Cséki István

okl. gépészmérnök, számítástechnikai tanár, gazdaságmérnök

Szerzők listája

Kazánok családfája

2012. december 11. |  4611

A hőtermelők az épületgépészeti berendezési tárgyak legszélesebb skáláját fogják át. Olyan sokféle felosztásuk lehetséges, hogy még felsorolni sem egyszerű. Biztos vagyok benne, hogy az olvasók is tudnának még néhány más csoportosítás említeni.

1. 2006. áprilisi lapszám

A gázellátás korai története

2015. február 4. |  3750

Manapság, amikor az orosz-ukrán gázválság kapcsán előtérbe került Magyarországon a földgázellátás kérdése, nem érdektelen némi tájékozódás arról, hogyan is kezdődött és bontakozott ki az európai gázfelhasználás.

1. 2006. áprilisi lapszám

Az épületgépészeti tervezés mellett

2006. április 10. |  3115

A szerelési munkákat meg kell előzniük a tervezéseknek. A terv nélkül végzett kivitelezés gyakran rosszul végződik. Sok esetet tudnék felsorolni, amikor a szerelő elvállalta a kivitelezési munkát, majd az addigi tapasztalatai alapján elvégezte a szerelést terv nélkül. Majd ahogy jött a probléma, megkerestek segítségért. Néhány ilyen esetet már leírtam ennek az újságnak a hasábjain.

1. 2006. áprilisi lapszám

Számítástechnika épületgépészeknek

2006. január 30. |  2614

Ma már egyre kevesebben vannak a szakmánkban olyanok, akik még nem használnak számítógépet munkájukhoz. Természetesen a legtöbben autodidakta módon tanulták meg kezelni a programokat, ami dicséretes dolog, de van lehetőség az ismeretek hivatalossá tételére. Erre szolgál az „Európai Számítógép-használói Jogosítvány”, melyet a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT) ad ki a nemzetközi ECDL vizsgaközpont nevében (European Computer Driving Licence).

1. 2006. január-februári lapszám

A kandallók reneszánsza

2005. december 10. |  2998

Az épületgépészek számára sokáig nem volt jelentős tényező a kandalló, mert az csak egyedi helyiségfűtésre volt alkalmas, s mi a központi fűtésekkel foglalkozunk – egyedi fűtéssel csak akkor, ha az gázfűtés. Manapság viszont egyre több a központi fűtésre használható kandalló, így már nekünk is többet kell foglalkozni vele.

1. 2005. decemberi lapszám

Létezik a „per-petuum mobile”?

2005. november 10. |  2756

A magyarázatot nem szeretném túlságosan elméleti síkra terelni, ezért megpróbálom egyszerűen ismertetni a tényeket.A mi szakterületünkön három éghető elemről beszélhetünk: szén (C), kén (S) és hidrogén (H). Tökéletes égéskor ezekből szén-dioxid (CO2), kén-dioxid (SO2) és vízgőz (H2O) keletkezik. Az egységnyi tüzelőanyagból kinyerhető hőt két csoportba soroljuk: alsó fűtőérték (fűtőérték) és felső fűtőérték (égéshő). Mindkét esetben induljunk ki például a 20 °C-os szobahőmérsékletből.

1. 2005. novemberi lapszám

Az épületgépészet részaránya egy ház építésében

2002. szeptember 10. |  5521
1 4 (1)

Olvasóink többször megismételt kérésére újraindítjuk „szerelési munkadíjak” című rovatunkat. Ennek első darabjaként, mielőtt rátérnénk az egyes területek, munkafázisok konkrét kérdéseire, nem árt, ha tisztába jövünk azzal, mit is ér az épületgépész munkája „rokonaihoz”, például a kőművesekéhez képest.

1. 2002. szeptemberi lapszám

Milyen legyen egy új lakás, családi ház vizesberendezése? III. A háztartási helyiség

2002. június 10. |  3390

Ez a cikk a háztartási helyiségről szól, de lehetnek más helyiségben is az itt felsorolt berendezési tárgyak. Ha van elegendő helyünk, akkor célszerű a lakás többi részétől különválasztani az olyan munkákat, amelyeket nem érdemes bevinni egy szépen berendezett otthonba. A mosás, szárítás, vasalás, varrás, fűtés, melegvíz-készítés, vízelőkészítés stb. mind megvalósíthatók egy háztartási helyiségben.

1. 2002. júniusi lapszám

Milyen legyen egy új lakás, családi ház vizesberendezése?

II. A konyha

2002. május 10. |  3140

Az alábbi történeteket egy munkavédelmi felügyelő barátomtól hallottam. Onnan kezdődött a beszélgetésünk, hogy milyen jellegű balesetekkel találkozik leggyakrabban az építőiparban. Én első Elérkeztünk a konyhához, ahol a háziasszony az „úr”. Természetesen a konyha kialakításának olyannak kell lennie, hogy a lehető legkényelmesebb munkavégzést biztosítsa az ott tevékenykedő számára. Amíg régebben a konyhában mindössze egy falikút volt (amit sok fiatal ma már nem is ismer), addig mostanság lényegesen több épületgépészeti berendezés található benne. Még a legegyszerűbb esetben is van a konyhában egy mosogató.

1. 2002. májusi lapszám

Milyen legyen egy új lakás, családi ház vizesberendezése?

I.rész: A fürdőszoba és a wc

2002. április 10. |  6051

Szerencsére ma már egy új lakás vagy családi ház fürdőszobája – sőt egyre inkább mondhatni: fürdőszobái – általában közelítenek a nemzetközi elvárásokhoz. Ilyenformán az épületgépészet részaránya megnőtt az építkezésnél. Amíg régebben ez az arány még a 10%-ot sem érte el (túlsúlyban voltak az építészeti költségek), addig ma már elérheti akár a teljes építési összeg felét is. 2001-ben az ISH kiállításon Frankfurt polgármestere kijelentette, igyekeznek elérni azt, hogy 10 m² alatti fürdőszobák ne készüljenek. Nálunk még mindig tapasztalható, hogy a nagy házban kicsi a fürdőszoba, mert itt akarnak spórolni, vagy elég gyakran lehet találkozni olyan alakú fürdőszobával, amelyik szinte berendezhetetlen, mert az építésztervezőnek minden más fontosabb a fürdőszobánál és a gépészeti berendezéseknél. Nálunk még az ’50-es években is készültek olyan bérházak, amelyekben nem voltak fürdőszobák, de még a WC is a folyosó végén volt. A lakásokban csak egy falikút volt vízvételezéshez.

1. 2002. áprilisi lapszám

Épületgépészeti nyomáspróbák

2002. január 30. |  43 502
2 5 (1)

A szerelő munkája nem ér véget ott, hogy kivitelezi a rendszert, azt ki kell próbálni, át kell adni, mégpedig ebben a sorrendben. Nagyon kellemetlen az, amikor valamilyen hibára a MEÓ-s jelenlétében derül fény, de a kivitelező egyébként is csak akkor hajthatja nyugodtan álomra a fejét, ha megbizonyosodott róla: jó munkát végzett. Több olvasónk keresett meg minket azzal az igényével, hogy informálódni szeretne az épületgépészeti nyomáspróbákról, mi van a szabványban, hogyan célszerű elvégezni azokat. Az alábbiakban erről olvashatnak.

1. 2002. január-februári lapszám

A csatornázás története

2001. szeptember 10. |  20 589
1 4 (1)

A csatornázás nem a modern kor vívmánya. A szenny- és a csapadékvizeket elvezető berendezéseket már az ókori népek, például a görögök és a rómaiak is építettek. A csatornázás majdnem olyan régi, mint az emberiség. Ahol ősrégi városi településeket feltártak, ott mindenütt — ha kezdetleges formában is — fellelhetők voltak a csatornázás nyomai.

1. 2001. szeptemberi lapszám

Felületfűtések rézcsővel

2001. szeptember 10. |  4413

Az ember közérzete akkor a legjobb, amikor „százágra” süt a nap. A sugárzófűtés a legkedvezőbb az ember szempontjából, mert ehhez alkalmazkodott a szervezet az évezredek alatt. Nem véletlen, hogy nagyon sok ember ma is a cserépkályha-, illetve a kandallófűtést (mint sugárzó fűtések) kedveli a legjobban. Emiatt a radiátoros fűtések mellett egyre inkább terjednek a padló- és a falfűtések. Ezek nem csak a sugárzó fűtésük miatt kedveltek, hanem energiatakarékosabbak is, mert alacsonyabb hőmérsékleten a radiátoros fűtésnél is kellemesebb közérzetet biztosítanak.

1. 2001. szeptemberi lapszám

A vízellátás története

2001. július 10. |  14 742
1

„A vizeknek ilyen és sokaknak hasznos építményével összehasonlíthatom-e a haszontalan piramisokat, vagy a görögöknek bár nagyhírű, de értéktelen műveit” Sextus Julius Frontinus az ókori Róma város vízvezetékeinek főfelügyelője (A mérnöki alkotás története c. könyvből)

1. 2001. július-augusztusi lapszám

A fűtés története

2001. május 10. |  21 897
1 5 (1)

A hideg elleni védekezés, azaz a fűtés, a tűz megismerésével kezdődött. Eleinte barlangokban égett a tűz, s amellett melegedtek az ősemberek. Később már kövekkel körbekerítették a tüzet, s ezzel elkezdődött a tűz kordában tartása, a szabályozott mederbe terelése. Hosszú idő telt el, amíg sikerült megalkotni az első kályhákat, aminek már volt füstelvezetése.

1. 2001. májusi lapszám

A gázellátás története

2001. október 10. |  19 693
2 4 (2)

A mai Belgium területére eső Leuven városkában 1784-ben Jan Peter Minkelaers kőszénből, lepárlás útján nyert gázzal előadótermet világított ki. Szinte egy időben a párizsi Philipp Lebon 1785-ben hő-lámpának nevezett gázfejlesztő készülékében fából (később kőszénből) állított elő gázt, amelyet lakásának világítására használt, és a würzburgi gyógyszerész, Pickel, gyógyszertárát csontlepárlás útján nyert gázzal világította meg. Az 1790-92. években az angol William Murdoch és Samuel Clegg (Redruch, Cornwall) a kőszénből előállított gázt disznóhólyagban tárolva már több helyen alkalmazta világításra. Murdoch a nagyüzemi gázgyártás első alapjait rakta le. Kísérleteire felfigyelve, Watt őt bízta meg, hogy készítse el gőzgépgyárának gázvilágítását. Clegg nevéhez fűződik a gáz tisztítása, mérése, a nyomásszabályozás és a felhasználás elvi alapjainak kidolgozása. A legelső gázvezetéket Lord Dundal (Anglia, 1785) alakította ki, aki a világítási célokra kőszénből előállított gázt bádogtartályban tárolta.

1. 2001. októberi lapszám

Félreértések a zárt tágulási tartály méretezése körül

2003. november 10. |  51 871
1 4 (1)

Sajnos egyre több helyről hallok a zárt tágulási tartállyal kapcsolatos hibás méretezési elvet. Nem szeretném ezt a problémát nagyon tudományos oldalról megközelíteni, de a jó méretezéshez szükséges minimumról beszélni kell.

1. 2003. novemberi lapszám

Gravitációs fűtés

2003. április 10. |  47 693
2 4 (1)

Meg kell valljam őszintén, hogy nagyon meglepődtem, amikor felkérést kaptam a szerkesztőségtől, hogy írjak a gravitációs fűtésről. Füstölögtem is magamban, hogy ma egyáltalán miért kerül még szóba ez a fűtési mód.

1. 2003. áprilisi lapszám