VGF&HKL szaklap

Röviden a lángmodulációról

2012. december 11. | Versits Tamás |  3879 | |

Az alábbi tartalom archív, 13 éve frissült utoljára. A cikkben szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

Egyáltalán mi az a lángmoduláció? Egyszerűen megfogalmazva: teljesítményillesztés egy parancsolt érték és egy mért érték különbségének arányában. A lángmodulációs gázkészülékeket két alapvető csoportra lehet osztani. Az egyik, amikor csak a készülék kazán-termosztátján beállított előremenő fűtővíz hőmérsékletére modulál, a másik, amikor a hőtermelő berendezésünk a helyiséghőmérséklet-szabályzó, mint referenciapont alapján léghőmérsékletről is képes az előremenő fűtővizet az adott hőigényhez illeszteni.

Ma már a vízhőmérsékletről moduláló készülékek általánosnak mondhatók. Működési elvük igen egyszerű, a visszatérő fűtővíz hőmérsékletemelkedése esetén, azaz közvetett információnál arra, hogy a helyiségben a kívánt légállapot kezd kialakulni, arányosan csökken a fűtővíz előremenő hőmérséklete. Az európai gyártók szinte kivétel nélkül beépítik ezt a rutint a berendezéseikbe. Általános jellemzőjük, hogy 2- vagy 3-pont vezérlésűek, azaz olyan 230 V-os vagy elemes működésű szobatermosztát csatlakozik hozzájuk, ami hőigény esetén (fűtés) „be”, ill. elért kívánt léghőmérséklet elérése esetén „ki” tudja kapcsolni a fűtőkészüléket. Természetesen a mai korszerű szobatermosztátok rendelkeznek saját belső „tudással”, amivel képesek finomítani a be- és kikapcsolásokat, de a készülék felé csak „fűtés indul” és „fűtés állj” parancsot tudnak adni.

A léghőmérsékletről moduláló készülékek esetén már nem beszélhetünk szobatermosztátról. A helyes kifejezés helyiséghőmérséklet-szabályzó. Miért? Amiatt, hogy a léghőmérsékletről történő teljesítményillesztés bekövetkezhessen, a fűtőkészülékhez csatlakoztatott szobai szabályzónak olyan információt kell közölnie, hogy az előre beállított kívánt érték és ténylegesen mért érték között mekkora a hőmérsékletkülönbség. Erre az analóg jellel kommunikáló egységek képesek. Egyszerűen megfogalmazva, a hőmérsékletkülönbség (kívánt-mért) függvényében egy változó egyenfeszültség érkezik vissza a fűtőkészülék elektronikájába, és ez a jel fogja a gázarmatúrához kapcsolódó beavatkozó szerkezet (pl. modulációs mágnes) segítségével az égőteljesítményt a kívánt értékre állítani.

Mikor kezd el egy készülék modulálni egyáltalán? A készülékek elektronikájában előre meghatározott arányossági tartományban működik a moduláció, ami általában 2 K. Ez azt jelenti a léghőmérsékletről modulálni tudó készülékeknél, hogy az előremenő fűtővíz hőmérséklete nem változik mindaddig a kazántermosztáton beállított értékhez képest lefelé, míg az arányossági tartomány alsó határát, ami függ a kívánt helyiséghőmérséklettől, el nem éri a mért léghőmérséklet. Utána minél kisebb ez a hőmérsékletkülönbség (kívánt-mért), annál inkább csökken, illetve egy alacsonyabb értéken marad az előremenő fűtővíz hőmérséklete, amiatt, hogy a készülék veszi vissza a bevitt teljesítményét. Azaz csökkenti az égő gázterhelését. Ez a csökkentés hagyományos gázkészülékek (részleges előkeveréses égő) esetén a névleges teljesítmény 40%-áig következhet be. Teljes előkeveréses égő esetén (pl. kondenzációs készülékeknél) ez az érték akár 30%-ig is elmehet.

A léghőmérsékletről moduláló készülékek előnye, hogy a hozzájuk kapcsolt helyiséghőmérséklet-szabályzók nagyon pontosan (NTC-mérésnél 0,1 K pontosság) képesek mérni a referenciapont tényleges hőmérsékletét. Ezáltal, természetesen minden zavaró hatástól mentes állapotban, a beállított kívánt hőmérséklet állandó értéket mutat. Nem lendül túl a hőmérséklet a kívánt érték fölé, komfortérzetünk jobb a stabil hőmérséklet mellett, a készülékünk annyi gázt éget el, amennyi a tényleges hőigény kielégítéséhez szükséges, kisebb a károsanyag-kibocsátás, jellemzőbb az energiatakarékosság, környezetvédelem. A helyiséghőmérséklet-szabályzó felszerelésének követelményei megegyeznek a szobatermosztátoknál alkalmazottakkal, 1,5 m magasságban, külső nyílászáróval szembeni belső falon, zavaró hatástól mentes (hőforrás, kémény stb.), jól átszellőző helyen kell felszerelni. Viszont a helyiséghőmérséklet-szabályzó szigorúan önállóan vezetett, terhelt fogyasztói villamos vezetékektől mentes csatornában, általában 3×0,75 mm² vezetékkel kapcsolódik a fűtőkészülékhez.


Kérjük, szánjon pár pillanatot a cikk értékelésére. Visszajelzése segít a lap és a honlap javításában.

Hasznos volt az ön számára a cikk?

 Igen

 Nem