Épületenergetikai lehetőségek
2012/1-2. lapszám | VGF&HKL online | 2901 |
Figylem! Ez a cikk 14 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
a Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Tervének adatai alapján I. Az a 914 ezer tonna olaj egyenérték, amennyivel a terv szerint ebben a szektorban 2020-ig növekednie kell a megújuló energiafelhasználásnak, 1,125 milliárd köbméter földgáz fűtőértékének felel meg. Hogy a dolog nagyságrendjét érzékeljük, az éves lakossági földgázfelhasználás, főzéssel, fűtéssel, melegvíz-készítéssel együtt mintegy 3,7 milliárd köbméter.
a Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Tervének adatai alapján I.
Az a 914 ezer tonna olaj egyenérték, amennyivel a terv szerint ebben a szektorban 2020-ig növekednie kell a megújuló energiafelhasználásnak, 1,125 milliárd köbméter földgáz fűtőértékének felel meg. Hogy a dolog nagyságrendjét érzékeljük, az éves lakossági földgázfelhasználás, főzéssel, fűtéssel, melegvíz-készítéssel együtt mintegy 3,7 milliárd köbméter. A 2., szintén kissé átformázott táblázat a megújuló energia megoszlását mutatja az egyes lehetséges technológiák közt. Mi tagadás, a fenti adatsorban valamilyen számolási hibát sejtek, a táblázat utolsó két sorában a távfűtés és a háztartási biomassza növekményének összege, a napenergia és a hőszivattyú nélkül is, önmagában több, mint amennyivel a teljes megújuló energiamennyiség növekedését figyelembe veszszük. Alighanem a szerzők a távfűtés megújuló energialehetőségeit becsülhették túl. A jelenleg 92 távfűtéssel (is) ellátott településen a hőfogyasztás nagyjából 30 PJ, ebből 24 PJ jut a lakossági szektorra. A 92 településből 74 döntően földgáz alapon álló, korszerűnek nevezhető, valamilyen mértékben kapcsolt rendszer. Ez látja el a 640 ezer távfűtött lakás 98%-át. A maradék 18 településből öt geotermikus energiát használ, kettő pedig ipari hőre alapszik. A fennmaradó 11 településen hagyományos fűtőművek üzemelnek. Egy gázmotoros rendszerről biomasszára átállni komoly infrastrukturális beruházást jelent, a tüzelőanyag beszerzésétől, tárolásától kezdve a levegőtisztasági követelmények teljesítéséig. A fentiek fényében – még ha a veszteségeket is figyelembe veszszük – ezen a területen kissé túlzottnak tűnik a Cselekvési Tervben szereplő 25,5 PJ hő megújuló energiafelhasználás, ami nagyjából annyit jelent, a jelenleg 80%-ot meghaladó részesedésű földgáz tíz év alatt teljesen kiszorul erről a területről. A háztartási biomassza döntő részben ma a tűzifát jelenti. Részben vagy egészben közel egymillió lakást, a családi házak majd felét jelenleg is fával fűtik. A lakosság által felhasznált mennyiséget nehéz pontosan megbecsülni. Az Uniónak szánt energiamérlegben (ő csak a piaci forgalmat veszi alapul) egymillió tonna, 12 PJ szerepel, a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont tanulmánya szerint ez a mennyiség 3,5 millió tonna, a KSH (a háztartások önbevallására épülő) statisztikája alapján 6,5 millió tonna az éves fogyasztás, a Cselekvési Terv nagyjából 2 millió tonnát vesz kiindulási alapul, ezt gondolja tíz év alatt a másfélszeresére növelni. Merész vállalásnak tűnik a hőszivattyús kapacitás 23-szorosára, 6-ról 137 ktoe értékre növelése 10 év alatt. A Hőszivattyús Szövetség jelenleg valamivel több mint 4000-re becsüli a ma Magyarországon működő ilyen rendszerek számát, ezek szerint tíz év múlva ez körülbelül százezerre nő.
| -1 Fűtés és hűtés |
-2 Villamos energia |
-3 Közlekedés |
-4 Teljes bruttó |
||
| energiafogyasztás (ktoe) | |||||
| Referencia forgatókönyv szerint | 2010 | 10 392 | 3682 | 4107 | 18 332 |
| 2020 | 10 412 | 4506 | 5492 | 20 525 | |
| Kiegészítő energiahatékonysági intézkedésekkel | 2010 | 10 347 | 3675 | 4083 | 18 255 |
| 2020 | 9719 | 4418 | 5349 | 19 644 | |
| A fogyasztásból megújuló energiával | 2010 | 949 | 244 | 150 | 1344 |
| 2020 | 1863 | 481 | 535 | 2879 | |
| A megújuló energiafelhasználás növekménye 2020/2010 | ktoe | 914 | 237 | 385 | 1535 |
| TJ | 38 267 | 9923 | 16 119 | 64 267 | |
| GWh | 10 630 | 2756 | 4478 | 17 852 | |
2008 és 2010 között évente átlagosan 1000 rendszert helyeztek üzembe, ennek 2011 és 2020 között tízszeresére kellene nőnie. Itt idézhetjük a Cselekvési Terv szavait: „Hőszivattyúk tekintetében az elvi potenciál több száz PJ lehet, a legjelentősebb korlátozó tényezőt szintén a finanszírozás jelenti.” A Terv a napkollektoros területen is nagyszabású, több mint tizenháromszoros bővülést irányoz elő. A várt növekmény 3182 TJ, azaz 884 GWh. Ha egy háztartás átla- gos melegvíz-fogyasztásának energiaigénye 9 GJ, 2500 kWh, és ennek 60%-át, 1500 kWh mennyiséget napkollektorral állítunk elő, a 884 GWh közel 600 ezer lakás, a teljes lakásállomány hetedének ellátására elegendő. A biomassza alapú, a hőszivattyús és a napkollektoros beruházásokra, a telepítendő berendezések szigorú minőségi megkötései mellett, állami támogatást lehet igényelni. Természetesen mindhárom esetre egyaránt igaz, hogy alkalmazásuk nem csak lakóépületeknél, hanem egyéb létesítményeknél is lehetséges. Sajnos ezek arányaira a Cselekvési Terv nem ad útmutatást, megfogalmazása szerint: „jelenleg nem áll rendelkezésre olyan megbízható adat, mely a különböző típusú (középület, lakossági, kereskedelmi, illetve ipari) épületek megújuló energiafelhasználásának vizsgálatát, előrejelzésének becslését lehetővé tenné.” A fenti állításnak a középületekre, kereskedelmi, illetve ipari épületekre vonatkozó részét nehéz tagadni, a legnagyobb, meghatározó tételről, a lakóépület-állományról azonban viszonylag szélesek az ismereteink. A 2001. évi népszámlálás a tíz évvel ezelőtti teljes, négymilliós lakásállományról szolgáltatott adatokat, a 2005. évi mikrocenzus mintegy 83 ezer lakásra terjedt ki, ezen megfigyelhetők a változások irányai. A háztartások energiafelhasználása, 2008 című KSH kiadvány 6676 háztartás ilyen irányú vizsgálata alapján született. Ennek és az ODYSSEE projekt adatainak felhasználásával készült az Energiaközpont hasonló című, 2009-es tanulmánya. A témában talán legrészletesebb, kiváló anyagot az Energia Klub adta ki 2010-ben, a Negajoule 2020 projekt keretében, melyben 2000 háztartás lakóit kérdezte ki. Itt már többek között külön-külön foglakoznak a szerzők az eltérő téglafalazatokkal, amit a KSH kiadványok még egységesen kezelnek, rákérdeznek a már elvégzett és a még tervezett felújításokra, épülettípusok szerint elemzik ezek költségét és várható energetikai hasznukat. De most nézzük először a 2001-es népszámlálás adatait. Az eltelt tíz évben ugyan a négymillió lakásból elbontottak közel ötvenezret, de ez alapvetően nem változtatja az arányokat, épült vagy negyedmillió új is, de egy tíz évnél fiatalabb lakást még korai lenne felújítani, és persze ezen a tíz évnél idősebb állományon belül is történtek változások, a nagyságrendek talán mégis hasonlók maradtak. A lakóépületek jellemzően magánkézben levő, egy háztartásos, földszintes családi házak. Jellemzően téglából épültek, de – főleg vidéken – sok a vályogház. Bár a lakások többségében már ott van a vezetékes gáz, de nagyon sokban (ez is inkább a vidékre jellemző) valamilyen szilárd tüzelőanyaggal fűtenek. A 2001 óta eltelt tíz évben újabb félmillió lakásba bevezették a gázt, de a családi házak közel felében vagy teljesen megmaradtak a szilárd tüzelésnél, vagy kiegészítőnek megtartották a gázkészülék mellett, igaz, a szilárd tüzelőanyagok között nőtt a tűzifa aránya. A 2000 és 2005 között átadott lakásokban az egyedi helyiségfűtés aránya 15%, szemben a régebbiekkel, ahol ez az arány 43%-os, az átlagos alapterület 96 m2, míg a 2000 előtt lakásoké 78 m2, 85%-ukban rendelkezésre áll a vezetékes gáz, ami a teljes lakásállományra vonatkoztatva mindössze 75%. 2001-ben Magyarországon 252 város volt, ma 328. Az ezt a rangot az utóbbi tíz évben elnyert 76 településnek mintegy 430 ezer lakosa van, velük együtt jelenleg az ország lakosságának a 70%-a lakik városban. Persze az államigazgatási besorolás megváltozása kevéssé változtatta meg a település jellegét. Vannak családi házas övezetek a községekben is, miként a városokban is falusias jellegű részek. Mivel a megújuló energiára alapozott megoldások lehetősége erősen függ a lakóövezeti jellegtől, érdemes megnézni egy ilyen adatsort is: tíz éve a lakosság 12,2%-a élt hagyományos beépítésű, városias környezetben, 19%-a lakótelepen, 1,8%-a társasházi jellegű vagy villanegyedben, 64%-a falusias és családi házas környezetben. 0,4%-a üdülőterületen, 2,6%-a külterületen, ipari vagy mezőgazdasági övezetben, szociálisan nem megfelelő (szükséglakás, barlanglakás stb.) lakóhelyen. Az elmúlt években az energetikai beruházások állami támogatása meghatározó mértékben a lakótelepek felé irányult, csak az utóbbi időben kezdett a figyelem az egylakásos épületek (családi házak) felé fordulni. (Folytatjuk)
| 2010 | 2020 | megújuló energia növekmény 2010/2020 | ||||
| (ktoe) | (ktoe) | (TJ) | (GWh) | |||
| Geotermikus | 101 | 357 | 256 | 10 718 | 2977 | |
| Napenergia | 6 | 82 | 76 | 3182 | 884 | |
| Biomassza | 812 | 1277 | 465 | 19 469 | 5408 | |
| ebből: | szilárd | 812 | 1225 | 413 | 17 291 | 4803 |
| biogáz | 0 | 56 | 56 | 2345 | 651 | |
| Hőszivattyú | 6 | 143 | 137 | 5736 | 1593 | |
| ebből: légtermikus | 0 | 7 | 7 | 293 | 81 | |
| geotermikus | 5 | 107 | 102 | 4271 | 1186 | |
| hidrotermikus | 1 | 29 | 28 | 1172 | 326 | |
| Megújuló hőenergia- és hűtési energiatermelés összesen |
949 | 1863 | 914 | 38 267 | 10 630 | |
| ebből: | távfűtés | 3 | 613 | 610 | 25 539 | 7094 |
| háztartási biomassza | 610 | 918 | 308 | 12 895 | 3582 | |
1.Fűtésre és hűtésre, villamosenergia-előállításra, valamint a közlekedésben 2020-ig felhasznált teljes bruttó energiafogyasztás várható mennyisége (ktoe) - (Figyelembe véve a 2010-2020-as időszakra hozott energiahatékonysági és takarékossági intézkedéseket.)
2.Az egyes megújuló energia-technológiáktól elvárt teljes hozzájárulás (az energia teljes fogyasztása) a megújuló energiaforrásokból előállított fűtés és hűtés részarányaira 2010-2020-ban vonatkozó kötelező, 2020-ig teljesítendő célkitűzések megvalósításához Magyarországon (ktoe).
