Tervezői szemszög
2010/11. lapszám | Cséki István | 4899 |
Figylem! Ez a cikk 16 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Manapság nagyon divatossá vált a megújuló energiák fogalma. Hazánkban viszont az összes energia felhasználásának mindössze 6-7%-át teszik ki, tehát inkább csak divattá vált a beszédben, mint ténylegesen számottevő kiegészítővé.
Az EU előírásai alapján 2020-ig az országoknak el kell érniük a 20% megújuló energiafelhasználást, de Magyarország csak 13%-ot vállalt erre az időre. Vannak EU-országok, ahol már ma is túl vannak a meghatározott értéken. Sajnos a megújulók felhasználásához sok beruházásra, vagyis sok pénzre van szükség, s ebből nálunk bizony inkább hiány van. A megújulók felhasználásának a legnagyobb hátráltatója a relatív alacsony gázár. Amennyiben a gáz ára az EU átlagárához fog közelíteni, akkor már nálunk is sokkal kifizetődőbb lesz megújuló energiák felhasználásába befektetni. A magyar állam a lakosságot csak kismértékben támogatja a megújulókba történő befektetésben. A támogatás összege nagyon kicsi, s azt a kis mennyiséget szinte napok alatt szétosztják, majd egy évet kell várni a következő pályázat kiírásáig. Sajnos a magas beruházási összeg csak nagyon hosszú idő múlva térül meg. Közgazdászok szerint az olyan beruházásba, amelyik 5-7 éven belül nem térül meg, nem érdemes befektetni, mert akkor inkább bankba kell tenni a pénzt, s ott több hasznot hoz, mint a beruházás. Persze itt nem csak a megtérülési időt kell nézni, hanem a környezetvédelmi szempontokat is. Aki felelősnek érzi magát a jövőnkért, az a környezetvédelmet is szem előtt tartja. Ezzel gyermekeink, unokáink életlehetőségét javítjuk. Nézzük meg, hogy milyen lehetőségeink vannak a megújulók tekintetében: napenergia, geotermikus energiák, biomassza, szélenergia, vízenergia. Az utóbbi két lehetőség segítségével villamos energiát nyerhetünk, így azt közvetlenül épületgépészeti célra nem tudjuk használni. Vizsgáljuk meg sorban az épületgépészeti célra közvetlenül felhasználható energiákat.
Napenergia
Sokáig csak használati melegvíz- (HMV) termelésre kérték a megrendelők a tervezést, de ma már egyre többen kérik a fűtésrásegítést is. Az éves HMV-termelésnek kb. háromnegyed részét meg lehet spórolni a napkollektorok beépítésével. Síkkollektorokkal kicsit kevesebbet, vákuumcsöves kollektorokkal kicsivel többet. Fűtésrásegítéssel a fűtési idő 15-20%-kal is rövidíthető. Egy jól megtervezett és kiépített rendszer megtérülése 10 éven belül nem várható.
Geotermikus energiák
 |
| 2. kép |
Igazából itt is a nap sugárzó energiáját hasznosítjuk, de csak közvetve. A nap felmelegíti a levegőt, a talajt, s ezen keresztül a talajvizeket. Itt a hasznosítás hőszivattyú segítségével történik, mely hőszivattyú az energiát nyerheti levegőből, talajból és vízből. A felsoroltak közül a levegőből nyerhetjük a legkevesebb energiát, mert a primer oldal hőmérséklete tág határok között változik, így nehéz a hőszivattyút optimális hőhasznosításra beállítani, viszont ennek a legalacsonyabb a beruházási költsége. Talajból két módon is nyerhetünk energiát, talajkollektor és talajszonda segítségével. A talaj hasznosítható energiájának mennyiségét méréssel kell meghatározni ahhoz, hogy optimális kihasználtságot tudjunk elérni. Mérés nélkül nagyon rossz eredményeket érhetünk el, mert a talaj szerkezete eltérő a különböző helyeken. Vízből is nyerhetünk energiát, mely lehet folyóvíz, állóvíz vagy talajvíz. A legjobb, ha rétegvízhez juthatunk, mert annak hőmérséklete magasabb az előzőkénél. A vízből nyert energiával tudjuk a legjobb hatásfokot elérni, melyet hőszivattyúknál COP-nek (Coefficient of Performance = teljesítmény együtthatója, magyarul jóságfok) nevezzük. Ez a szám megmutatja, hogy a befektetett energiának hányszorosát tudjuk hasznosítani. Ma már inkább használjuk az EER- (Energy Efficiency Ratio = energia hatásfok-arány, ugyancsak a jóságfokot jelenti, de itt a hűtést is figyelembe veszszük). Ebből adódik, hogy ez a mutató magasabb értéket ad, mint a COP. Az 2. képen talajvizes hőszivattyút láthatunk.
 |
Ehhez szükségünk van minimum 2 db kútra, egy nyerő- és egy nyelőkútra. A talaj vízáteresztő képességétől függően lehetséges, hogy két nyelőkút kell egy nyerőkúthoz, mert előfordulhat, hogy nem képes a talaj olyan gyorsan elnyelni gravitációsan a vizet, mint amilyen gyorsan nyerjük szivattyú segítségével. A talajból és a vízből nyert energia sok beruházást igényel, emiatt lényegesen drágábbak ezek a módok a levegős hőszivattyú áránál. Más lehetőség is van a hőnyerésre, de ritka az előfordulásuk. Például összegyűjthetjük a hőt nagyobb mennyiségű betontömbben. A hőszivattyúk terjedésének akadálya az áron kívül a kontárok munkája. Vannak, akik kellő ismeret nélkül vágnak bele a hőszivaty-tyú beépítésébe, és nem tudnak kellő nyereségre szert tenni, így magasabb lesz a hőszivaty-tyús üzemelés az egyéb más felhasználáshoz képest.
Termálvíz-hasznosítás
Magyarország viszonylag gazdag termálvízben, ennek ellenére használatuk csak kismértékben terjedt el. Van jó példa is, mondjuk Veresegyház, ahol távhőszolgáltatásként termálvizet keringtetnek a városi távfűtőhálózatban. A felhasználást akadályozza a termálvízben lévő sok oldott só. Ezek kiválása a víz lehűlésekor nagymértékű, s emiatt gyorsan tömődik el a szállító csővezeték.
Biomassza
 |
Minden szerves anyagot tartalmazó hulladék felhasználható biogáztermelésére (szemét, trágya, nyesedék stb.). A budapesti szennyvíztisztító telepeken már mindenütt kiépítették a biogáztermelő berendezéseket. Korábban, amíg voltak TSZ-ek, ahol volt szarvasmarha-tenyésztés, ott néhány helyen szintén kiépítettek biogáztermelő berendezést. Ide sorolhatjuk a faelgázosító kazánokat, a pelletkazánokat, a vízteres kandallókat stb. Faelgázosító kazánból egyre többet kérnek betervezni, valamint vízteres kandallóból is. Ezeket gyakran kombinálva kérik a gáztüzeléssel. Pelletkazánból elég keveset kérnek, mert áruk az előzőkhöz képest kissé magas, de az előbbi kettőhöz viszonyítva sokkal jobban automatizálhatók. Végezetül e rövid betekintéshez még annyit tehetek hozzá, hogy egy kondenzációs kazán beépítése sokkal kisebb költségigényű az előzőkhöz képest, amennyiben rendelkezésre áll a gáz. Elmondható, hogy hagyományos nyílt égésterű gázkazánokból egyre kevesebbet kérnek a megrendelők. A GMBSZ miatt is inkább a turbós készülékek részaránya nő, illetve a kondenzációsoké. Saját tapasztalat, hogy ma már majdnem annyi kondenzációs kazánt kell betervezni, mint turbós készüléket.
