VGF&HKL szaklap

A csatorna méretezése

2009. április 16. | Cséki István |  16 334 | |

Az alábbi tartalom archív, 11 éve frissült utoljára. A cikkben szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

A csatornázás fontosságát mutatja az a tény, hogy mikor a több ezer éve az etruszk vagy a római birodalomban használt csatornázás egy időre feledésbe merült, a városokban élő emberek között járványok törtek ki, és pestis, kolera stb. tizedelték az ott lakókat. Amikor felismerték a tömeges megbetegedések keletkezésének okát – a csatornázás hiányát –, s elkezdték kiépíteni azokat, a járványok is megszűntek. A csatornázás jelentőségét támasztja alá, hogy amíg 50-60 évvel ezelőtt szinte az összes kútvíz iható volt, ma alig találunk olyan kutat, melynek vize megfelelő lenne, mert időközben elszennyeztük a talajvizeket, ezért ma már tilos a szennyvizeket elszikkasztani. Ennek ellenére sajnos még ma is sokfelé bekerül a talajba a szennyeződés (engedély nélkül), mert kényelmesebb ily módon eltüntetni a szennyvizeket, mint elszállíttatni, s a felelőtlen emberek bele sem gondolnak abba, hogy gyermekeik és unokáik majdani életét nehezítik meg ezzel.

 

A Cloaca Maxima régen

A csatornázás fontosságát mutatja az a tény, hogy mikor a több ezer éve az etruszk vagy a római birodalomban használt csatornázás egy időre feledésbe merült, a városokban élő emberek között járványok törtek ki, és pestis, kolera stb. tizedelték az ott lakókat. Amikor felismerték a tömeges megbetegedések keletkezésének okát – a csatornázás hiányát –, s elkezdték kiépíteni azokat, a járványok is megszűntek. A csatornázás jelentőségét támasztja alá, hogy amíg 50-60 évvel ezelőtt szinte az összes kútvíz iható volt, ma alig találunk olyan kutat, melynek vize megfelelő lenne, mert időközben elszennyeztük a talajvizeket, ezért ma már tilos a szennyvizeket elszikkasztani. Ennek ellenére sajnos még ma is sokfelé bekerül a talajba a szennyeződés (engedély nélkül), mert kényelmesebb ily módon eltüntetni a szennyvizeket, mint elszállíttatni, s a felelőtlen emberek bele sem gondolnak abba, hogy gyermekeik és unokáik majdani életét nehezítik meg ezzel. 

Jelenleg a csatornában elvezetett szennyvizeknek csak kis része kerül biológiai tisztításra, emiatt környezetünk szennyezése nem csökken. Ha minden jól megy, akkor Budapest – csatornába vezetett – szennyvizei teljes egészében biológiai tisztításra kerülnek 2010 végétől. A szennyvíztisztítók kapacitása véges, emiatt – ahol lehetséges az esővíz gyűjtése – nem vezethetők a szennyvízcsatornába a csapadékvizek. Az összegyűjtött esővíz értékes, az ivóvíz kiváltására is alkalmas. Nagyon jó a kertek locsolására, de szürkevízként a WC-k öblítésére is használható (az ember napi vízfelhasználásának jelentős részét teszi ki a WC-öblítés). Sajnos a sűrű beépítésű területeken alig, vagy egyáltalán nincs lehetőség a csapadékvizek gyűjtésére, felhasználására, az ilyen helyeken kényszerűség az egyesített csatornázás. Ahol nem szabad az esővizet bevezetni a közcsatornába, ott a Csatornázási Művek szúrópróbaszerűen ellenőrzi azt.

Most pedig nézzük meg az épületen belüli csatornahálózat kialakítását.
A szennyvízvezeték részei:
- szellőzővezeték,
- ágvezeték,
- ejtővezeték,
- alapvezeték (belső és esetleg külső),
- bekötővezeték.

A csapadékvíz-vezeték részei: magastetőnél ereszcsatorna, lapostetőnél esetleg lombkosár, majd mindegyiknél ejtővezeték, alapvezeték (belső és esetleg külső). Ha egyesített a rendszer, akkor a szennyvíz és csapadékvíz egy vezetéken köt be a közcsatornába. Amennyiben elválasztott rendszer van, akkor a csapadékvizet gyűjtőaknába vezetjük, de ritkán előfordul, hogy a közcsatornában is van külön csapadékvíz-vezeték.

Először említsünk meg néhány gyakrabban előforduló hibát:
- Ha a fürdőkádhoz padlóösszefolyót építenek be, akkor az lesz a fürdőszoba legmagasabb pontja, vagyis csak a szifonba nem folyik be a kifröcsögött víz. 
- A fürdőkád és a padlóösszefolyó között a vezetékméret nagy, azaz 32 mm átmérőnél nagyobb, s emiatt a szifonnál kifolyik a víz, illetve a fürdőhab. Az ok, hogy a kádtól a szifonig a kádban lévő vízoszlop nyomásával áramlik a víz, viszont onnan a légköri összeköttetés miatt csak gravitációsan, ami kevesebb víz elvezetését eredményezi. 
- Ha ritkábban használt a kád, akkor kiszárad a szifon, és a csatornaszagok bejutnak a lakásba. Van lehetőség úszós szagelzárásra is, de biztosabb, ha ilyen esetben padló feletti bűzelzárót használunk. Padlófűtés esetén a padlóba épített szifonok gyorsan száradnak ki, tehát ilyenkor nem ajánlott a beépítésük.

A Cloaca Maxima napjainkban

- A csatorna-ágvezeték hosszú, s emiatt gyakori a dugulás. Ágvezetéknél nem tudunk megfelelő lejtést alkalmazni, mert a födém vastagsága behatárolt, ezért inkább több ejtővezetéket kell kiépíteni, hogy az ágvezeték rövid lehessen. 
- A mosógép vezetékének lejtése fontosabb a többinél, mert a mosószerben lévő kövek könnyen leülepednek, s összetapadva szilárd dugót alkotnak, amit még a duguláselhárító dróttal sem lehet eltávolítani.
- A csatornaszellőzőt nem építik ki. Az ejtővezeték meghosszabbításaként kell a primer szellőző, s ha hosszú az ágvezeték, akkor kell a szekunder szellőző. Az elfolyó szennyvíz a csőben vízdugót hozhat létre, így a szellőzővezeték hiánya miatt vákuum keletkezhet, s ez a szifonokban lévő szagelzáró vízzárat leszívhatja, ami miatt a csatornaszagok a lakásba juthatnak, jobb esetben csak „kluttyogni” fog a szifon. 
- Kiépítik a csatornaszellőzőt, de nem megfelelő méretűt, s emiatt az előző pontban felsorolt problémák jöhetnek elő. A szellőzővezeték méretét nem szabad csökkenteni, akkorának kell lennie, mint amilyen szennyvízvezetékhez csatlakoztatjuk. 
- A szellőzővezeték tetejére nem tesznek védősapkát. A madarak a felszálló meleg levegő miatt odafészkelnek, egy nagyobb vákuum leszívhatja a fészket, s ettől dugulás lesz a vezetékben.
- A szellőzővezeték vízszintes elhúzása negatív lejtéssel készül. A szellőző levegő relatív páratartalma a vezetékben közelít a 100%-hoz, így a benne lévő nedvességből sok kicsapódik (kondenzálódik), s idővel vízdugó keletkezik a szellőzőcsőben. A probléma ugyanaz lesz, mint az előző két pontban.
- Kevés tisztítóidomot építenek be. Egy esetleges dugulásnál bontani kell a vezetéket és az épületszerkezetet. Ideális, ha az irányváltozásokhoz és az ejtővezeték alapvezetékre történő csatlakozásához tisztítóidom kerül beszerelésre.

- Túlméretezett a csőátmérő, s emiatt alacsony lesz az áramlási sebesség. Három nevezetes sebesség van a szennyvíznél:
a., 0,4 m/s – ülepedési sebesség, ez alatt a szennyvízben lévő szilárd szennyeződések leülepednek,
b., 1,3 m/s – bukási sebesség, e felett a szennyvíz elrobog a szennyeződések felett, nem képes magával vinni azokat,
c., 0,7 m/s – öntisztulási sebesség, ilyenkor a szennyvíz képes a leülepedett szennyeződéseket felkavarni s elszállítani. A vízfogyasztás s emiatt a szennyvíztermelés nem egyenletes a nap folyamán. Arra kell törekedni, hogy naponta legalább egyszer, a csúcsfogyasztáskor kialakuljon ez a sebesség.
- A túlméretezett csőátmérő miatt kicsi lesz a vízmélység (úsztatási mélység). A szennyvízben úszó darabos szennyeződések biztonságos szállíthatóságához legalább 4 cm-es vízmélység szükséges, de ha ez nincs meg, akkor felakadhatnak a szennyeződések, s eldugulhat a vezeték.
- Csapadékvíz-ereszcsatorna ejtővezetékre történő csatlakozásánál nem tesznek szennyfogót, s a falevelek, madárfészkek eldugíthatják az ejtőt.

Az eddigiekből látható, hogy a szennyvízvezeték átmérőjén kívül a lejtést is meg kell határozni, mert amint az előzőkből látható, az áramlási sebességnek szűk határok közt kell lennie. A méretek meghatározásának kiindulása a szállítandó vízmennyiség meghatározása. A csapadékvíz mennyiségét a következő összefüggés alapján tudjuk meghatározni

A jelölések a következők:
qvcs – csapadékvíz-mennyiség [l/s],
A - esővízgyűjtő felület [m2],
Ψ - lefolyási tényező [1],
qe - csapadékvíz intenzitása [l/s x ha],
10000 - [m2/ha].

 

1. táblázat: A lefolyási tényező értékei
A felszín megnevezése Ψ
Pala-, bádog-, cserép- és szigetelőlemez burkolatú tetők 0,90…0,95
Egyéb tetők 0,80…0,90
Aszfaltburkolat 0,85…0,90
Kövezet 0,40…0,70
Zúzottkő burkolat 0,25…0,45
Kertek, parkok 0,05…0,10

 

 

2. tábláza: A csapadékvíz intenzitása
Körzet q l (s*ha)
1. Budapest 274
2. Vértes, Gerecse, Pilis 187
3. Győr 193
4. Sopron 159
5. Szombathely 183
6. Bakony 199
7. Keszthely 179
8. Tihany 199
9. Pécs 162
10. Szeged 176
11. Kalocsa 179
12. Túrkeve 194
13. Nyíregyháza 197
14. Kompolt 222
15. Sajó, Hernád vidéke, Bükk 250
16. Börzsöny, Cserhát, Mátra 250


A vízgyűjtő felület méretének meghatározásánál mindig a vízszintes vetületet kell számításba venni. 
A lefolyási tényező értékeit az 1. táblázatban találjuk. A csapadékvíz intenzitását a 2. táblázat mutatja.
A szennyvíz mennyiségét a következő összefüggés alapján tudjuk meghatározni:

 

A jelölések a következők:
qvsz - szennyvízmennyiség [l/s],
0,33 - tapasztalati érték [1],
k - épület jellegétől függő tényező [1],
Σe - víznyelő egyenértékek összege [1].

Az épület jellegétől függő tényező a 3. táblázatban szerepel. A víznyelő egyenértékek a 4. táblázatból vehetők ki.

 

3. táblázat: Az épület jellegétől függő tényező
Az épület megnevezése k
Lakóházak 2,0
Nagykonyhák 1,9…1,85
Mosodák, garázsok 1,85…1,80
Fürdők, gyógyintézetek 1,8…1,75
Sormosdók, zuhanyozók, stb. 1,5…1,0

 

 

4. táblázat: A víznyelő egyenértékek
Tető-alapterület, m2 A félkör keresztmetszetű ereszcsatorna átmérője, cm
…125 16
126…160 18
161…196 20


A csatornavezeték méretezését két részre osztjuk: 
1. csapadékvíz-elvezetés (ezen belül):
- ereszcsatorna méretezése,
- csapadékvíz-ejtő méretezése,
- csapadékvíz-alapvezeték méretezése.
2. szennyvíz-elvezetés (ezen belül):
- ágvezeték méretezése,
- szennyvíz-ejtővezeték méretezése,
- szennyvíz-alapvezeték méretezése.

A csapadékvíz-ereszcsatorna méretek az 5. táblázatban láthatók.

 

 

 

5. táblázat: A csapadékvíz jellegétől függő tényező
A berendezési tárgyak megnevezése Vízelvezetés l/s A berendezési tárgyak egyenértéke, e A csatlakozócső legkisebb átmérője, DN, mm Legkisebb csővezetéklejtés m/m
Falikút 0,33 1,00 50 0,025
Kiöntő 0,33 1.00 50…65 0,025
WC öblítőtartállyal 1,50 4.50 100 0,012
Vizelde 0,05 0,1 50 0,020
WC öblítőcsappal* 1,2; 1,4 3,6; 42 100 0,012
Folyókás vizelde m-enként 0,06 0,1    
Automatikus öblítésű vizeldetartály 0,80 1,00 50 0,020
Mosdó 0,07 0,20 40 0,020
Egymedencés mosogató 0,67 2,00 50 0,025
Kétmedencés mosogató 1,00 3,00 50 0,025
Fürdőkád 0,67 2,00 50 0,020
Zuhany 0,20 0,60 50 0,025
Bidé és egészségügyi zuhany 0,15 0,4 40 0,020
Ivókút 0,035 0,10 25 0,020
Csoportos, öt férőhelyes sor-, ill. körmosdók 0,35 1,10 50 0,020
Ua., de 8-10 férőhelyes 0,70 2,00 65 0,025
Megjegyzés: A technológiai berendezések szennyvíz-elvezetési normáit és egyenlőtlenségi tényezőit a technológiai tervek alapján kell megállapítani        
*A kisebb e érték a kisebb csőátmérőhöz tartozik        


Amennyiben 196 m2-nél nagyobb felületről kell összegyűjteni a szennyvizet, úgy több levezetőt alkalmazhatunk, vagy két ereszcsatorna lejthet egy ejtővezeték felé. A csapadékvíz-ejtővezeték méretét a 6. táblázatban találjuk.

 

 

 

6. táblázat
DN, mm Legkisebb lejtés esetén Normál lejtés esetén
  lakóépület középület lakóépület középület
50 3 3 6 5
65 6 5 15 10
80 20 12 40 30
100 50 30 100 80

A csapadékvíz-alapvezeték méretének meghatározása teljesen megegyezik a szennyvízével, így azt majd ott tárgyaljuk.
A szennyvíz-ágvezeték méretét meghatározhatjuk tapasztalati úton és táblázatosan is. Tapasztalat alapján úgy méretezhetünk, hogy ha két különböző méretű vezeték csatlakozik egymáshoz, akkor a nagyobb mérettel megyünk tovább. Amennyiben két azonos méretű vezeték csatlakozik, akkor még maradhat a méretük továbbra is ugyanakkora, de a harmadik után már egy mérettel nagyobbat választunk. A táblázatos méretezés a víznyelő-egyenértékek összege alapján történik. A vezeték méretét a 7. táblázatban láthatjuk. A szennyvíz és csapadékvíz méretezésével következő lapszámunkban foglalkozunk.

 

 

 

 

 

 


Kérjük, szánjon pár pillanatot a cikk értékelésére. Visszajelzése segít a lap és a honlap javításában.

Hasznos volt az ön számára a cikk?

 Igen

 Nem