A cél nem minden eszközt szentesít
2006/1-2. lapszám | VGF&HKL online | 2644 |
Figylem! Ez a cikk 18 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Az új Gázipari Műszaki-biztonsági Szabályzat egyik előírása, amely szerint egyes nyílt égésterű tüzelőberendezések üzembe helyezése nem engedélyezhető, nagy vihart kavart szakmai berkekben. A fővárosi kéményseprő-ipari szakcég 2006. januárjában két héten keresztül nem tudott szakvéleményt kiadni, ez időben – és még ezt megelőzően is – számos levelet írt az illetékes döntéshozóknak, illetve hosszasan egyeztetett a Fővárosi Gázművek Rt.-vel. A kéményseprő-ipari szakcég és a fővárosi gázszolgáltató végül megegyezett, és a GMbSz reményük szerinti mielőbbi módosításáig külön eljárásrendet dolgozott ki – tudtuk meg Kocsis Attilától, a FŐKÉTÜSZ Kft. műszaki igazgatójától.
GMbSz
Az új Gázipari Műszaki-biztonsági Szabályzat egyik előírása, amely szerint egyes nyílt égésterű tüzelőberendezések üzembe helyezése nem engedélyezhető, nagy vihart kavart szakmai berkekben. A fővárosi kéményseprő-ipari szakcég 2006. januárjában két héten keresztül nem tudott szakvéleményt kiadni, ez időben – és még ezt megelőzően is – számos levelet írt az illetékes döntéshozóknak, illetve hosszasan egyeztetett a Fővárosi Gázművek Rt.-vel. A kéményseprő-ipari szakcég és a fővárosi gázszolgáltató végül megegyezett, és a GMbSz reményük szerinti mielőbbi módosításáig külön eljárásrendet dolgozott ki – tudtuk meg Kocsis Attilától, a FŐKÉTÜSZ Kft. műszaki igazgatójától.
Tavaly decemberben jelent meg a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) honlapján az új GMbSz, amely közzététele napján hatályba is lépett. A jogszabály életbe lépése és a régi szabályozás megszűnése között csaknem két év telt el. Bár a régi GOMbSz, ami 30 éven át hatályos volt, sok tekintetben elavultnak számított, hiszen legalább két évtizede nem követte nyomon a bekövetkezett technikai fejlődést, legalább volt – mondta Kocsis Attila, aki a Magyarországi Kéményseprők Országos Ipartestüle-tének elnöke is.
A 11/2004-es GKM rendelet hívta életre azt a szakbizottságot, amelyet az új GMbSz megalkotásával bíztak meg. A bizottságba azonban nem hívták meg a kéményseprők ipartestületét, holott az égéstermék-elvezetés a rendszer része, ráadásul évről évre több áldozatot követel a szén-monoxid-mérgezés, amit éppen az égéstermék visszaáramlása okoz.
Kéményseprőipar véleménye
A kéményseprőipar véleménye végül áttételesen – a bizottsági munkában részt vett Magyar Épületgépészeti Koordinációs Szövetségen keresztül – megjelenhetett a szabályozás megalkotása folyamatában. A kéményseprőipar módosító javaslatai közül ugyan számosat befogadtak a tervezetbe, az új GMbSz mégis a mai napig több sebből vérzik – állítja az ipartestület elnöke. Bár nem sért érdeket, a műszaki szabályzattal a legnagyobb baj az, hogy úgy szabályoz, mintha az ország felépítése, fejlesztése csak most kezdődött volna. Ezzel szemben csak Budapesten jelenleg 630 ezer olyan lakás van, amely valamilyen kéménytechnikával ellátott, 90 százalékukban nyílt égésterű berendezés üzemel. Egy ilyen helyzetben előírni, hogy készülékcsere, fűtéskorszerűsítés stb. után csak zárt égésterű készüléket lehessen üzemeltetni, egyrészt értelmetlen, másrészt számos veszélyt is rejt magában.
Ugyanis az a tény, hogy elromlott vízmelegítő vagy cirkogejzer cseréjekor nem lehet ugyanolyan elven működő, ám korszerűbb típust vásárolni, hanem ehelyett a legalább négy-ötször annyiba (több százezer forintba) kerülő zárt égésterű berendezést kell megvenni, a fekete szerelések ugrásszerű emelkedését vonzza majd magával, aminek egyszerűen pénzügyi okai vannak.
Bár alapvetően az életbiztonság javításáért jött létre, olyan szabályozást készíteni, amely figyelmen kívül hagyja a környezetet, az állampolgárok lehetőségeit, a gazdasági megfontolásokat, általában a műszaki megoldások megvalósíthatóságát, nonszensz – hangsúlyozza Kocsis Attila.
Javaslat
A hazai kéményseprőipar javaslata szerint – melyet január elején több döntéshozónak, szakminisztériumnak is eljuttatott – készülékcsere esetén, amenynyiben biztosított a helyiség megfelelő levegő-utánpótlása, amelyet minősített légbevezető szerkezet felszerelésének kötelezővé tételével meg lehet oldani, megengedhető volna a nyitott égésterű berendezés használata. Egy ilyen szerkezet lényegesen kevesebbe kerül, mint a zárt égésterű készülék. A kéményseprők ugyanakkor egyetértenek azzal, hogy új építésű házaknál csak zárt égésterű gáztüzelő berendezéseket lehessen beépíteni, de ezt is féléves türelmi idő lejárta után volna célszerű kötelezővé tenni. Az ipartestület elnöke szerint nagy szükség volna a türelmi időre, mert a tapasztalatok szerint a tervezők, kivitelezők nagy része a mai napig nem ismeri az új szabályozást.
A kéményseprő szakma az előírás megjelenését követő két hétben teljesen bizonytalan volt, ebben az időszakban egyetlen szakvéleményt sem tudtak kiadni. A Fővárosi Gázművekkel való egyeztetés után január közepére megszületett egy belső szabályozás, műszaki igazgatói utasítás, amely szerint készülékcsere esetén a kéményseprő nyilatkozik a kémény állapotáról, paramétereiről, arról, hogy az égésilevegő-utánpótlás biztosított-e, és ha mindent rendben találnak, kiadják a szakvéleményt, s ilyen esetben a Főgáz Rt. sem emel kifogást az új telepítés ellen.
