Barion Pixel

VGF&HKL szaklap

Házipénztáradó a kihirdetett törvény alapján

2006/9. lapszám | Tomcsányi Erzsébet |  3553 |

Figylem! Ez a cikk 19 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

2007. január 1-jén lép hatályba a házipénztáradóról szóló törvény, amely néhány feltételében eltér a törvény tervezetétől. Cikkünkben már az elfogadott törvény kerül bemutatásra példákon keresztül.

A házipénztárban elhelyezhető készpénz konkrét összegét jogszabály nem határozza meg. Az adózónak saját pénzkezelési szabályzatában kell rögzítenie, hogy mennyi a pénztárban tartható készpénz összege. A számviteli törvény hatálya alá tartozó adózóknak kötelező a megalakulást követő 90 napon belül elkészítenie a számviteli szabályzatai között a pénzkezelési szabályzatot. Ha konkrét összeget, nagyságrendet meghatározó jogszabály nincs is a készpénz összegére, annak korlátozásáról is szól a 2001. évi 232. számú kormányrendelet a pénzforgalomról. A kormányrendeletben a bankszámlanyitási kötelezettségről szóló részben megfogalmazódik, hogy a pénztárban csak annyi készpénz lehet, amelyet a készpénzforgalom indokol, az azt meghaladó összeget bankszámlán kell elhelyezni.

A 2006. évi LX. törvény a házipénztáradóról közvetlenül nem határozza meg, hogy mennyi lehet a pénztárban elhelyezhető készpénz, közvetetten hat annak csökkentésére azáltal, hogy adóztatja az elismert pénzkészletet meghaladó összeget. A házipénztáradóról szóló törvény szerint a társas vállalkozás 20 százalék mértékkel házipénztáradót állapít meg és fizet, ha az adóévben az átlagos napi készpénz záróegyenlege az elismert pénzkészletet meghaladja. Az adó alapja az átlagos napi készpénz záróegyenleg elismert pénzkészlettel csökkentett pozitív összege. Az elismert pénzkészlet az adóévi elszámolt éves összes bevételének a 0,8 százaléka, de legalább 300 000 forint. Elszámolt éves összes bevétel: az adóévre vonatkozó beszámolóban kimutatott (ennek hiányában az adóév utolsó napjára vonatkozó könyvviteli zárlat alapján megállapított) összes bevétel.

Az adót az adóév utolsó napját követő 150. napon kell megfizetni, és a társasági adóbevallásban bevallani.

A házipénztáradó a társas vállalkozásokat terhelheti, emiatt pontosan kell tudni, hogy mi a társas vállalkozás fogalma. A házipénztáradóról szóló törvény szerint társas vállalkozás: a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény hatálya alá tartozó adózó, kivéve a hitelintézetet és pénzügyi vállalkozást, a Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezetét, a közhasznú társaságot, a közhasznú, kiemelkedően közhasznú jogállással rendelkező nonprofit gazdasági társaságot, a vízitársulatot, az alapítványt, a közalapítványt, a társadalmi szervezetet, a köztestületet, az egyházat, a lakásszövetkezetet, az iskolai szövetkezetet, a szociális szövetkezetet, az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárat és a felsőoktatási intézményt, továbbá a diákotthont.

Az átlagos napi készpénz záróegyenleget első alkalommal 2007. január 1-jétől 2007. december 31-ig terjedő időszakra kell számítani a házipénztár napi záróegyenlegei együttes öszszegének és a napi záróegyenlegek számításánál figyelembe vett napok (kivéve azokat a napokat, amelyeken pénztári forgalom nem volt) számának a hányadosaként.

Példa átlagos napi készpénz záróegyenlegének megállapítására

Egy vállalkozás átlagos napi készpénz záróegyenlegének megállapításához szükséges információk:

A pénztár 2007. január 1-jei nyitó egyenlege: 100 000 Ft. A pénztárra vonatkozó adatok a mellékelt táblázatban találhatók. 2007. évi átlagos napi készpénz záróegyenleg 34 500 000 Ft/ 100 nap = 345 000 Ft/nap

  1. Első változatként feltételezzük, hogy a vállalkozás 2007-ben elszámolt összes bevétele 22 400 000 Ft.
    Elismert pénzkészlet az adóévi elszámolt éves összes bevételnek a 0,8 százaléka: 22 400 000 × 0,008 = 179 200, de legalább 300 000 forint.
    Ebben az esetben a vállalkozásnak kell házipénztáradót fizetnie, mivel átlagos készpénzkészlete 45 000 forinttal meghaladja a készpénzkészletének elismert mértékét.
    A házipénztáradó összege: (345 000 – 300 000) × 0,2 = 9000 Ft
    Házipénztáradó könyvelése kettős könyvvitel rendszerében, 2007. december 31-ei mérlegfordulónappal eredmény terhére, egyéb ráfordításként:
    T 86. Egyéb ráfordítások: 9000 Ft
    K 463. Költségvetési befizetési kötelezettség (házipénztáradó): 9000 Ft
  2. Második változatként feltételezzük, hogy a vállalkozás 2007-ben elszámolt összes bevétele 40 000 000 Ft.
    Elismert készpénzkészlet: 40 000 000 × 0,008 = 320 000 forint. Ebben az esetben is kell a vállalkozásnak házipénztáradót fizetnie, mivel átlagos készpénzkészlete 25 000 forinttal meghaladja a készpénzkészlet elismert mértékét.
    A házipénztáradó összege: (345 000 – 320 000) × 0,2 = 5000 Ft
  3. Harmadik változatként feltételezzük, hogy a vállalkozás 2007-ben elszámolt összes bevétele 64 000 000 Ft.
    Elismert készpénzkészlet: 64 000 000 × 0,008 = 512 000 forint. Ebben az esetben nem kell a vállalkozásnak házipénztáradót fizetnie, mivel átlagos készpénzkészlete kisebb, mint a készpénzkészlet elismert mértéke.