Pickel, gyógyszertárát csontlepárlás útján nyert gázzal világította meg. Az 1790-92. években az angol William Murdoch és Samuel Clegg (Redruch, Cornwall) a kőszénből előállított gázt disznóhólyagban tárolva már több helyen alkalmazta világításra. Murdoch a nagyüzemi gázgyártás első alapjait rakta le. Kísérleteire felfigyelve, Watt őt bízta meg, hogy készítse el gőzgépgyárának gázvilágítását. Clegg nevéhez fűződik a gáz tisztítása, mérése, a nyomásszabályozás és a felhasználás elvi alapjainak kidolgozása. A legelső gázvezetéket Lord Dundal (Anglia, 1785) alakította ki, aki a világítási célokra kőszénből előállított gázt bádogtartályban tárolta.

Félreértések a zárt tágulási tartály méretezése körül

2003. november 10. |  42 778
1 4 (1)

Sajnos egyre több helyről hallok a zárt tágulási tartállyal kapcsolatos hibás méretezési elvet. Nem szeretném ezt a problémát nagyon tudományos oldalról megközelíteni, de a jó méretezéshez szükséges minimumról beszélni kell.

Gravitációs fűtés

2003. április 10. |  24 689
1

Meg kell valljam őszintén, hogy nagyon meglepődtem, amikor felkérést kaptam a szerkesztőségtől, hogy írjak a gravitációs fűtésről. Füstölögtem is magamban, hogy ma egyáltalán miért kerül még szóba ez a fűtési mód.