GMBSZ-kisszótár II.

2006/10. lapszám | Sebesi Károly |  29 291 |

Figylem! Ez a cikk 20 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

Hatályba lépett az GMBSZ, és számos változás, alapfogalom került bele, amit a napi munkában alkalmazni kell. Az alábbiakban ebből ollózunk.

Megvalósulási dokumentáció

A létesítési nyilatkozattal rendelkező tervdokumentáció olyan példánya, amely a csatlakozó vezeték és fogyasztói berendezés megvalósult állapotát tükrözi.

Mellékhelyiség

Az önálló rendeltetési egység főhelyiségeinek rendeltetésszerű használatához szükséges, vagy azt kiegészítő, általában közlekedő, tároló, tisztálkodó, üzemeltetési rendeltetésű (pl. fűtő-, épületgépészeti, hulladéktartály-tároló) helyiség, illemhely, teakonyha stb., továbbá a lakás- és üdülőegység főzőhelyisége.

Membrános gázmérő

Olyan gáztérfogat-mérő eszköz, amelyben az átáramló gáz térfogatát a gáz által elmozdított válaszfalakkal rendelkező mérőkamrák segítségével határozzák meg. A háztartásokban szinte csak ilyenekkel találkozhatunk, nagyobb ipari méretű turbinás vagy forgódugattyús gázmérőket több száz köbméteres óránkénti fogyasztásnál alkalmaznak.

Műszaki-biztonsági ellenőrzés

Az az eljárás, melynek során az engedélyes képviselője vagy megbízottja (műszaki átvevője) a kivitelezett létesítményt a létesítési nyilatkozattal rendelkező tervdokumentáció alapján műszaki-biztonsági szempontból minősíti.

Névleges hőterhelés

A gyártó által a gázfogyasztó készülékre megadott névleges hőterhelés (kW). Amennyiben nem tüntették fel, számítható: a névleges teljesítmény osztva a hatásfokkal.

Nyomások

(Az ezen előírásban alkalmazott és megnevezett különböző nyomások megnevezései és értékei.)

• Normál (atmoszférikus) légköri nyomás (pn): Magyarországon a légnyomás egységesen elfogadott abszolút értéke, mely a gázhalmazállapotú anyagok normál állapotának meghatározására szolgál [Pa, kPa, bar, mbar].
• Tervezési nyomás (DP): az a nyomásérték, amelyen a szilárdsági számítások alapulnak. Jelen előírásban megegyezik a szilárdságvizsgálati nyomás (STP) értékével [Pa, kPa, MPa, bar, mbar].
• Névleges nyomás (PN): a hivatkozási célokra megfelelően alkalmas kerek szám a nyomás számszerű jelölésére; ezen európai szabványokban jellemzően a karimákhoz használják [bar].
• Névleges üzemi nyomás (NOP): a gáz tervezési nyomása a tervezett üzemeltetési feltételekkel a gázfogyasztó készülékek csatlakozási pontjánál.
• Csatlakozási nyomás (pc): a gázfogyasztó készülék csatlakozásánál mérhető statikus nyomás és az atmoszférikus nyomás közötti különbség [mbar].
• Üzemi nyomás (OP): a csővezetékben normális üzemszerű körülmények közt kialakuló nyomás [bar; mbar].
• Ideiglenes üzemi nyomás (TOP): az a nyomás, amelyen a rendszer a szabályozó berendezéssel ideiglenesen üzemelhet [bar; mbar].
• Legnagyobb rendellenes vagy üzemzavari nyomás (MIP): a biztonsági berendezések által korlátozott legnagyobb nyomás, amely a csővezetéket rövid időre terhelheti [bar; mbar].
• Megengedett bemenő oldali nyomás (pbmax): az a legnagyobb bemenő oldali nyomás, amelyen a nyomásszabályozó az előírt feltételekkel folyamatos üzemelésre alkalmas [bar; mbar].
• Bemenő nyomás (pb): a gáz nyomása a nyomásszabályozó bemenetén (bar).
• Megengedett kimenőoldali nyomás (pkmax): az a legnagyobb kimenőoldali nyomás, amelyen a nyomásszabályozó az előírt feltételekkel folyamatos üzemelésre alkalmas [bar; mbar].
• Kimenőnyomás (pk): a gáz nyomása a nyomásszabályozó kimenetén [bar; mbar].
• Legnagyobb üzemi nyomás (MOP): az a legnagyobb üzemi nyomás, amellyel a csővezeték szabályos üzemi feltételek között üzemeltethető [bar; mbar].
• Szilárdságvizsgálati nyomás, próbanyomás (STP): a csővezeték szilárdságvizsgálata során alkalmazott nyomás [bar; mbar].
• Tömörségvizsgálati nyomás (TTP): a csővezeték tömörségvizsgálata során alkalmazott nyomás [bar; mbar].

Nyomáspróba

. A szilárdsági nyomáspróba az az eljárás, amelynek során az ellenőrizni kívánt rendszert próbanyomás (STP) alá helyezik annak igazolására, hogy a létesítmény megfelel a belső túlnyomással szembeni mechanikai szilárdság követelményeinek.
. A tömörségi próba az az eljárás, amelynek során azt igazolják, hogy a csatlakozó és/vagy fogyasztói vezeték megfelel a tömörségi követelményeknek.

Összekötő elem

Építőelem vagy építőelemek a gázfogyasztó készülék égéstermék-elvezető csonkja és az égéstermék-elvezető berendezés öszszekötéséhez.

Összeszellőztetés

Két, egymással határos helyiség akkor tekinthető összeszellőztetettnek, ha a két helyiség közös elválasztó fala rendelkezik 2 db, egyenként legalább 150 cm² szabad felületű, el nem zárható, a két légteret összekötő szellőzőnyílással, amelyek közvetlenül a padlószinten és a mennyezet alatt, de egymástól legalább 1,8 m függőleges távolságban helyezkednek el.

Rendeltetési ország (közvetlen)

Az az ország, amely számára a gázfogyasztó készüléket engedélyezték, és amelyet a gyártó rendeltetési országként megad. A gázfogyasztó készüléket minden további beszabályozás vagy változtatás nélkül szabad üzemeltetni az illető országban használt gázok egyikével a megfelelő csatlakozási nyomáson.

Rendeltetésszerű használat

A csatlakozó vezeték, a fogyasztói berendezés műszaki leírásában, kezelési útmutatójában vagy termékismertetőjében feltüntetett minőségű gázzal és a megadott paraméterekkel jellemzett feltételeknek megfelelő használat.

Reteszelt kikapcsolás

Olyan biztonsági kikapcsolás, amelyet követő újraindulás csak kézi beavatkozással történhet.

Robbanási határkoncentrációk

. Alsó robbanási határ (ARH): az éghető gáznak vagy gőznek az a koncentrációja levegőben, amely alatt a keverék nem robbanóképes.
. Felső robbanási határ (FRH): az éghető gáznak vagy gőznek az a koncentrációja levegőben, amely fölött a keverék nem robbanóképes.

Robbanásveszélyes térség

Olyan térség, amelyben robbanóképes gázközeg van jelen, vagy fordul elő várhatóan olyan mértékben, hogy az a gyártmányok kialakításával, telepítésével és használatával kapcsolatosan különleges óvintézkedéseket igényel.

Robbanásveszélyes zónák

A robbanásveszélyes térségek a robbanóképes gázközeg előfordulási gyakorisága és időtartama alapján való zónákba sorolása a következő:
. 0-ás zóna: olyan térség, amelyben robbanóképes gázközeg van folyamatosan vagy hosszú ideig jelen.
. 1-es zóna: olyan térség, amelyben normál üzemben várhatóan robbanóképes gázközeg fordul elő.
. 2-es zóna: olyan térség, amelyben normál üzemben robbanóképes gázközeg várhatóan nem fordul elő, és ha mégis előfordul, akkor várhatóan csak ritkán és rövid ideig marad fenn.

Robbanóképes gázközeg

Gáz- vagy gőzállapotú éghető anyag levegővel alkotott keveréke normál légköri viszonyok között, amelyben a gyújtást követően az égés végigterjed a teljes keverékre.

Szabálytalan helyzet

A létesítéskor hatályos előírásoknak nem megfelelő műszaki állapot.

Szakaszoló szerelvény

A csatlakozó vagy fogyasztói vezetékbe épített olyan elzáró szerelvény, amely alkalmas arra, hogy - a gáz áramlási irányát tekintve - a vezeték egy vagy több szakaszát a gázbetáplálástól elzárjon, illetve függetlenítsen.

Szellőzés/szellőztetés

A helyiségben lévő levegő cseréje természetes (gravitációs) módon, vagy gépi eszközök, berendezések segítségével.

Szellőző levegő

A gázfogyasztó készülék helyiségébe gravitációsan vagy gépi úton beáramoltatott - közvetlenül vagy közvetve szabadból származó - levegő.

Szerelési távolság

A létesítés során az egyes gázberendezések és egyéb létesítmények között betartandó azon legkisebb - függőleges vetületben mért - (palást)távolság, amelynek biztosítása a létesítmény üzemeltetése során elvégzendő javítási, karbantartási, üzemzavar-elhárítási tevékenység biztonságos elvégzéséhez szükséges, és az érintett közművek, egyéb létesítmények üzemét nem befolyásolja.

Szigetelő közdarab

A fémanyagú gázvezetékbe épített, elektromos vezetőképességet megszakító szerkezeti elem.

Technológiai célú gázfelhasználás

Az olyan célú gázfelhasználás, amelynek során az elégetett gáz hője nem emberi tartózkodásra szolgáló épületek fűtésére, használati meleg víz előállítására vagy konyhai igények kielégítésére, hanem valamilyen gyártmány, produktum előállítására szolgál.

Tervező

Az a személy, aki a csatlakozó vezeték és a fogyasztói berendezés megvalósításához szükséges tervezési feladatokat elvégzi, a tervezői nyilatkozatot adja, és akinek külön jogszabály (a 121/2004. [IV. 29.] Korm. rendelettel módosított, az építészeti-műszaki tervezési jogosultság általános szabályairól szóló 157/1997. [IX. 26.] Kormányrendelet Az építészeti-műszaki tervezési jogosultság általános szabályairól, illetve a 12/2004. [II. 13.] GKM rendelet A földgázellátásban műszaki biztonsági szempontból jelentős munkakör betöltéséhez szükséges szakmai képesítésről és gyakorlatról) alapján a tervezési feladatnak megfelelő szakirányú tervezési jogosultsága van.

Tervezői jogosultság

Személyhez fűződő jog, a tervkészítés joga, amit a Magyar Mérnöki Kamara hivatalos tervezői és szakértői névjegyzékében nyilvántartott személy szakterületi tervezői jogosultsága mértékéig gyakorolhat.

Tervezői felelősség

A tervező azon törvényi kötelezettsége, mely szerint a kor technikai színvonalának, a tervezés időpontjában érvényes jogszabályoknak, előírásoknak, a szakma általánosan elfogadott szabályainak és a korszerű műszaki és biztonsági követelményeknek megfelelő, szakszerű tervdokumentációt tartozik készíteni.

Tervezői nyilatkozat

A tervdokumentáció kötelező része, amelyben a tervező arról nyilatkozik, hogy a kiviteli tervdokumentációt a megrendelővel, az érdekelt szakhatóságokkal és közművekkel a tervezés folyamán egyeztette, és a tervezett műszaki megoldás megfelel a tervezési célnak, a vonatkozó jogszabályoknak, hatósági előírásoknak, a gyártói előírásoknak, szabványoknak, vagy attól történt eltérés esetén az egyenértékűséget számítással vagy más módon igazolta.

---