Az építőipar 2005-ben
2006/10. lapszám | VGF&HKL online | 12 477 |
Figylem! Ez a cikk 20 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
A KSH közzétette - szokás szerint - adatait az építőiparról. Jelentjük: a jelek szerint amilyen jó évük volt a klímásoknak, olyan rossz volt a fűtés-, víz-, és gázszerelésben tevékenykedőknek. No, talán annyira mégsem katasztrofális a helyzet, de a számok jeleznek valamit: tavaly júniusban kb. 8%-kal volt alacsonyabb az építőipari termelés volumene, mint azelőtt, viszont az árak ugyanilyen arányban drágultak. És mielőtt azt hinnénk, hogy a visszaesést az autópálya-építés produkálja, még egy adat: a szerkezetkész épületek építése 11%-kal esett vissza, és ez már erősen kihat az épületgépészetre. Az alábbiakban néhány adatot idézünk az építőipar 2005-ös teljesítményéből, hogy képbe tudjuk helyezni magunkat a mostani idényre.
A 2005. évben az építőipar egésze (a jogi és a nem jogi személyiségű szervezetek, továbbá az egyéni vállalkozók) 2048,4 milliárd forint összegű építési-szerelési munkát valósított meg, amely összehasonlító árszinten 16,6%-kal haladta meg az előző év azonos időszakában elért teljesítményt. A legnagyobb - az építőipari termelés 65,4%- át kitevő - építőipari alágazat, a szerkezetkész épületek és egyéb építmények építésének termelése bővült 2005-ben a legdinamikusabban, 23,2%-kal. Az épületgépészeti szerelés teljesítménye 7,7%-kal volt magasabb, mint egy évvel korábban, míg a befejező építésé 0,2%-kal csökkent ebben az időszakban. 2005. évben a termelés építményfőcsoportok szerinti teljesítményét tekintve az épületek építésének volumene 12,5%-kal nőtt. Az egyéb építmények (utak, vasutak, vízi építmények, vezetékek stb.) építése - elsősorban az út- és autópálya-építésnek köszönhetően - az építőipari átlagot jelentősen meghaladva, 21,4%-kal bővült. Az elmúlt évben a legalább öt főt foglalkoztató szervezetek termelése hazánk valamennyi régiójában emelkedett. A legnagyobb mértékben, 19,8, illetve 16,4%-kal a közép-magyarországi, valamint az észak-alföldi régió termelése növekedett az előző évhez viszonyítva.
Ebben az időszakban az 50 fő alatti kisvállalkozások termelésben betöltött domináns szerepe továbbra is megmaradt. Az Európai Unió építési piacához hasonlóan a kisszervezetek adják az építőipari termelés nagyobb hányadát. A 2001. évben 62%-kal, 2002-ben 63%-kal, 2003-ban 66%-kal, 2004-ben 65,6%-kal részesedtek az építőipari termelésből. 2005-ben ez az arány tovább növekedett, és 67,5%-ot tett ki. Az építőipari tevékenység költségalapon számított árai 2005-ben 4,2%-kal haladták meg az előző év árindexeit, ami fél százalékponttal mérsékeltebb növekedést mutat a 2004. évi építőipari árnövekedési ütemhez képest. Az építőipari átlagot meghaladóan, 4,8%-kal a szerkezetkész épület, egyéb építmények építése alágazatban nőttek az árak a vizsgált időszakban, míg az épületgépészeti szerelés, illetve a befejező építés árai jelentősen alatta maradtak az építőipari árak átlagos emelkedésének. Az építőipari vállalkozások összesen 5,9%-kal kisebb volumenű új szerződést kötöttek 2005-ben. Ezen belül az épületek építésére kötött szerződések jelentősen, 25,2%-kal nőttek, míg az egyéb építményekre kötött szerződések 29%-kal csökkentek. A visszaesés az úthálózat fejlesztésére még 2004-ben aláírt nagy értékű szerződések miatti magas bázis következménye. 2005 végén a vállalkozások szerződésállománya 12,3%-kal volt magasabb, mint egy évvel korábban.
Az építési piacot a vállalkozások igen magas száma, és ebből (is) adódóan az erős versenyhelyzet jellemzi. Az ágazatban 2005. december végén 96 387 építőipari szervezetet - beleértve a nem jogi személyiségű vállalkozásokat és az egyéni vállalkozókat is - regisztráltak, 750-nel többet, mint 2004. december végén. A bejegyzett építőipari szervezetek túlnyomó többségénél, 95%-ánál - hasonlóan az Európai Unió építési piacához - 10 főnél kisebb a foglalkoztatotti létszám. A működő szervezetek bejelentettekhez viszonyított aránya az építőiparban 86,6%, ami jelentősen meghaladja az országos átlagot (73%).
Lakásépítés
2005-ben 41 084 új, befejezett lakásra adtak ki használatbavételi engedélyt az építésügyi hatóságok, ami 6%-kal kevesebb, mint az előző évben átadott (épített) lakások száma. A kiadott új építési engedélyek száma 51 490, ami 10%-os csökkenést jelent az egy évvel korábbi számhoz képest. A lakásépítések 30%-a a fővárosban valósult meg. Ez a területi koncentrálódás jellemzi a építeni tervezett új lakásokat is. A lakásépítés szerkezete az elmúlt évek tendenciájának megfelelően alakult. 2005-ben a gazdasági vállalkozások jelentősége tovább nőtt a lakásépítésben. A vállalkozói lakásépítés az összes lakásépítéshez képest az elmúlt évtized közepén jellemző 5%-os arányról 2000-ben 14%-ra, 2001-ben 22%-ra, 2002-ben 30%-ra, 2003-ban 31%-ra növekedett. 2004-ben ez az arány az új lakásoknál 37%-ra, 2005-ben pedig 45%-ra módosult.
Az építtetői kör változásával összefüggésben országos átlagban 12%-kal nőtt az eladásra szánt új lakások száma, valamint ezzel együtt a többszintes, többlakásos építkezések aránya is tovább emelkedett. 2005 volt az eső év, amikor az új több szintes, több lakásos és lakóparki épületekben több lakás épült, mint új családi házakban. A települési önkormányzatok bérbeadás céljára a vizsgált időszakban csak 600 lakást építettek, ami 10%-kal kevesebb, mint az előző évben. A kivitelezésben egyre inkább meghatározó szerepe van az építőipari főtevékenységet végző szervezeteknek a házilagos kivitelezéssel szemben. 2005-ben az új lakások több mint kétharmadát ezek a vállalkozások építették, míg a lakossági házilagos kivitelezéssel az új lakások 27%-a készült el. A 2005-ban tovább nőtt a kislakások aránya, és ezzel erősödött a lakások átlagos alapterületének kedvezőtlen, csökkenő tendenciája. 2003-ban a használatba vett lakások átlagos alapterülete 95 m2 volt, 2004-ben az alapterület 93 m2-re, 2005-ben 82 m2-re csökkent.
