Barion Pixel

VGF&HKL szaklap

Az épületgépész szakképzésről

2016/7-8. lapszám | Cséki István |  732 |

Az épületgépész szakképzésről

Az önálló épületgépész képzés 1950-ben indult be, előtte más szakmák részeként tanították az épületgépészeti ismereteket. Korábban az ismeretek mennyisége lényegesen kevesebb volt, ezért nem volt önálló a képzés.

Visszaemlékezve a saját kezdeteimre a szakmában, alig voltak alkotóelemek, például szinte csak a Calor szivattyú létezett, melynek mérete tízszer nagyobb volt, mint egy mai keringtető szivattyúé, és teljesítménye csak a töredéke volt a maiaknak. Vagy kazánból a Marabu kazánok voltak. Gázkazán csak úgy volt, ha például egy Totya kazánra szereltek gázégőt.

Az 1989-es rendszerváltozásig nem sok változás volt, de utána őrületes iramban változtak a dolgok. Hatalmas mennyiségű berendezési tárgy, szerelvény, csőanyag és legfőképp szabályozó berendezés érkezett hozzánk. Ez a nagy mennyiség és a hozzá tartozó tudásanyag annyira megváltoztatta a szakmánkat és ezzel az oktatást, hogy már nem is lehet megoldani a 100%-os képzést. Pedig már az én koromban is mondogatták a frissen végzett tanulókról, hogy nincsenek készen az azonnali önálló munkára, azaz az oktatás nem képes kész szakembereket kibocsátani az iskolából.

A teljes cikket csak előfizetőink olvashatják, bejelentkezés után.

Ha van előfizetése, .
Még nem előfizetőnk? Válasszon előfizetési konstrukcióink közül!

Előfizetés

KépzésOktatás