VGF&HKL szaklap

Kisteljesítményű hűtő- és fűtőrendszer

2012. december 11. | Meyer József |  2692 | |

Az alábbi tartalom archív, 14 éve frissült utoljára. A cikkben szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

Már több mint egy éve annak, hogy az egyik épületgépészeti berendezéseket és anyagokat forgalmazó kereskedőházunk által időszakosan kiadott hírújságban érdekfeszítő cikk jelent meg az Idrosplit rendszerről. Ezt a folyadékhűtőt speciálisan családi házak, lakások vagy kisebb irodák számára fejlesztették ki, egyetlen kültéri egységgel. Természetesen magát a fűtési hőenergiát továbbra is kazánnal állíthatjuk elő, vagy tetszőlegesen igénybe vett egyéb, például hőközponti ellátás keretein belül biztosíthatjuk. Egy ún. kétcsöves hálózat kialakításával, főleg fan-coil konvektorokkal megoldható a fűtés és a hűtés is egy beltéri egység közbeiktatásával, amelyre a hagyományos kültéri egységünk és a hőforrásunk egyaránt csatlakozik.

Egy szabadalmaztatott megoldás

Függesszük fel az ismertetést és nézzük az előzményeket. Nem kell sokat keresgélnünk. A Hűtő- és Klímatechnika ´98/99-es számában már szakcikket találunk ugyanerről a berendezésről, a kapcsolási sémában csak annyi különbséggel, hogy azon még - helyhiány miatt - nem szerepel a parapet FC-k alkalmazása mellett az oldalfali, magasra szerelt készülék, mint ésszerű választékbővítő lehetőség.
Jogosan vetődhet fel ezek után a kérdés: mi indokolja azt, hogy az Idrosplit hűtő és fűtő szisztémát részletesebben szemügyre vegyük? A már emlegetett kedvenc kereskedőházunk népszerűsítő írásában nem kevesebbet állít, mint azt, hogy ezt a rendszert minden fűtésszerelésben jártas szakember bátran kivitelezheti, mert csak a kültéri és a beltéri egységek összekötését kell a klímaszerelőkre bízni. E két szakmai bemutatás között eltelt mintegy hét év alatt lényegi változás az előnyök megítélésében nem történt, így azokat tényként kell elfogadnunk és összefoglalásként felidéznünk, ezek:
. elegáns, sima forma; könnyű tisztítani, harmonikusan illeszkedik minden igényes környezetbe,
. a beépített kivehető és mosható légszűrő az átáramoltatott helyiséglevegőt megtisztítja a lebegő szennyeződésektől,
. a helyiségben csak egy berendezést kell beépíteni, szemben a radiátoros rendszer és a hagyományos splitek külön-külön történő alkalmazásával,
. közös hálózatként kevesebb szerelési munkaráfordítást igényel,
. alacsonyabb elektromos fogyasztás,
. gyorsabb felfűtési idő,
. falra is szerelhető, alatta takarítható,
. egyszerű a kezelése és a kapcsolása,
. környezetbarát, klórmentes hűtőközeggel működik.
(Avatottabb kollégák szóvá tehetik, hogy kivettük a felsorolásból a magasabb komfortra, valamint az olcsóbb berendezésre vonatkozó két további kitételt.)

Mi, szerelők

Igazuk van a kereskedőknek. Tagadhatatlan, hogy aki már szerelt radiátoros "vizes" rendszert, az ezt a berendezést is gond nélkül kialakíthatja. Magától értetődő, hogy a vezetékeket hőszigeteléssel meg kell védeni a páralecsapódástól, ami a pusztán fűtési előremenő-visszatérő ágvezetékeinknél eleddig nem volt kötelező. Valamint gondoskodnunk kell a konvektorokon belüli, páralecsapódásból keletkező kondenzátum elvezetéséről. Most viszont nekünk kell alaposan végiggondolni az egészet, ha már tényleg klímaszerelővé avanzsálunk. Mit is fogunk ajánlani a kuncsaftjainknak?

SBS-szindróma, mint egy fontos kitérő

Évekkel ezelőtt íródott cikkemben (címe: Lábszagheizung, megjelent a VGF-ben) már szót ejtettünk arról a kutatási témáról, melynek kísérletei során a különféle építőanyagok káros szennyezőanyag-kibocsátásának körülményeit modellezték. Így határozták meg az SBS-szindrómát, mint az épületek olyan betegségét, amit az építő-burkoló-felületképző stb. anyagok nem körültekintő megválasztásával idézhetünk elő. (Ebben az időszakban az építészeti kultúránkat is népszerűsítő kiadványokban gyakran megfogalmazódott egy nagyon egészséges törekvés, ami ezeknek az építési összetevőknek a tudatos kiválasztását szorgalmazta. Gazdag példatárakat alkotva mutatták be az ökoházak környezetkímélő, vagy a természetbe belesimuló, alkalmanként művészi hatást biztosító kialakításait.) Dán és finn kutatási/kísérleti eredmények, elemzések következményeként szabványtervezet készítése is felmerült akkoriban, melyben olyan építő- és berendezési anyagok betervezését részesítenénk előnyben, amiknek szennyezőanyag-kibocsátása minimális. Konstatáljuk tehát, hogy keletkezett egy olyan, komfortérzetet rontó hatás, amit szerelőkként sem hagyhatunk figyelmen kívül, holott építész-belsőépítész döntések során, tőlünk függetlenül állt elő. A szakemberek alapvető kísérleti szempontként az órai légcserék hatását vizsgálták, és arra a megállapításra jutottak, hogy azt fokozva - sajnálatos következményként - egyúttal az oxidációs folyamatokat is katalizálták. Így alakult ki azután egy olyan gyakorlati határérték a szellőztetési követelményekben, amely már összhangban volt a kívánatos energiafogyasztással is. A következtetés kézenfekvően adódott: ha az építési anyagokat és a berendezéseinket úgy válogatjuk össze, hogy a károsanyag-kibocsátásuk minél kevesebb legyen, azáltal csökkenthetjük a friss levegő bevitelét és annak költségeit.

Az FC alkalmazási határai

Mindaddig, amíg a fűtési és hűtési feladataink megoldását összeköthetjük a szellőztetéssel, addig nem kell aggódnunk amiatt, hogy a velünk szemben támasztott komfortigényeknek ne tudnánk eleget tenni. Merőben más a helyzetünk akkor, amikor a parapet fan-coilunk telepítésekor abban a helyiségben éppen nincs tervezve szellőztetés! Nyáridőben elegendő egy-két órára bezárni egy ilyen termet, ahol maximális fordulatra állítva az FC ventilátorát hűtésre kapcsoljuk. Mi történt? A szorgalmasan dolgozó berendezésünk az órai háromszoros légcserét bőven meghaladó mértékben keringtette a helyiség levegőjét a hűtőfelületén keresztül, de frisslevegő-bevitelről vagy tényleges légcseréről szó sem lehetett! Ha komolyan vesszük a finn Kirsi Villemberg kémiai elemzéseit, akkor elhihetjük, hogy felgyorsítottuk a káros anyagok oxidációs folyamatokkal történő "kinyerését". A téli és nyári üzemi körülmények kismértékben eltérnek a bútorok és az épített felületek hőmérséklettartásában, amennyiben télen megközelítően állandó hőfokra fűtjük fel ezeket, szemben a nyári állapottal, amikor a hűtési intenzitás szerint a felületi kontakthőmérsékletek igenis folyamatosan változnak. Pechünkre ez a felületi ingadozás szintén kedvez a károsanyag-kibocsátással kapcsolatos oxidációs folyamatoknak.

Leegyszerűsítő megállapításokat ismételhetünk meg ezek után, miszerint a parapet FC konvektorok alkalmazási körét jelentősen le kell szűkítenünk. Ebben nincsen változás azóta sem, amióta az SBS-szindróma egyáltalán szóba került. Mivel nem lehetséges ökölszabályokat alkotnunk, csak egy-két példát említhetünk. Egyáltalán nem ildomos ilyen FC berendezéseket beépíteni közintézmények esetében: könyvtári olvasóban vagy kórházak kórtermeiben, de a választott témánkhoz jobban kapcsolódva, nem ajánlhatjuk háló- és gyermekszobákban sem. Még a légcsatornán üzemelő álmennyezeti FC konvektorokkal kapcsolatban is felmerülnek jelentős túlméretezési igények, hogy a ventilátort a legalacsonyabb fordulatszámon lehessen üzemeltetni. Visszakanyarodva az Idrosplit rendszerünk témájához, itt a hűtési teljesítményből kiindulva korlátozzuk a fan-coilok méreteit és darabszámát. A műszaki tájékoztató iratanyag szerint számolni kell egy minimális fűtési/hűtési víztérfogat-árammal, amely körülbelül 400 liter/óra. Vérmes reményeket nem táplálhatunk, ha a tárgyalt hűtőberendezésünk alkalmazási lehetőségeit nézzük. Két teljesítményt vehetünk alapul, a kisebbik 1667-es kondenzátor esetében 3,6 kW, a 2667-es típusnál pedig 6,3 kW áll rendelkezésünkre.

Bár a működés garanciája szempontjából nincsen megkötés az egyéb berendezések gyártóinak megválasztására, az ajánlott FCX típusjelű FC parapet konvektorokat tanácsos figyelembe venni. Elméletben lehetséges friss levegős parapet FC-t választanunk, de a fagyvédelmi szempontok miatt a működtetésüket jól meg kell terveznünk.

Mit ír a HKL?

Kedvenc klímás lapunkban megjelent a Fan-coilok családfája című általános, inkább a gyakorlatibb szempontokat figyelembe vevő, összefoglaló szakcikk. Frappánsan rendszerezte a különféle készülékeket a kialakításuk, megjelenésük, valamint az elhelyezésük módja szerint. Az előzőkben tárgyalt kétcsöves verziónkról itt is hátrányként említették meg, hogy egy időben az azonos rendszeren vagy csak fűthetünk, vagy csak hűtünk. Hozzáteszik ugyanakkor, hogy Magyarországon szerencsésen elkülönült a hűtési és a fűtési időszak. (Tagadhatatlan, hogy a négycsöves FC-k fűtési hőcserélője eleve kisebb, mint a hűtőkörieké, így a készülék kiválasztása pontosabb, kedvezőbb. Tovább romlik a helyzet, ha a kétcsöves készüléket a zajszint miatt kell még nagyobbra választani.) Az elhelyezés szerinti csoportosítást tanulmányozva a parapet kivitelre megjegyezték, hogy azok teljesítménytartománya korlátozott, az oldalfaliakét pedig kifejezetten kisteljesítményűnek minősítették.

A rendszer lelke - a beltéri egység

Az ID-típusú beltéri készülék olyan elburkolt egység, amely küllemében leginkább hasonlít egy korszerű falikazánhoz. Már csak az összekötés céljából is tanácsos mellé szerelni. Vízoldalon tartalmaz valamennyi kiegészítő elemet, mint a vízköri áramláskapcsolót, keringtető szivattyút, a tágulási tartályt, a puffertartályt, légtelenítő szelepeket, a szabályozást, a téli/nyári üzemváltó szelepet, a biztonsági és töltőszelepet, valamint az üzemmódot megválasztó gombot. Hűtőközeg-oldali szerelvényei: a fölső nyomáshatároló, a hűtőközeg-vezeték csatlakozások, a lemezes hőcserélő elpárologtatóval.

Perspektívák

Az imént tárgyalt rendszerrel kapcsolatosan leszögezhetjük, hogy van benne fantázia. Már a leírtakból is megjósolhatók a fejlesztések további témái. Nem tűnik képtelenségnek a kétcsöves FC hőcserélőjének legalább kétféle, szabadon választható üzeme sem. Egyikben a kapu-légfüggönyöknél már megismert ún. állandó légsebességű, levegővezetést biztosító működtetést részesíthetnénk előnyben, amikor a ventilátor emelt fokozata szerint takarunk el, vagy alacsonyabb fordulatszámán szabadítunk fel megfelelő számú fűtőregisztersort. Ekkor a két folyamat egymáshoz képest ellenmozgásban van, ez az állandó kiegyenlítődés csökkenti le a légmennyiség szabályozási tartományát. Inverz üzemmódjával pedig éppen ellenkező hatást érünk el: amikor kisebb ventilátorfokozaton kevesebb fűtő/hűtő soron engedjük át annak légáramát, és amint magasabb fokozatba kapcsolunk, egyúttal úgy takarunk ki egyre több sort. Ilyen kiszélesített tartományokra is szükség lehet a lüktető hőterhelésű terekben. Nem tűnik képtelenségnek a gravitációs hűtő konvektor ötlete sem. A fejlesztések megtérülnek majd a ténylegesen jobb komfort biztosításában, melyre egyre növekvő keresletet prognosztizálhatunk.


Kérjük, szánjon pár pillanatot a cikk értékelésére. Visszajelzése segít a lap és a honlap javításában.

Hasznos volt az ön számára a cikk?

 Igen

 Nem