Szemelvények az ÉÁKSZ-ből
2006/9. lapszám | Veresegyházi Béla | 2961 |
Figylem! Ez a cikk 20 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
„Az Építőipari Ágazati Kollektív Szerződés (továbbiakban ÉÁKSZ), a szerződést kötő felek között a munkaviszonyból eredő jogokat és kötelezettségeket, ezek gyakorlásának, illetve teljesítésének módját, az ezzel kapcsolatos eljárás rendjét ÉPÍTŐIPARI ÁGAZATI SZINTEN egységes kapcsolatrendszerben szabályozza. Az Építőipari Ágazati Kollektív Szerződést az aláíró felek azzal a céllal alkották meg, hogy annak szabályait, rendelkezéseit az építőipari ágazatba sorolt munkáltatókra és a munkáltatók által foglalkoztatott munkavállalókra vonatkozóan egységesen alkalmazzák.” Ezekkel a szavakkal vezetik be az ÉÁKSZ-t lejegyzői. Az elv, mármint hogy szabályozható mederbe tereljék az építőipar csapongó, időről-időre áradással pusztító, máskor meg apadozó folyamát, szép, de mennyi megy át belőle a gyakorlatba?
Először is nézzük, kikre terjed ki az ÁÉKSZ hatálya. Az Ágazati Kollektív Szerződést kötő felek: a Munkáltatói oldalról az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ), az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ) és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ), a Munkavállalói oldalról pedig az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezeteinek Szövetsége (ÉFÉDOSZSZ), valamint az Építőipari és Társult Szakszervezetek Országos Szövetsége (ÉTSZOSZ). Az ÉÁKSZ személyi hatálya kiterjed a szerződést megkötő munkáltatói érdekképviselethez tartozó – és kollektív szerződéskötésre azt felhatalmazó, a jelen ÉÁKSZ 1. számú mellékletében felsorolt és képviselt – munkáltatókra és azok munkavállalóira. Tehát, ha jól értelmezzük, hiába tagja valaki valamely aláíró szakszervezetnek, ha nem a listán szereplő cégnél dolgozik, rá nem terjed ki a szerződés. A mellékletben lévő lista tételeit itt nem sorolnánk fel, de egy számot azért említenénk: 431 név szerepel rajta, és ezek jó része egyéni vállalkozó. Ha optimistán 300 társas vállalkozást tekintünk, hol van ez a szám a szakmában tevékenykedő, tízezres nagyságrendű cégtől?
Annyi vonható le tanulságként, hogy az ÉÁKSZ ajánlásnak, illetve kiváló szerződésmintának tekinthető, így mindjárt más szemmel lapozgathatunk benne, és mint érdekességeket szemezgethetjük tételeit. Ennek jegyében kutakodhatunk bértáblázatában, és hasonlíthatjuk össze az ott szereplő összegeket saját javadalmunkkal.
