• Az építészeti tervezési jogosultság megállapítása esetén, amelyek közül két oklevél nevesítve is szerepel a 2004. évi XXX. törvény (a csatlakozási okmány) 2. számú melléklete 2. számú fejezetében, ezek az "okleveles építészmérnök" (az oklevelet a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem adja ki), valamint az "okleveles építésztervező művész" (az oklevelet a Budapesti Iparművészeti Egyetem adja ki).
• A településtervezési szakterületen az osztatlan 5 éves képzésben kiadott "okleveles településmérnöki" végzettségen kívül a két éves továbbképzéssel kiegészített építészmérnöki, tájépítészmérnöki, illetve táj- és kertépítészmérnöki oklevél tekinthető szakirányúnak.
• Az építésügyi műszaki szakértői, valamint településtervezési szakági, továbbá a mérnöki kamarák hatáskörébe tartozó tartószerkezeti tervezési jogosultság megállapítása során.
• Műemléki tervezés esetén, továbbá jogszabállyal védetté nyilvánított területen (világörökség, műemléki jelentőségű területen, műemléki környezetben, tájvédelem vagy helyi védelem alatt álló területen) új építmény tervezése, vagy meglévő építmény átalakításának építészeti-műszaki tervezése esetén.

A mérnöki kamarák hatáskörébe tartozó szakterületeken az építésügyi-műszaki szakértői jogosultság, valamint vezető tervezői cím megállapításánál akkor fogadható el az 5 évesnél rövidebb idejű (pl. a 3 éves, főiskolainak megfelelő) képzésben megszerzett végzettség szakirányúként, ha az adott szakterületen nincs magasabb szintű alapképzés.

Az oklevél szintjének, szakirányának, illetve egyenértékűségének megállapítása

A végzettséget igazoló oklevél elnevezéséből nem minden esetben lehet megállapítani, hogy az a szakmagyakorlás szempontjából szakirányú-e, illetve pontosan mely tevékenységre jogosíthatja a kérelmezőt. Ebben az esetben a jogosultságot megállapító területi kamara az országos kamara által működtetett bizottsághoz fordulhat. A bizottság kizárólag a szakmagyakorlási jogosultság megállapításához ad szakvéleményt, amelyet a területi kamarának kötelezően kell elfogadnia. A bizottságot a kamarák működtetik, elnökét és két tagját is a kamarák jelölik. A bizottság tagja továbbá az illetékes miniszter által megbízott személy, és annak a felsőoktatási intézménynek a képviselője, amely az adott szakterületen a képzést végzi.

A bizottság munkája nem érinti az egyenértékűséget megállapító bizottság munkáját.Különösen a mérnöki kamarák hatáskörébe tartozó szakterületeken van jelentősége a bizottság munkájának, ugyanis a mérnöki diplomák azonos elnevezés mellett is más-más kreditértékű szakmai tartalommal rendelkezhetnek, továbbá a mérnöki kamara a meglévő alapképzettség mellett, a diploma megszerzése után felvett krediteket is figyelembe veszi a szakirány megállapításánál.

2. A szakmai gyakorlat

A szakmai gyakorlatra vonatkozóan a kamarák vizsgálják egyrészt a gyakorlat időtartamát, másrészt a gyakorlati idő szakmai tartalmát. A jogosultsághoz szükséges gyakorlati idő az egyes nagyobb szakterület-csoportokban az alábbi:

• a településtervezési jogosultság megállapításához 5 év,
• az építészeti-műszaki tervezési jogosultság megállapításához - 5 éves időtartamú egyetemi végzettség esetén 5 év (ebbe a kategóriába tartozik az építészeti tervezés), főiskolai, illetve 5 évnél rövidebb idejű ciklusokra bontott osztott képzésben szerzett végzettség esetén 7 év,
• az építészeti-műszaki és településtervezési vezető tervezői címhez, és az építésügyi műszaki szakértői jogosultság megállapításához 5 éves időtartamú egyetemi végzettség esetén 8 év, főiskolai, illetve 5 évnél rövidebb idejű ciklusokra bontott osztott képzésben szerzett végzettség esetén 10 év.

A gyakorlati idő szakmai tartalmaként - a kérelmezett szakterületnek megfelelően - az alábbi tevékenységeket veheti figyelembe a jogosultság megállapításakor az eljáró kamara:

• településtervezői,
• építészeti-műszaki tervezési,
• felsőoktatási intézményben építészeti-műszaki szaktárgy-oktatói,
• felsőoktatási intézményben településtervezési szaktárgy-oktatói,
• építésügyi-műszaki szakértői,
• építési műszaki ellenőri,
• felelős műszaki vezetői,
• beruházás-lebonyolítói,
• építésügyi igazgatási,
• az építésüggyel kapcsolatos kutatási, fejlesztési,
• tájvédelmi igazgatási.

Tervezési jogosultság megállapításához szükséges gyakorlati idő szakmai tartalma:

• Településtervezési jogosultság esetén a gyakorlati idő teljes időtartama lehet településtervezés, illetve 3 év településtervezés mellett 2 év közigazgatásban vagy felsőoktatásban eltöltött gyakorlat.
• Építészeti-műszaki tervezési jogosultság esetén a meghatározott gyakorlati időt tervezési tevékenységgel kell eltölteni. Ez szigorúbb feltétel a korábbinál, de ezt a tervezési jogosultság megállapításának változása indokolja. Az új szabályozás értelmében az 5 éves tervezési gyakorlatot követően a tervezési jogosultsági tevékenység teljes körű. Az 5 éves tervezési gyakorlat kezdő időpontja az oklevél megszerzésének dátuma is lehet. A szakmai kamarai tagságra, illetve tervezési feladat elvégzésére megfelelő időtartamú tervezési gyakorlat hiánya miatt még nem jogosult, de szakirányú egyetemi végzettséggel rendelkező tervező jogosultsággal rendelkező tervező mellett, társtervezőként folytathat tervezési tevékenységet, és szerezhet tervezési szakmai gyakorlatot. Társtervezőként természetesen bárkit feltüntethet a felelős tervező akár É2, É3, ÉKE, ÉK fokozatban is. Tervezési jogosultságot megalapozó gyakorlatként azonban a kamara ezt a gyakorlatot csak a szakirányú egyetemi végzettségűeknek ismeri el.
• A vezető tervezői cím megállapításához szükséges 8, illetve 10 éves gyakorlati időből legalább 5 éves tervezési gyakorlatot kell igazolni. (A teljes gyakorlati idő is lehet tervezési gyakorlat.) Az 5 évet meghaladó idő a tervezési gyakorlat mellett lehet felsőoktatási, építésügyi igazgatási, kutatás-fejlesztési gyakorlat.

Az építésügyi műszaki szakértői jogosultság

megállapításához szükséges gyakorlati idő szakmai tartalma:
Az építésügyi műszaki szakértői jogosultsághoz megállapítása során a felsorolt tevékenységek bármelyike, illetve több tevékenység is figyelembe vehető, ha a kérelmezett szakterületnek megfelel. Kivétel a településtervezési szakértői szakterület, amely esetében a településtervezési gyakorlat fogadható el, illetve a gyakorlati idő fele részben eltölthető közigazgatásban, építésügyi igazgatásban, építésüggyel kapcsolatos kutatás-fejlesztéssel.

Kiemelkedő gyakorlat

Kiemelkedő gyakorlatot a szakmai kamara állapíthat meg, ezáltal úgy ismeri el a szakmai minőséget, hogy ugyanakkor nem korlátozza a képzettségnek (a felsőoktatás képzési céljának) megfelelő teljes körű szakmagyakorlást. A jogosultság nem korlátozódik "kiemelkedő gyakorlat" területére, nem szűkíti a tevékenységi kört. A kiemelkedő gyakorlat megjelölése a szakmagyakorlót munkájában segítheti, ezt ajánlataiban feltüntetheti, aminek vélhetően piaci értéke lesz. A jogosultságot megállapító határozatban lehet feltüntetni azt a tényt, hogy a kérelmező valamely szak- vagy részterületen kiemelkedő gyakorlattal rendelkezik.

3. A szakmai továbbképzés

A szakmagyakorlási jogosultsággal rendelkező, névjegyzékben szereplő tervezőnek és szakértőnek ismeretei folyamatos karbantartása érdekében továbbképzésen kell részt vennie. A továbbképzéseket a szakmai kamarák szervezik. A továbbképzés ciklusa 5 év, amely a névjegyzéki bejegyzés megújításával megegyezik.

A szakmagyakorlási jogosultság megállapítása és a névjegyzéki bejegyzés

A szakmagyakorlási jogosultság megállapítását annál a - szakterület szerint hatáskörrel rendelkező - területi szakmai kamaránál kell írásban kérelmezni, amelynek a kérelmező tagja. A névjegyzéki bejegyzés öt évig érvényes, ezt követően meg kell újítani. A jogosultság megújításának feltétele az 5 éves ciklusokra szervezett továbbképzési követelmények teljesítése. A szakmai kamarák között az illetékesség - hogy melyik kamaránál kell kamarai tagságot létesíteni, illetve melyik kamaránál kell a szakmagyakorlási kérelmet benyújtani - a végzettségek szerint oszlik meg, a felsőoktatási alap- és mesterképzésről, valamint a szakindítás eljárási rendjéről szóló 289/2005. (XII. 22.) Korm. rendeletben foglalt alapképzési szakok szerint.

Milyen végzettségű szakmagyakorlót tartanak nyilván a területi mérnöki kamarák?

• anyagmérnöki,
• építészmérnöki,
• bánya- és geotechnikai,
• biomérnöki,
• biztonságtechnikai,
• egészségügyi mérnöki,
• élelmiszermérnöki,
• energetikai,
• építőmérnöki,
• erdőmérnöki,
• faipari mérnöki,
• folyamatszabályozó mérnöki,
• földmérő és térinformatikai mérnöki,
• gépészmérnöki,
• kohómérnöki,
• környezetmérnöki,
• közlekedésmérnöki,
• könnyűipari mérnöki,
• mezőgazdasági gépészmérnöki,
• műszaki informatikai mérnöki,
• olaj- és gázmérnöki,
• papíripari mérnöki,
• településmérnöki,
• villamosmérnöki,
• vegyészmérnöki

szakokon szerzett szakképzettséggel rendelkezők szakmagyakorlási jogosultságának megállapításában illetékesek, az építészeti-műszaki tervezési, a településtervezési szakági tervezési, valamint az építésügyi műszaki szakértői szakterületeken.