Kéményes vagy zárt égésterű? II.
2006/5. lapszám | Versits Tamás | 3316 |
Figylem! Ez a cikk 19 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Az előző részben érdeklődésünket abba az irányba fordítottuk, hogy elvben elemezzük a kéményes és zárt égésterű fűtőkészülékek beépítési lehetőségeit. Most, ígéretünkhöz híven, a gyakorlati megvalósulás irányába tekintünk. Megvizsgáljuk, hogy milyen bekerülési összeget emészt fel egyik, illetve másik megoldás.
Kéményes készülék kéménye
Már az építési engedélyezési terven találkozunk kéménynyel, mint égéstermék-elvezető berendezéssel, ami, első körben, a „B” típusú fűtőkészülékünk égéstermékeit hivatott biztonsággal a felállítási helyről a szabadba vezetni. Most gáztüzelő berendezéseket vizsgálunk, így a falazott kéménykürtőnek kötelezően valamilyen „béleléssel” kell rendelkeznie, illetve a kéménykürtő anyagának savállónak kell lennie. Az 1. táblázatban a teljesség igénye nélkül foglaltuk össze, hogy egy kb. 8 m magas kémény létesítéséhez ANYAGKÖLTSÉG-szinten mennyire kell a zsebünkbe nyúlni. A munkadíjjal kapcsolatban az ország- és városrészenkénti eltérő számok miatt elég nehéz általános adatokat mondani.
Az összehasonlításban általános ismérvek kerültek egymással szembe, ami azt jelenti, hogy a konkrét típusok összeállításánál mind megnevezésben, mind árakban eltérések mutatkozhatnak. Amennyiben a számok helytállók, a kapott eredmény tükrözi, hogy a minőségi anyagok felhasználásával a bekerülési összeg arányosan emelkedik. Ehhez társul a kivitelező munkadíja, amit azért is fontos kiemelni, mert a megrendelő joggal vár el szakmunkát, hiszen egy olyan beépített berendezésről beszélünk, amit nem lehet „csak úgy” kicserélni, ha nem tetszik, vagy ha nem működik megfelelően. Emiatt is fontos a kivitelező személye.
Zárt égésterű készülékek „kéménye”
A téves szóhasználat inkább a főcímek analógiájának szüleménye, de helyesen itt is égéstermék-elvezető rendszerekről kell beszélnünk. Ebben az öszszevetésben (2. táblázat) négyfajta elvezetési módot veszünk nagyító alá, természetesen mindegyik helyiséglevegőtől független szereléssel, és a virtuálisan beépített gázkészülék teljesítményét 24 kW-re választottuk ki.
- Homlokzati falon történő 60/100 közvetlen kivezetés (legegyszerűbb).
- Ferdetetőn történő 4 m függőleges hosszal 60/100 közvetlen kivezetés.
- Ferdetetőn történő 8 m függőleges hosszal 80/125 közvetlen kivezetés.
- Kéményaknában történő 8 m hosszal 80/125 függőleges elvezetés.
A mintavételhez olyan gyártók termékeit vizsgáltuk, akinek természetesen CE-tanúsítvánnyal vagy ÉMI-engedéllyel rendelkező elvezetési rendszerei vannak. És hogy képet kapjunk a magyarországi termékkínálatból, választottunk egy német és egy olasz készülékgyártó céget, valamint egy olyan gyártót, ami szinte univerzálisan minden készülékhez tud ilyen elvezetési rendszert kínálni. Természetesen a kéménygyártó cégek termékkínálatában is található úgynevezett egyedi gyűjtőkémény, ami megvalósítja a zárt égésterű készülékek friss levegőjének be- és égéstermékének elvezetését. Ezért egy ilyen berendezést is – igaz általánosságban – szerepeltettünk az ár-összehasonlításban. A táblázatban, úgy, mint korábban is, csak az anyagköltségeket vetettük öszsze. Ebbe az összehasonlításba amiatt került be a 8 m magas kémény „ellenfeleként” a homlokzati égéstermék- és a 4 m magas tetősíkon keresztül történő kivezetés, mert zárt égésterű készülékeknél nincs hatásos kéménymagasság, nincs égési- és szellőzőlevegő-igény.
Tehát a rendelkező előírások betartásával bővül a gázkészülék elhelyezhetőségének lehetősége. Azaz akár tetőtérben vagy kis kamrában is elhelyezhetjük a berendezésünket, és ez alternatívát jelent a hagyományos kéménynyel szemben. A 2. táblázatból azt a következtetést tudjuk levonni, hogy az egyes elvezetések bekerülési költségeire nem lehet egy az egyben ráhúzni – a rendszer teljes kiépítési költségének vizsgálata nélkül -, hogy drága! Minden esetben a járulékos költségeket, ha nem is teljesen, de nagy vonalakban vegyük számításba, hogy ne essünk a leves és a hús jól ismert hibájába. És ehhez még egy kis adalék! A rendszertanúsított égéstermék-elvezető rendszereket forgalmazó cégek a teljes berendezésre, ebben az esetben a gázkészüléktől a kivezetés végpontjáig tartoznak felelősséggel, azaz nincs és nem is lehet egymásra mutogatás, hogy most a készülék- vagy az égéstermék-oldal problémája miatt nem üzemel megfelelően a berendezés. A másik esetben van a gázkészülékgyártó és van az égéstermék-elvezető rendszereket gyártó cég. Harmonikus együttműködés esetén nincs probléma, mint azt számos megvalósult létesítmény igazolja, ellenkező esetben az ügyfélnek két helyen kell keresnie, illetve megvédenie a vélt, vagy a legtöbb esetben, valós igazát.
Van még egy másik költség is, amit figyelembe kell venni. Ez pedig nem más, mint a kéményseprő szakvélemény díja. Ez a díj mind a kéményes, mind a zárt égésterű készülék esetében felmerül. A díj mértéke függ a vizsgált műszaki megoldástól, amiről az illetékes kéményseprőipari vállalkozások díjtételeiből kaphatunk részletes felvilágosítást.
De ne a lehetséges problémákról, hanem az alapkérdésről beszéljünk! Mit vegyünk az otthonunkba? Az adott létesítési feltételeknek megfelelően már ön is tudja a választ!
Zárszóként engedjenek meg ehhez egy gondolatot! Minden esetben az a cél, hogy az otthonunkban felszerelt gáztüzelő berendezésünk keletkezett égéstermékét biztonsággal tudjuk a külső térbe elvezetni. Tehát a műszaki megoldásnál elsődleges szempontnak a biztonságnak, és ezt alátámasztandóan a műszaki megfelelőségnek kell lennie, legyen ez egy gravitációs kémény, illetve égéstermék-elvezető rendszer, vagy egy zárt égésterű készülék égéstermék-elvezető rendszere.
