Biogáz tejsavóból és az üzem szennyvizéből
2006/9. lapszám | Dr. Barcsik József | 3017 |
Figylem! Ez a cikk 20 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Biogáz tejsavóból és az üzem szennyvizéből cikkünkről bővebben olvashat, ha rákattint a címre.
Oberösterreich (Felső-Ausztria) fővárosából, Linzből az A1 autópályán haladva Passau felé nagy reklámtáblák hirdetik Wels város évenként megrendezésre kerülő, nemzetközi hírűvé vált rendezvényét, a tavaszi energiakiállítást és megújuló energia konferenciát.
Ebben a városban - szinte a városközpontban - üzemel a Landfrisch Molkerei Wels GmbH., amely évente 132 000 tonna tejet dolgoz fel, és különböző tejterméket állít elő. Az üzemben 153 munkatárs dolgozik. Munkájuk eredményeként évente mintegy 68 millió euró forgalmat bonyolítanak le. Az előállított termékek bel- és külföldi piacokon kerülnek értékesítésre. Az üzem energiahatékonyságának javítása, valamint a technológia során naponta keletkező melléktermék, a 180 m3 tejsavó és a 180 m3 üzemi szennyvíz innovatív felhasználása érdekében biogáz előállítását határozták el. A terveket az AAT Abwasser und Abfalltechnik GmbH & Co készítette el. A biogázberendezés építését 2005 júniusában kezdték el, és 2006 februárjában fejezték be. A beruházás 2 millió euróból valósult meg, melynek fő részei: a tárolótartály, a fermentor, a gáztároló, a külső kéntelenítő, a blokkfűtőerőmű (BHKW). A befejezés előtt álló biogázberendezést Johann Wöllinger, a tejüzem termelésirányítója mutatta be.
A szubsztrátumot, a tejsavót 2 db 125 m3-es, az üzemben keletkező szennyvizet egy ugyanekkora tartály fogadja. A tartályokból szivattyúk szállítják a szubsztrátumot az 500 m3 térfogatú puffertartályba, melyben egy horizontális keverő végzi el az elegy homogenizálását. A tárolótartályban a keverésen túlmenően a beadagolt szubsztrátum előmelegítését is elvégzik. A szükséges hőt a biogázmotor hulladékhőjéből nyerik. A tartályban lévő szubsztrátum maximális és minimális szintjét szintszabályzók figyelik, és ennek megfelelően kapcsolják be vagy ki a beszállító szivattyúkat. A keverék innen a 18 m3 térfogatú biofilteren halad keresztül. Az előmelegített keverék az 1235 m3 - beleértve a gázteret - térfogatú fermentorba jut. A fermentor ún. lebegőágyas típus. A tiszta tejsavó kezelésére egy speciális fermentortípust alakítottak ki a tervezők, mely megköveteli a fermentorban a biomassza-szint fenntartását, a tejsavó megfelelő bekeverését, és az úszóképződés elkerülését. A tervezők ezért ezt a reaktort kísérleti jellegűnek tekintik, mely kifejezetten erre a feladatra került kifejlesztésre, és az üzemeltetési tapasztalatokból további fontos következtetéseket kívánnak levonni. A fermentálás kb. 35 °C-os hőmérsékleten, ún. mezofil mezőben játszódik le. A biogázt a külső kéntelenítőbe vezetik, ahol levegő bevitelével kerül sor a technológia során keletkező kénhidrogén lebontására.
A kezelt biogáz az 500 m3-es gáztartályba kerül, ahonnan az energiaközpontba jut, és a gázszerelvénysoron át a gázmotorba kerül. A gázmotor kimenő tengelyén a generátor 475 kW villamos teljesítményt ad le. A motor üzemeltetése során keletkező hulladékhő, hűtőfolyadék egy lemezes hőcserélőre kerül. A hőcserélő primer oldalán a hűtőfolyadék lehűlve viszszajut a gázmotor hűtőrészébe. A szekunder oldalon keletkező hőenergiát, az 548 kW teljesítményt a tejüzem technológiájában, a tejfeldolgozás, valamint a biogázberendezés üzemeltetése során hasznosítják. A hosszú élettartam érdekében a tartályok, szerelvények és a csővezetékek műanyagból vagy rozsdamentes acélból készültek.
A tejüzem folyamatos üzemű, a nap 24 órájában működik, és ennek megfelelően a biogázberendezés naponta 11 000 kWh villamos energiát és 12 500 kWh hulladékhőt termel. A biogáz-előállítás teljes folyamata automatizált, és a részfolyamatok egyes elemei monitoron is figyelemmel kísérhetők. A tejfeldolgozó a város belterületén van, ezért a biogázberendezés engedélyezési eljárása során a hatóságok munkatársai különös figyelmet fordítottak mindenekelőtt az üzemeltetés során keletkező lehetséges szag- és zajemisszióra, vagyis tekintetbe vették a környező lakosok életkörülményeit. A projekt üzemeltetési tapasztalatait a tervezők hasznosítani kívánják a következő létesítmények tervezése során. Az üzem példát ad arra, hogyan lehet a környezetterhelés-csökkentés érdekében hasznosítani a tejsavót és az üzem szennyvizét. Ezen túlmenően megjelenik közvetlen haszonként a kinyert zöldáram, és a tejfeldolgozáshoz szükséges hőigényt is a biogáz üzem szolgáltatja.
Az osztrák tapasztalatokat a magyarországi tejfeldolgozó üzemeknek is érdemes lenne tanulmányozni és hasznosítani.
Dr. Barcsik József
