Barion Pixel

VGF&HKL szaklap

Padlófűtések illesztése radiátoros rendszerekhez

2006/5. lapszám | Korompay Sándor |  7888 |

Az alábbi tartalom archív, 15 éve frissült utoljára. A cikkben szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

Padlófűtések illesztése radiátoros rendszerekhez cikkünkről bővebben olvashat, ha rákattint a címre.

A padlófűtések előremenő hőmérséklete a radiátoros hálózatoknál használatos hőmérsékletnél lényegesen alacsonyabb. Ha vegyes rendszerről van szó, márpedig a legtöbb esetben egymás mellett működnek radiátoros és padlófűtéses körök, a fűtőtestekhez készített vízből kell előállítani a padlófűtéshez szükséges alacsonyabb hőfokszintű energiát.

Korábban, az oxigéndiffúzióra hajlamos csőanyagok használatával összefüggésben, a padlófűtési vizet hőcserélőben melegítettük, de a korszerű csőanyagok rohamos elterjedésével a leválasztásra ma már nincs szükség, így a kívánt előremenő hőmérsékletet általában keveréssel állítjuk elő (1. ábra).
Többen ragaszkodnak manapság is a hőcserélő használatához, de ez felesleges, többletköltséget jelent, külön tágulási rendszermegoldást kíván, így használjunk közös vízrendszert. A továbbiakban a hőcserélő nélküli, keveréses rendszereket tárgyaljuk.
Ha egyenletes padlóhőmérsékletet szeretnénk biztosítani, az előremenő és visszatérő hőmérséklet különbségét tartsuk alacsony értéken. A gyakorlatban 5-8 fok eltérést célszerű választani. Lehetőleg ne lépjük túl ezt a határt.
Tudomásul kell vennünk, hogy a padlófűtés hőleadásának vannak korlátai. Állandó tartózkodásra szolgáló helyiségekben 23-28 0C maximális felületi hőmérséklet alkalmazható, mert ennél magasabb hőmérséklet esetén az emberek talpát érő hőhatás kellemetlen érzést, egészségügyi problémákat eredményez. A helyiség azon részeinél, ahol általában nem tartózkodnak, szükség esetén ennél melegebb padló is tervezhető. Óvodákban, bölcsődékben a max. felületi hőmérséklet 24 0C. Fürdőszobákban max. 29 0C, uszodai kövezetnél max. 32 0C engedhető meg.
Ritkább csőfektetéssel, alacsonyabb vízhőmérséklettel alacsonyabb padlóhőmérséklet és hőleadás választható, sűrűbb csövekkel, magasabb vízhőmérséklettel nagyobb értékek.
Tekintettel arra, hogy a kész padlófűtési rendszerben a kialakítás, a sűrűség már adott, a vízhőmérséklet változtatásával tudunk majd beavatkozni, szabályozni.
A fent jelzett padlóhőmérséklet-előírások miatt az előremenő hőmérséklet a maximális teljesítményigény esetén sem lehet magasabb, mint 40-45 0C.
Szokásos méretezési hőmérsékletlépcsők: 35/27 0C vagy 40/32 0C. Az utóbbi, magasabb hőmérsékletű esetben a tartózkodási zónában nem lehet 25-30 cm-nél sűrűbb csőosztást választani, mert a padlóhőmérséklet kellemetlenül magas lesz.
Állandó
előremenő hőmér-
séklet-szabályozás
Látható, hogy a padlófűtés vizének hőmérséklet-szabályozása, az adott rendszernél szükséges érték pontos tartása nagyon fontos kérdés. Egy állandó hőmérsékletet biztosító, segédenergia nélküli szabályozást mutat a 2. ábra. A képen látható módon a padlófűtés szivattyúja előtt kötjük be a radiátoros rendszerről érkező tápláló vezetéket. A gyűjtőből érkező visszatérő vizet a padlófűtés átkötő szakasza előtt egyutú szabályozó szelepen keresztül vezetjük vissza a fűtőtestkör visszatérő ágába. Az egyutú szelepre felszerelt FTC hőmérséklet-szabályozó (3. ábra) 15-50 0C beállítási tartománnyal, az előremenő ág csővezetékére erősíthető érzékelővel olcsó megoldást és stabil hőmérséklettartást biztosít a padlófűtési rendszer számára.
A szabályozóhoz az igényelt hőteljesítménytől függően tegyük fel, hogy három szelepfajta áll rendelkezésre, RA-N 15, RA-C 15 (4. ábra) vagy RA-C 20 különböző Kvs-értékekkel. Az ábrán bemutatott kapcsolás esetén a szelep Kvs-értékének számításakor a radiátoros kör előremenő hőmérsékletének és a padlófűtési kör visszatérő hőmérsékletének különbsége a meghatározó hőlépcső. A szabályozó szelepen rendelkezésre álló nyomáskülönbség pedig a fűtőtestkörben beállított, általában10-15 kPa érték.
Példa a méretezéshez
. A radiátoros körben előforduló legalacsonyabb előremenő hőmérséklet:
60 0C (ha időjárásfüggő szabályozás van a radiátoros körben, a szabályozón átmeneti időszakra beállított minimális érték).
. A padlófűtés visszatérő hőmérséklete: 32 0C.
. A táplálás hőlépcsője: T = 60-32 = 28 K.
. A padlófűtés maximális hőigénye: = 5 kW.
. A szükséges vízátbocsátás a szelepen:

Q = = =0,154 m3/h

. A rendelkezésre álló nyomáskülönbség a radiátoros körben: 15 kPa = 0,15 bar.
A szabályozó szelep Kv-értéke:

Kv = = = 0,4 m3/h

Eredmény
A feladatra egy RA-N 15 szelep elegendő. (Az FTC-szabályozó adatlapjában található táblázat szerint 4 K arányos eltérés mellett.)

A padlófűtés vízhőmérséklet-szabályozásánál 4 K arányos hőmérsékleteltérés minden további probléma nélkül elfogadható. Az FTC-szelep adatlapjából leolvasható, hogy ebben az esetben az RA-N 15 Kv-értéke 0,44 m3/h, az RA-C 15 szelepnél 0,71 m3/h, míg az RA-C 20 szelepnél 1,94 m3/h. A szelepsorozat így jelentős teljesítményekre is képes. A szokásos hőmérséklet- és nyomáskülönbség-paraméterek mellett az RA-C 20 szeleppel 25 kW padlófűtési rendszer is készíthető. Ha korlátozni akarjuk a padlófűtés által vételezett teljesítményt, e szelepek előbeállítási funkciója erre lehetőséget kínál.
Szeretném kiemelni, hogy padlófűtési körökben nem célszerű a sokak által kedvelt kétutú szelepeket használni a keveréshez. Ezeknek a háromjáratúnak is nevezett szelepeknek a használata rendszer- és szabályozástechnikai okokból kedvezőtlen.
A padlófűtés-oldalon az alacsony hőmérsékletkülönbség miatt nagy vízmennyiség kering, míg a hozzá keverendő primer víz mennyisége elenyésző. Ha a padlófűtés-oldali vízmennyiségre választjuk ki a háromjáratú szelepet, hogy ott ne legyen nagy ellenállás, a bekeverés-oldalon a szelep túlzottan nagy lesz, a szabályozás pontatlan, általában csak KI-BE vezérlést kapunk. Ha a bekeverendő víz mennyiségére választunk szelepet, túlzottan nagy ellenállás jelentkezik a padlófűtési körben, amelyet nagyobb szivattyúval és többlet villamos fogyasztással tudunk csak ellensúlyozni. Használjunk tehát mindig egyszerű és olcsó egyutú szelepet átkötő szakasszal.
A biztonság kedvéért célszerű egy csőre szerelhető AT-termosztáttal (5. ábra) leállítani a szivattyút egy esetleges üzemzavar miatt fellépő túlzottan magas előremenő hőmérséklet kialakulása esetére. Ez a kiegészítő biztonság egészségügyi szempontból, de a csövek védelme érdekében is indokolt.

Időjárásfüggő előremenő
hőmérséklet-szabályozás
Egyre gyakrabban alkalmaznak időjárásfüggő szabályozót családi házakban, így padlófűtés előremenő hőmérsékletének szabályozásához is. A 6. ábrán látható módon a kapcsolás megegyezik a segédenergia nélküli szabályozónál bemutatott sémával, de itt az egyutú szelepre az elektronikus időjárásfüggő szabályozóról mozgatott szabályozómotor van felszerelve. Az időjárásfüggő szabályozó természetesen lehet a kazán saját szabályozója is, ha annak van a radiátoros körön túlmenően egy további kimenete a padlófűtés számára.
Az időjárásfüggő szabályozónál lapos fűtési görbét kell beállítani (0,6-1,0), és a maximális előremenő hőmérsékletkorlátozás is legyen alacsony.
A szabályozó szelep méretének számítását ugyanúgy kell elvégezni, mint a segédenergia nélküli esetben, azzal a különbséggel, hogy itt nem a 4 K arányos eltéréshez tartozó Kv-értéket vesszük figyelembe, hanem a teljes szelepnyitásra jellemző Kvs-értéket.
Nagyon kedvező, alacsony árfekvésű megoldást kapunk olyan szabályozókkal, amelyek termo-hidraulikus szelepmozgatókat is tudnak kezelni. E szelepmozgatók tökéletes szabályozást biztosítanak, robusztusak, és élettartamuk gyakorlatilag korlátlan. A 7. ábrán látható szabályozó és ABV szelepmozgató igen kedvező párosítás erre a célra. A 8. ábrán látható kombináció időjárásfüggő szabályozást végez a radiátoros körben, kazánvezérléssel, és padlófűtés- szabályozást ugyancsak időjárásfüggő módon. Ez a szabályozó a fentieken kívül melegvízbojlert is vezérelhet, töltő/kisütő üzemmódban.

Egyedi
helyiséghőmérsék-
let-szabályozás
A mai korszerű padlófűtéseknél egyedi helyiséghőmérséklet-szabályozást is használunk. A szabályozni kívánt helyiségben egy speciális, kis hiszterézissel működő padlófűtés-termosztátot helyezünk el, amellyel a padlófűtés osztójának szelepeire helyezett termohidraulikus motorokat vezéreljük, a 2. ábrán látható módon. Az osztó-gyűjtő felett elhelyezett szabályozó doboz gyűjti a termosztátok jelét, és közvetíti azokhoz a szelepmozgatókhoz, amelyek a kérdéses helyiséghez tartoznak.
Egyedi helyiséghőmérséklet-szabályozás alkalmazása esetén a minél egyenletesebb padlóhőmérséklet biztosítása céljából használjunk mindig kettős csigavonal fektetést (9. ábra).

A bemutatott szabályozási megoldások alkalmazása jó komfortot, energiatakarékos működést és minimális karbantartást igénylő berendezést eredményeznek.

Korompay Sándor


Kérjük, szánjon pár pillanatot a cikk értékelésére. Visszajelzése segít a lap és a honlap javításában.

Hasznos volt az ön számára a cikk?

 Igen

 Nem