Csatornázási rendszerek
Nyomáspróbák az épületgépészetben IV.
2014/11. lapszám | Cséki István | 8739 |
Figylem! Ez a cikk 11 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Nagyon sokan gondolják, hogy csatornánál nincs szükség próbára, pedig ez nem helyes. Először is meg kell különböztetnünk gravitációs, nyomott vagy szívott rendszerű csatornázást. Természetesen a legnagyobb mennyiségben gravitációs csatornázás épül.
Gravitációs csatornázás
Épületen belül csak ritkán fordul elő, hogy a közcsatorna szintje alatt keletkezik szennyvíz. Ebben az esetben sem igazán beszélhetünk nyomott rendszerű csatornázásról, hanem csak átemelő berendezésről, ahol kismértékű nyomás fordul elő egy rövid szakaszon. Ilyen esetben csak pár méter a nyomott szakasz hossza, s az is csak kicsi túlnyomással működik.
A gravitációs csatornázásnál, valamint a kisebb átemelő berendezések vezetékeinél csak tömörségi próbát kell tartani (sajnos előfordul, hogy a kötéseknél a gumigyűrű elmozdul a helyéről, és nem lesz tömör a vezeték). Ezt a próbát úgy tudjuk megvalósítani, hogy a csatlakozási pontoknál ledugózzuk a vezetéket, és legalább 2 m magasságú vízoszloppal töltjük fel. Meg kell vizsgálni az összes csőkötést, s ha nem találunk sehol vízfolyást vagy csöpögést, akkor tömörnek tekinthetjük a vezetéket. Amennyiben elhagyjuk ezt, előfordulhat, hogy normál üzem közben szennyvíz folyik ki a csőből, s átáztatja a födémszerkezetet, vagy ha a ház alatt vezetjük, akkor alámoshatja az épületet.Itt külön meg kell jegyezni, hogy amenynyiben a szennyvízvezeték a ház alatti földben halad, akkor már nem is használhatnánk tokos csőkötést, csak hegesztettet, de akadnak, akik erről nem tudnak.
Telken belüli vákuumos csapadékvíz-elvezetésnél, ha minden pontban nagyobb az esés miatti szívóhatás, mint a vezeték ellenállása, akkor a vezeték nagyobb mennyiségű csapadékvíz elvezetésére képes, mint a gravitációs.
Amennyiben nagyobb átemelő berendezés szükséges, akkor annak vezetékét már célszerű nyomáspróbával ellenőrizni. Például hegyoldalban épülő háznál, ahol a közcsatorna magasabban helyezkedik el a háznál, már nagyobb nyomás alakul ki, s ilyenkor a nyomott vezetéket ellenőrizni kell.
A nyomáspróba értéke a már ismert képlet alapján:
ppróba=püzemi*1,5+1 bar
Nyomott rendszer
Amennyiben már nagyobb átemelő berendezés szükséges, akkor annak vezetékét már célszerű nyomáspróbával ellenőrizni.
Olyan területeken, ahol a geodéziai adottságok miatt túlságosan költséges lenne a gravitációs csatornázás (például 5 m mélységű vezeték), ott célszerűbb a nyomott rendszerű csatornahálózat megvalósítása. Ebben az esetben minden telekről külön szivattyúegység nyomja a szennyvizet a hálózatba. A nyomott rendszerű hálózatokban a nyomás elérheti akár a 14-16 bar értéket is. Ilyenkor a vezeték éppen csak a fagyhatár alatt halad, és a mérete kisebb, mint a gravitációs vezetéké. A nyomáspróba értéke a korábban leírt nagyságú.
Nyomtatott rendszerű csatornaházlózat, minden telekről külön szivattyúegység nyomja a szennyvizet a hálózatba.
Azokon a helyeken, ahol nyomott rendszerű csatorna esetleges meghibásodása nagy károkat okozhat, ott inkább szívott rendszerű hálózatott érdemes építeni.
Szívott rendszer
Azokon a helyeken, ahol a nyomott rendszerű csatorna esetleges meghibásodása nagy károkat okozhat, ott inkább szívott rendszerű hálózatot célszerű építeni (például a Balaton mentén a szennyvizek rontanák a tó vízminőségét). Ezt a rendszert célszerű először nyomással próbálni, majd vákuummal ellenőrizni.
Vákuumos csapadékvíz-elvezetés
Külön meg kell említeni a telken belüli vákuumos csapadékvíz-elvezetést. Ennél a rendszernél a vezetékeket hegesztéssel kell összekötni. A vákuumot a telt szelvényű csapadékvíz esése hozza létre. A méretezésénél arra kell vigyázni, hogy minden pontban nagyobb legyen az esés miatti szívóhatás, mint a vezeték ellenállása. Ekkor a vezeték nagyobb mennyiségű csapadékvíz elvezetésére képes, mint a gravitációs, azaz kisebb méretű vezetékek is elegendők.
