VGF szaklap

VGF&HKL szaklap 2006. január-február

Kijött a GMbSz!

2006. január 30. | Soós Árpád |  2111

Tavaly év végén érvénybe lépett az új „gáz csatalakozó vezetékek és fogyasztói berendezések létesítési és üzemeltetési műszaki-biztonsági szabályzata”. Kérdés, kritika persze még így is maradt. A következő oldalakon olvasóink találhatnak írást a kéményseprőipar véleményéről. Ebben Kocsis Attila éles kritikával illeti az új szabályozást. Hangsúlyozzuk, hogy ez Kocsis úr véleménye. Annyit hozzáfűznénk, hogy gyakorlati oldalról sok mindenben igaza van, mégis, a zárt égésterűek előtérbe helyezése fontos és elodázhatatlan lépés volt az életvédelem szempontjából. Az már más kérdés, hogy az állam támogathatná némi pénzzel is az elterjedésüket – csakúgy, mint a kondenzációs technikát, a megújulókat, a szemét feldolgozását és újrahasznosítását… stb. stb. stb.

A cél nem minden eszközt szentesít

2006. január 30. | |  2072

Az új Gázipari Műszaki-biztonsági Szabályzat egyik előírása, amely szerint egyes nyílt égésterű tüzelőberendezések üzembe helyezése nem engedélyezhető, nagy vihart kavart szakmai berkekben. A fővárosi kéményseprő-ipari szakcég 2006. januárjában két héten keresztül nem tudott szakvéleményt kiadni, ez időben – és még ezt megelőzően is – számos levelet írt az illetékes döntéshozóknak, illetve hosszasan egyeztetett a Fővárosi Gázművek Rt.-vel. A kéményseprő-ipari szakcég és a fővárosi gázszolgáltató végül megegyezett, és a GMbSz reményük szerinti mielőbbi módosításáig külön eljárásrendet dolgozott ki – tudtuk meg Kocsis Attilától, a FŐKÉTÜSZ Kft. műszaki igazgatójától.

Csak a tisztánlátás kedvéért!

2006. január 30. | Regőczi István |  1883

Sokat gondolkodtam, hogy fűzzek-e néhány észrevételt a Dr. Meszléry Celesztin úrral készített riporthoz. Nem szeretném ugyanis, ha valaki észrevételeimet Dr. Meszléry Celesztin érdemeinek csökkentéseként értelmezné. Az ő életútja, az épületgépész szakmáért végzett munkája, mind a mérnökoktatás, mind a szakmai gyakorlat hétköznapjainak területén ismert, elismert, és mindenkiben, bennem is tiszteletet ébreszt. Végül is ez a tisztelet adta a végső lökést az észrevételek megírásához, azért, hogy nyilván félreértés következtében nem pontosan fogalmazott, riportban szerepelő állítások ne okozzanak zavart, nemcsak a szakmai, hanem a szakmán kívüli közvéleményben sem. A riportban a „Mit szól az új GMbSz-hez?” kérdésre adott válaszok szorulnak magyarázatra, ill. pontosításra, nevezetesen.

A pelletről röviden

2006. január 10. | P.E. |  1941

A megújuló energiák alkalmazása az utóbbi évtizedben a környezetvédelemmel és energiatakarékossággal kapcsolatban egyre fokozottabb mértékben előtérbe került. Ennek a folyamatnak pluszlökést adott az év eleji orosz-ukrán gázválság, rávilágítva a földgáz-ellátás bizonytalan helyzetére. Alábbi cikkünkben az egyik legígéretesebb megújulóról, a pelletről írunk röviden, ismertető jelleggel. A pelletálás egy régóta ismert eljárás, melynek során az alapanyagot kötőanyag hozzáadása nélkül, nagy nyomáson kis rudakká préselik. A tömörítési eljárás előnye, hogy tiszta, jól kezelhető, csomagolható és gazdaságosan szállítható anyagot eredményez, ami – nem mellesleg – tömörsége révén nagyon jó fűtőértékkel rendelkezik. Szinte minden anyagot lehet pelletálni, amely apró méretűre darálható, illetve szemcseszerkezete és nedvességtartalma megfelelő.

Kb. 25 kW-os pelletkazánok

2006. január 30. | |  1892

A feltüntetett adatok a gyártók, illetve forgalmazók által kitöltött adatlapon alapulnak. Valódiságukért az adatközlő viseli a felelősséget. 

10 és 16 százalékos társasági adókulcs

2006. január 30. | Tomcsányi Erzsébet |  1879

10 és 16 százalékos társasági adókulcs Időben érdemes tanulmányozni a 10%-os társasági adókulcs alkalmazhatóságának a feltételeit. A társasági adóról szóló törvény lényeges módosítása 2006. január 1-jétől, hogy 5 millió forint adóalap után 10 százalékos társasági adókulcs alkalmazható, ha az adózó megfelel az előírt feltételeknek. Maximum 5 millió forint adóalap után 10 százalékos társasági adókulcsot alkalmazhat az az adózó, aki nem vesz igénybe más társasági adókedvezményt, és az adóévben legalább egy fő a foglalkoztatottainak átlagos állományi létszáma.

Számítástechnika épületgépészeknek

2006. január 30. | Cséki István |  1749

Ma már egyre kevesebben vannak a szakmánkban olyanok, akik még nem használnak számítógépet munkájukhoz. Természetesen a legtöbben autodidakta módon tanulták meg kezelni a programokat, ami dicséretes dolog, de van lehetőség az ismeretek hivatalossá tételére. Erre szolgál az „Európai Számítógép-használói Jogosítvány”, melyet a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT) ad ki a nemzetközi ECDL vizsgaközpont nevében (European Computer Driving Licence).

A távhő-szolgáltatás átalakulása Magyarországon a rendszerváltást követően II.

2006. január 30. | Hernyák Imre |  2121

Cikksorozatunk második részében a távhő-szolgáltatási rendszer elemeinek átalakulásáról szólunk. A hőtermelő létesítmények (erőművek, fűtőművek) vagy távhőtermelői, vagy a távhőszolgáltatói engedélyesek tulajdonában vannak, ezért azok gazdasági erejüknél fogva meg tudták oldani a berendezések korszerűsítését. Az utóbbi évtizedben sorra épültek a villamosenergia-termeléssel kapcsoltan hőt termelő, gáz-gőz körfolyamatú, kombinált ciklusú blokkok (Budapest, Debrecen) és gázmotoros kiserőművek (Debrecen, Eger, Győr, Kecskemét, Miskolc, Nyíregyháza, Salgótarján, Szombathely, Veszprém stb.). Ennek hatására, míg 1990-ben 702 MWe volt a kapcsolt villamosenergia-termelés kapacitása a távhőtermelésben, addig 2001-ben ez az érték már 1324 MWe-re emelkedett.

Hungarotherm váltás után

2006. január 30. | A szerkesztő |  1890

Hungarotherm váltás után Sikeresnek bizonyult a Hungexpo ZRt. – a kiállítók és látogatók véleményére is alapozott – döntése, miszerint a rendkívüli fejlődést produkáló Construma korábbi társkiállítását, a Hungarotherm-et különálló szakkiállításként rendezte meg. A 2005-től különvált épületgépészeti kiállítás ezután kétévente fogadja a szakma képviselőit, s az érdeklődő közönséget. Az önálló megrendezés mellett szólt a Hungarotherm-en megjelenő témakörök – az építőipar más területeivel párhuzamosan zajló – piaci bővülése: elég csak a klímatechnika hazánkban soha nem látott előretörésére utalni, vagy a fűtési technológiák és szerelvények kínálatát megtekinteni. A területhez kapcsolódó, nagy számban jelentkező vállalkozások bemutatkozásához csak a szétválás nyújtotta lehetőségek biztosították a Hungexpo Budapesti Vásárközpont infrastruktúrájának optimális kihasználását.

Személyes vonatkozások

2006. január 11. | VB |  1762

Magyarországon főleg a kis-közepes cégek gazdálkodása nagyon menedzserfüggő. Ez annyit tesz, hogy egy-egy vállalkozás feleannyit sem ér létrehozója, vezetője nélkül, hiszen ő viszi teljhatalommal a céget, tartja kezében a kapcsolatokat, ő hozza a vevőket és beszállítókat, és egyedül ő képes koordinálni a működést. Ezért (is) eladhatatlan sok kft., bt. – mert másnak csak veszteséget termelne. De hát minek eladni, mikor a férfiember legnagyobb öröme a munkája, sokszor a családot is megelőzve?

Távhőleválás a Havanna lakótelepen

2006. január 11. | Balkó Imre |  2132

Hogyan lehet korrekt fűtést kivitelezni egy 1980-as évek elején épült, 230 lakásos, 11 emeletes panelház esetében? Az épület fűtési teljesítményigénye az 1977-es keltezésű dokumentációk szerint 1533 kW. A 49 800 m³-nyi fűtött légköbméterre számított fajlagos hőveszteség: 30,8 kW/m³. „Nem is rossz.” A nyílászárók cseréjével ez tovább fog javulni. De csak sorjában! A HMV-teljesítményigény meghatározásához a meglévő kb. 600 kW-os hőcserélő nyújtott segítséget, ami nagyon jól illett az elképzelésbe.

Egy piszokkal

2006. január 11. | Meyer József |  1906

A panelprogramként elhíresült, igencsak időszerű felújítási munkák nekünk, szerelőknek is komoly üzleti lehetőséget jelentenek, mint arról már annyiszor beszéltünk. Például a fűtési rendszerek kisebb-nagyobb átalakításában a távhőszolgáltatókhoz közel álló vállalkozók úgyszólván kapun belül vannak, de a feladat oly hatalmas, hogy minden piaci részvevő gond nélkül megrendeléshez juthat úgy kereskedőként, mint kivitelezőként. Így tán elnézi a kedves olvasó, ha eggyel több írás foglalkozik e témával.

Cséki István

Arcképek és vélemények

2006. január 11. | |  2611

Cséki István az épületgépészet szakma egyik emblematikus alakja. Tervez, tanít, publikál, közéleti tevékenysége jelentős, és emellett folyamatosan tanul. Egy ideje nyugdíjba vonult, még sincs elég szabadideje. Napi szinten képzi magát, mivel elvei közé tartozik a „Jó pap is holtig tanul” mondás. Viszont szakmai szervezetekről, az épületgépész társadalmi életről nem beszél: mivel aktív szereplője volt, nem tartja etikusnak, hogy így, „utólag” véleményt mondjon róla.