Gázkészülékek cseréje a GMBSZ szerint
2006/11. lapszám | Dr. Barna Lajos | 8013 |
Figylem! Ez a cikk 19 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
A gázellátó berendezéseket tervező és kivitelező szakembereket évek óta foglalkoztatja a Gáz- és Olajipari Műszaki Biztonsági Szabályzat - népszerű nevén GOMBSZ - hatályon kívül helyezése, amelyre a földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtására vonatkozó 111/2003. (VII. 29.) Kormányrendelet alapján 2004. január 1-jével került sor. A lépés megítélésem szerint indokolt volt, mert elmaradt a szabályzat rendszeres felülvizsgálata, és igazítása a megváltozott műszaki-gazdasági körülményekhez.
Hosszas előkészítés után a 11/2004. (II. 13.) GKM rendelettel létrehozott Gázipari Műszaki Szakbizottság jóváhagyta az új műszaki-biztonsági szabályzat, rövidített elnevezésével GMBSZ szövegét, amelyet a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium a Gazdasági Közlöny 2005. XII. 12-én megjelent 15. számában közreadott közleménnyel hirdetett ki. A szabályzattal kapcsolatban a szakmai szervezetek és szakemberek számos észrevételt tettek, és sok módosító javaslattal éltek. Emiatt a Gázipari Műszaki Szakbizottság már 2006. január végén elkezdte a GMBSZ első módosításának kidolgozását. A Szakbizottság 2006. június végén elfogadta a módosított szöveget, és kérte a Magyar Kereskedelmi Ellenőrzési Hivatalt, hogy kezdeményezze a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumnál a módosítás közzétételét. Az 1. számú módosítást a GKM a honlapján olvasható közlemény szerint a Magyar Kereskedelmi Ellenőrzési Hivatal honlapján (www.mkeh.gov.hu) tette közzé, onnan az eredeti szabályzat és az 1. számú módosítás is letölthető.
A gázkészülékek elhelyezésére vonatkozó általános előírások a korábbi szabályzathoz képest új felfogást tükröznek: a balesetveszély minimumra csökkentése érdekében a GMBSZ a huzamos emberi tartózkodásra és különösen alvásra szolgáló helyiségekben tiltja a nyitott, a helyiség légterével közvetlen kapcsolatban lévő égésterű gázkészülékek alkalmazását, mert a nyitott égéstér lehetőséget nyújt a helyiség légterének szennyezésére, mérgezéses balesetek létrejöttére. Az "A" csoportba tartozó gázfogyasztó készülékek (1. ábra) esetében a szabályzat kimondja: e gázfogyasztó készülékek nem helyezhetők el épületek huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségeiben és az azokkal belső összeköttetésben lévő helyiségekben. Különösen nem szerelhetők fel
. alvás céljára szolgáló helyiségekben (a nappali helyiség vagy a nappalival közös légteret képező étkezőkonyha nem számít alvás céljára szolgáló helyiségnek),
. testnevelés, sportolás céljára szolgáló helyiségekben,
. nevelési, oktatási építmények - legfeljebb 18 éves gyermekek, tanulók tartózkodására szolgáló - helyiségeiben, a taneszköznek minősülő, valamint az épület ellátására szolgáló konyhai gázfogyasztó készülékek kivételével, valamint
. közvetlen természetes szellőzés nélküli helyiségekben.
A gázfogyasztó készülékek égésilevegő-ellátására szolgáló légtérbővítés sem nyílhat a felsorolt helyiségekből. Egyes esetekben a GMBSZ kivételt tesz. Ilyen kivétel például a konyhában vagy konyha-étkező-nappali rendeltetésű helyiségben elhelyezett tűzhely, az alábbi feltételek teljesülése esetén:
. a tűzhely égésbiztosítóval rendelkezik,
. a helyiségben külső térbe szellőző gépi elszívó berendezés üzemel, és a helyiség levegő-utánpótlása közvetlenül a szabadból biztosított, továbbá
. a gépi elszívás a konyhával légtér-összeköttetésben lévő, "B" típusú gáz- vagy egyéb tüzelésű készülék égéstermék-elvezetésére nincs káros hatással. Erről a feltételről a tervezőnek nyilatkoznia kell.
A "B" csoportba sorolható, a helyiség légterétől nem független égésterű és kéménybe kötött gázfogyasztó készülékek épületek huzamos emberi tartózkodásra szolgáló helyiségeiben és az azokkal légtér-összeköttetésben lévő mellékhelyiségekben csak az alábbi feltételek betartásával helyezhetők el:
. a B11, B12, B13, B14, B21, B41, B42, B43. B44, B51 csoportba sorolt készülékek nem helyezhetők el épületek huzamos emberi tartózkodásra szolgáló helyiségeiben és az azokkal légtér-összeköttetésben lévő mellékhelyiségekben, sőt a gázkészülék helyisége légtér-összeköttetéssel sem kapcsolódhat alvás céljára is szolgáló, belső fekvésű, illetve "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségekhez, ezzel szemben
. a B22, B23, B32, B33, B52, B53 csoportba tartozó készülékek - ha differenciál presszosztáttal rendelkeznek - elhelyezhetők a huzamos emberi tartózkodásra szolgáló helyiségekben, az alvás céljára is szolgáló, valamint az "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségek kivételével.
A "B" csoportba sorolt gázfogyasztó készülékek néhány jellegzetes példáját az MSZ EN 1749:2001, illetve az újabb kiadású CEN/TR 1749:2005 jelű, angol nyelvű műszaki jelentés alapján a 2. ábra szemlélteti. A GMBSZ első kiadásából hiányzott a légtér-összeköttetés fogalmának meghatározása, amit az 1. sz. módosítás a következőképpen definiál: "Két vagy több helyiség légtere akkor tekinthető összeköttetésben lévőnek, ha közöttük nyílás van, és azon nincs fokozott légzárású, automatikusan záródó nyílászáró."
Az "A" és "B" csoportba sorolt gázkészülékek elhelyezésére vonatkozó korlátozások - amelyek a helyiség légterétől elzárt égésterű, tehát az ott huzamosabb ideig tartózkodók egészségét, életét nem veszélyeztető készülékek alkalmazását helyezik előtérbe -, bár véleményem szerint előremutatóak, a már meglévő, több millió gázfogyasztó készülék esetében a cserét megnehezítik, illetve gátjai lehetnek a korszerűsítésnek. A helyzet megoldása érdekében a Gázipari Műszaki Szakbizottság fontosnak tartotta, hogy a GMBSZ 1. számú módosításának I. fejezetében körülhatárolja a készülékcserék feltételeit az alábbi feltételrendszer szerint ".
. a legfeljebb azonos teljesítményű,
. azonos működési elvű,
. azonos rendeltetésű,
. és a készülékek osztályozása szerint azonos alcsoportba tartozó
gázfogyasztó készülékek nem tervköteles cseréje során az eredeti létesítéskor hatályban lévő vagy jelen szabályzat előírásait kielégítő légellátási és égéstermék-elvezetési feltételek meglétét ellenőrizni kell."
Eszerint tehát, ha a meglévő gázfogyasztó készüléket legfeljebb azonos teljesítményű, azonos működési elvű, azonos rendeltetésű és a készülékek osztályozása szerint azonos alcsoportba tartozó - az MSZ EN 1749:2001, illetve az újabb kiadású CEN/TR 1749:2005 jelű, angol nyelvű műszaki jelentés szerinti csoportosításban azonos betűjelű és azonos indexszámú - készülékre cserélik, akkor ehhez nem kell tervet készíteni. Fel kell azonban figyelni az előírás második részére, hogy ebben az esetben is ellenőrizni kell ".az eredeti létesítéskor hatályban lévő vagy jelen szabályzat előírásait kielégítő légellátási és égéstermék-elvezetési feltételek meglétét.", ami nyilvánvalóan a cserét végrehajtó szakember feladata és felelőssége, hiszen a folyamatban nem vesz részt tervező, és a gázszolgáltató ellenőrző szakembere sem.
A meglévő csatlakozó vezeték és/vagy fogyasztó berendezés tervköteles átalakítását (bővítését, felújítását) a GMBSZ előírásai szerint kell végezni, de egyidejűleg vizsgálni kell, hogy az átalakítással nem érintett berendezésrész megfelel-e a létesítéskor érvényben levő műszaki-biztonsági előírásoknak, továbbá ellenőrizni kell, hogy a bővítmény nincs-e káros hatással a már üzemelő létesítmény biztonságos működésére. Nézzük meg, hogy a hivatkozott rendelet, illetve a GMBSZ 1. módosítása szellemében miként kell eljárni a meglévő gázfogyasztó készülékek cseréjekor!
1. eset
A lakás felújítása kapcsán a konyhai gáztűzhely cseréjét tervezik. A cserére váró tűzhely hőterhelése 9 kW. Az új gáztűzhely hőterhelése szintén 9 kW, tehát a meglévőnél nem nagyobb. A tűzhely cseréjéhez a GMBSZ értelmében nem kell tervet készíteni, hiszen az új gázfogyasztó készülék teljesítménye nem nagyobb a réginél, továbbá működési elve és rendeltetése azonos. Mindkét készülék az európai csoportosítás szerint azonos alcsoportba tartozik, mert betűjele A, indexszáma 1.
Az új készülék felszerelését végző szakembernek vizsgálnia kell, hogy az új gáztűzhely helyiségének légellátása megfelel-e a most leszerelt tűzhely létesítésekor hatályos előírásoknak. Mivel az épület gázberendezését - benne a tűzhellyel - 2004. január 1-je előtt létesítették, ellenőriznie kell, hogy a légellátás feltételei megfelelnek-e a Gáz- és Olajipari Műszaki Biztonsági Szabályzat (GOMBSZ) előírásainak. Az ellenőrzésnek a következőkre kell kiterjednie:
. Megváltozott-e az a helyiségtérfogat, amelyben a gáztűzhely üzemel? Például ha falakat helyeztek át, akkor ellenőrizni kell, hogy a fajlagos légtérterhelés megfelelő maradt-e.
. A helyiség légellátása megfelel-e a GOMBSZ előírásainak? A GOMBSZ VII. fejezetének 83. §-a szerint ugyanis: "(1) Gázfogyasztó berendezések légellátásában közvetlenül vagy közvetve részt vevő nyílászárók légzáró kivitelűek nem lehetnek. (2) Pótlólag semmiféle légzáró anyag vagy szerkezet, amely a nyílászárók felfekvő (fa, fém, műanyag stb.) felületeinek gyártási tűrésből eredő légréseit csökkenti vagy eltömíti, nem alkalmazható."
. Ha a helyiségben szabadba kifúvó elszívó szellőzés üzemel, ellenőrizni kell, hogy ez nem csökkenti-e a helyiséggel légtér-összeköttetésben lévő másik helyiségben üzemelő, kéménybe kötött gázkészülék kéményének huzatát? A GOMBSZ VII. fejezetének 77. §-a szerint ugyanis: "Mesterséges szellőzés létesítésekor a következő biztonsági alapkövetelményeket kell betartani: elszívásos (depressziós) szellőzés csak kéménybe nem kötött gázfogyasztó berendezések esetén alkalmazható; ."
Az ellenőrzés eredményéről az új készülék felszerelését végző szakembernek nyilatkozatot kell adnia. Ha az új gáztűzhely hőterhelése a meglévőnél nagyobb, vagy az ellenőrzés eredménye azt mutatja, hogy a GOMBSZ szerinti feltételek nem teljesülnek, a gáztűzhely elhelyezéséhez tervet kell készíteni, és figyelembe kell venni a GMBSZ előírásait. A szabályzat 3.3.1.1. pontja értelmében a gáztűzhely elhelyezhető a konyhában, ha
. égésbiztosítóval rendelkezik,
. a helyiségben külső térbe szellőző gépi elszívó berendezés üzemel, és a helyiség levegő-utánpótlása közvetlenül a szabadból biztosított.Ha a külső térbe szellőző gépi elszívást a gázkészülék felett elhelyezett, szabadba fújó páraelszívó készülékkel oldjuk meg, a készülék tulajdonosával egyeztetett típusát és légszállítását a gázberendezés tervein fel kell tüntetni, hogy a tervfelülvizsgálat során a légellátás tervezett megoldása értékelhető legyen. A szellőzőlevegő bevezetésére szolgáló nyílásokról a GMBSZ 1. módosítása azt írja elő, hogy ".A légbevezető nyílások a tervező által e célra méretezett vagy kiválasztott levegő-bevezető szerkezetek legyenek." Ha a második megoldást választjuk, jelleggörbével rendelkező, tanúsított átbocsátású légbevezető elemet kell alkalmazni. A levegő bejutásához szükséges nyomáskülönbséget a páraelszívó készülék biztosítja. A tervezőnek meg kell vizsgálnia, hogy a páraelszívó a konyhával légtér-összeköttetésben lévő más helyiségben felszerelt "B" típusú készülék égéstermék-elvezetésére káros hatással van-e, és erről a terven, valamint a műszaki leírásban nyilatkoznia kell.
2. eset
A lakás felújítása kapcsán a lakásban üzemelő, 24 kW névleges teljesítményű fali fűtőkészülék ("cirkó") cseréjét tervezik ugyancsak atmoszférikus égős, áramlásbiztosítóval ellátott, kéménybe kötött készülékre (a régi és az új készülék is B11 betűjelű, illetve indexszámú). Az új fűtőkészülék teljesítménye 22 kW, tehát a meglévőnél nem nagyobb. A cseréhez a már hivatkozott rendelet értelmében nem kell tervet készíteni, mert megfelel az előzőkben felsorolt szempontoknak, de az új fűtőkészülék felszerelését végző szakembernek vizsgálnia kell, hogy az új gázkészülék helyiségének légellátása megfelel-e a régi készülék létesítésekor hatályos előírásoknak. Mivel az épület gázberendezését 2004. január 1-je előtt létesítették, a Gáz- és Olajipari Műszaki Biztonsági Szabályzat (GOMBSZ) előírásai az irányadók. Az ellenőrzésnek a következőkre kell kiterjednie:
. a helyiség méretére (fajlagos légtérterhelésére),
. a helyiség légellátására: nem cserélték-e ki a helyiség vagy az összeszellőzetett helyiség(ek) nyílászáróit fokozott légzárásúra, illetve nem tömítették-e a nyílászárókat? (A GOMBSZ előírását lásd az 1. esettanulmányban.)
. Nincs-e a fűtőkészülék helyiségével légtér-összeköttetésben lévő olyan helyiség, amelyben elszívó szellőzés üzemel, és ez csökkenti a kéménybe kötött gázkészülék kéményének huzatát?
. Rendelkezésre áll-e olyan kéményseprő szakvélemény, amely alátámasztja, hogy a kémény az előírásoknak megfelelő, és alkalmas a gázkészülék égéstermékének maradéktalan eltávolítására?
Az ellenőrzés eredményéről az új készülék felszerelését végző szakembernek nyilatkozatot kell adnia. Ha az új falikazán névleges hőterhelése a meglévőnél nagyobb, meg kell felelni a GMBSZ előírásainak, tehát a készülék elhelyezésére szolgáló helyiség nem lehet huzamos emberi tartózkodásra szolgáló helyiség, vagy azzal légtér-összeköttetésben lévő mellékhelyiség. A helyiség légtér-összeköttetéssel nem kapcsolódhat alvás céljára is szolgáló vagy belső fekvésű helyiséghez. A légtér-öszszeköttetés nem valósul meg, ha a fűtőkészülék helyisége és a szomszédos helyiség közötti nyílászáró (ajtó) fokozott légzárású és automatikusan záródó.
Ha ezek a feltételek nem teljesíthetők, meg kell vizsgálni a "C" típusú készülék beépíthetőségét. Ha a feltételek teljesíthetők, és a fűtőkészülék elhelyezhető a helyiségben, meg kell tervezni a helyiség levegőellátását, amelyet közvetlenül a szabadból kell biztosítani. A GMBSZ alapján kiszámított szellőzőlevegő-térfogatáram tanúsított jellemzőkkel rendelkező légbevezető elemekkel vagy méretezett nyílásokon keresztül vezethető be a helyiségbe. A levegő bejutásához szükséges nyomáskülönbséget a kémény huzata biztosítja, amit a kémény méretezésekor figyelembe kell venni.
Dr. Barna Lajos
