A megjelenések éves ütemezése a Médiaajánlat oldalon található.
VGF szaklap 2012. január-február
Mennyit árt a kontár?
Fülöp Miklós
|
6955
1
Az olvasóktól kapott visszajelzések nagyon fontosak a számunkra, így gyakran nyomtatásban is megjelennek az egyes cikkek kapcsán megfogalmazódó vélemények. Hasonló módon, közönségünk bevonásával alakul hónapról hónapra Mekmester rovatunk is, ahol a nyitott szemmel és optikával járó gépész kollégáink által beküldött képeiből válogatunk.
Lakáshőközpontok összehasonlító vizsgálata Ausztriában II.
Chiovini György
|
3406
A különböző gyártmányok vizsgálati eredményei jobban érthetők és értékelhetők, ha ismerjük a víz-víz hőcserélővel történő vízmelegítés alapösszefüggéseit, a szabályozás működését, illetve a szabályozás minőségét meghatározó tényezőket. A fogyasztó elvárása, hogy a csapolón – azt kissé vagy teljesen megnyitva – az általa elvárt, állandó hőmérsékletű meleg víz folyjék. A felmelegítéshez szükséges teljesítmény egyenesen arányos a be- és kilépő víz hőmérséklete közötti különbséggel, a térfogatárammal és a víz fajhőjével. Ez utóbbi fizikai állandó, a hőcserélő méretezése szempontjából lényeges, a szabályozás tekintetében nem.
Épületenergetikai lehetőségek
|
2700
a Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Tervének adatai alapján I. Az a 914 ezer tonna olaj egyenérték, amennyivel a terv szerint ebben a szektorban 2020-ig növekednie kell a megújuló energiafelhasználásnak, 1,125 milliárd köbméter földgáz fűtőértékének felel meg. Hogy a dolog nagyságrendjét érzékeljük, az éves lakossági földgázfelhasználás, főzéssel, fűtéssel, melegvíz-készítéssel együtt mintegy 3,7 milliárd köbméter.
Többrészes, túlnyomásos égéstermék-elvezető rendszer telepítése I.
|
3832
1
Budapest a rossz kémények világvárosa – olvasható egy kéményfelújításban évek óta jelentős referencia- munkákkal büszkélkedhető szakipari cég honlapján. Ez a kijelentés sajnos nagyon igaz és találó: a több éve tartó, állami pályázatokkal, illetve adott esetben önkormányzati hozzájárulásokkal támogatott kémény-felújítási folyamatok ellenére ma is számtalan égéstermék-elvezetés van elhasználódott vagy szerkezetileg hibás állapotban.
Perlátorok és egyéb csodaszerek
Piskóty Miklós
|
26 930
1
Vízcsapot különböző szempontok alapján választhatunk. Vadonatúj vagy felújított fürdőszobába a helyiség stílusának megfelelő, divatos szerelvény dukál. Ha csak egy kényszerű csapcseréről van szó, akkor inkább az alacsony ár csábításának engedünk. Nagyon valószínű, hogy egyik esetben sem a csap takarékos működésének a kérdése szerepel döntő tényezőként.
Korunk hőse
|
6701
A boldog békeidőkből idézünk: „A Hérosz Zrt. kivitelezésében megújul a teljes műjégpálya és fogadóépülete, valamint újjáépítjük az épület II. világháborúban lebombázott épületszárnyát is. Június végén várhatóan már megünnepelhetjük az építők számára sarokpontként emlegetett bokrétaünnepséget, ugyanis mintegy 3000 m³ vasbeton és 40 tonnányi acélszerkezet beépítésével szerkezetkésszé lesz a 3500 négyzetméteres meglévő korcsolyacsarnok és 364 négyzetméteres új épületrész.
A bűzzárás története
Gémes Atilla
|
5893
1 5 (1)
A bűzzárás igénye valószínűleg az emberré válással jelentkezett. Valószínűleg őseink a műveletet a legegyszerűbb módon, orruk cimpáinak két ujjal történő kiserejű összeszorításával érték el. A korabeli feljegyzések szerint a homo sapiens erre a célra már fából, behasítással készült csipeszszerű eszközt használt.
Az épületgépészet idényjellege
Meyer József
|
2596
A kedves olvasó kolléga számára nyilvánvaló, hogy a szezonális építőipari feladatokat – így azokon belül a saját szakmai tevékenységünket – másképp értelmezzük, mint ahogy a klasszikus idénymunkákat, alkalmi vállalásokat szokás. Pedig máig makacsul tartja magát a téltől függés számos területen, leginkább az összes vízzel kapcsolatba hozható építési-szerelési tevékenységben.
DK22, 600x1000-es acéllemez kompakt lapradiátorok
Minőségtől a minősíthetetlenig
|
32 018
1 4 (1)
Amikor olvasói kérésre utánaeredtünk a radiátorok témájának, nem gondoltuk, hogy ekkora fába vágtuk a fejszénket. Kezdődött minden a következő cikkekben fel-felbukkanó, barkácsáruházas félretájékoztatással, aztán folytatódott a törökök, magyarok, németek, finnek stb. egymás általi körbeszidásával, és fejeződött be – hogyan is? Talán lezáratlanul. Mindenesetre mi elkészítettünk egy cikket a radiátorméretezésről, egyet a barkácsáruházi árusításról, és egyet arról, mi is határozhatja meg a radiátor minőségét és árát. E cikkeket a következő oldalakon olvashatják. Mindezeken túl összeállítottunk egy táblázatot, ami itt és a következő oldalpáron található. Mi vonható le belőle, mennyire használható?
Mitől függ a radiátor minősége?
|
8525
1 5 (1)
Szinte bármilyen épületgépészeti termékről beszélünk, azonnal szóba kerül a mondjuk úgy, nyugati és keleti (és itt persze nem például Japánra gondolunk) termékek minősége és ára közötti különbség. A radiátorok esetében napjainkban nem Kína a fő olcsó beszállító, hanem Törökország, azaz az oszmán birodalmat szidjuk. Ám vannak ott is a rossz mellett kiváló minőségű radiátorok, kvalifikált gyártók. Cikkünkben arra keressük a választ, hogy mitől is függ a radiátor minősége, mire figyeljünk, ha vásárolunk.
Milyen lapradiátort válasszon? (nálunk)
Cséki István
|
48 790
3 5 (1)
Egy igen egyszerű módszert propagál egy kereskedő, hogy nála vegyenek radiátort az emberek. Ebben mindössze az a probléma, hogy az általa jelzett módon történő radiátorkiválasztás rendkívül félrevezető. A kereskedő számára nagyon jó kiválasztás, mert jó nagy radiátorméretek jönnek ki ezzel a módszerrel, s ekkor a drágábbakat tudja eladni. Igaz, hogy ez a módszer tévedhetetlen, mert ekkora túlméretezésnél senki nem fog reklamálni, hogy a radiátor nem ad le elegendő hőmennyiséget. Az meg már senkit nem érdekel, hogy ugyanolyan hőmérséklet eléréséhez esetleg a fele nagyságú radiátor is elég lenne.
Rejtélyes óvóhely a budai Várban II.
Szabó Balázs
|
4061
A budai Várban az Uri utca utolsó háza alatt egy különleges történetű létesítmény helyezkedik el, ahol Magyarország szempontjából fontos események játszódtak le. Az óvóhely és az épület pontos történetet sajnos senki sem ismeri, mivel a néhány száz évvel ezelőtti eseményeket már a feledés homálya fedi, így én is a 19. század végétől követem végig az „eseményeket” több-kevesebb részletességgel. Folytatjuk és egyben le is zárjuk cikksorozatunkat.
