Mi is az a pellet? II.
2007/4. lapszám | Ferencz Ákos | 2772 |
Figylem! Ez a cikk 19 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Az előző részben láthattuk, hogy a fapellet kényes. Kényes az alapanyagra és a tüzeléstechnikára. Ezt már tőlünk nyugatra is felismerték. Próbálnak is más irányba kutatni, csakhogy a fapellet már igen elterjedt, és nehéz lecserélni. Magyarország lassan lépeget előre. Nálunk most terjed csak a pellettüzelés. Hátrányunkból most előnyt kovácsolhatunk. Hogyan? El kell felejteni a "hagyományos" fapellet-égőket.
Ha nyugatabbra felismerték a zsákutcát, miért menjünk bele mi is? A fapellet-égő kialakítása miatt nem lehetséges magasabb hamutartalmú anyagok eltömődés nélküli eltüzelése. Ide forradalmian más megoldás kell. A növények között megtalálható anyagok hamutartalma erősen változik, de a tiszta fáét egyik sem közelíti meg. A legjobbak is 4-5%-osak. Sok ezek közül salakosodik, és jelentős szerves savtartalma miatt erősen korroziv. Nagy a kihívás, de vannak már működő, piacon kapható kazánok is. Ezen technológiák nyomán kell elindulni. Hasonló dolgot kell csinálni, mint annak idején a fapelletnél, de tanulni kell a hibákból. Nem szabad mazsolázgatni. Minél szélesebb skálájú alapanyag elégetésére alkalmas a berendezés, annál biztosabban lehet hosszútávon is ellátni olcsó tüzelővel. Ennek legalapvetőbb feltétele, hogy nem lehet érzékeny a magas hamutartalomra és salakosodásra. Ha ezt elértük, akkor bátran préselhetjük pelletté azt, amink van. Lehet szalmából, fűből, nádból, energiaerdőből. Ami legkönynyebben elérhető.
A kulcsa mind a hosszútávon fenntartható gazdaságosságnak, mind pedig az ellátás biztonságának a diverzitás, azaz a sokszínűség figyelembe vétele. Jelenleg egy Magyarországon található agripellet-üzem kb. 50 km-es körzetében évenként jelentősen változó mennyiségű és minőségű mezőgazdasági anyagok keletkeznek, gyűjtőnéven: "biomassza". Találó kifejezés, ez valóban egy nagy massza, egy heterogén egyveleg. Ha ezt fel tudom dolgozni és el tudom tüzelni, akkor nincs vetélytársam. Ennél olcsóbb tüzelés nem lehetséges. A helyileg, szezonálisan legnagyobb mennyiségben keletkezett alapanyagok a legolcsóbbak. Ha olyan feldolgozó, pelletáló eljárást találunk, amely megfelel a tüzelőberendezés követelményeinek és a logisztikai igényeknek, akkor nyert ügyünk van.
De lehet-e ilyen eljárást találni? Már van magyarországi és külföldi példa egyaránt. Sorra épülnek olyan üzemek, ahol agripelleteket gyártanak. A növényolaj-préselés melléktermékeként keletkezett olajpogácsa is pellet formájú, a megfelelő technológia alkalmazása esetén. Ennek a kialakulóban lévő piacnak a sajátossága, hogy egyelőre nincsenek szabványok, azaz szabadon változtathatom az alapanyag-összetevőket és -méretet. A felhasználót ugyanis a meleg érdekli. Ha a kályhám jó meleget ad olcsón, kevéssé érdekel, milyen alapanyagú tüzelőanyag van benne. Ez a gyártó felelőssége. Neki a fűtőértéket kell garantálni, a kazánnak a gondmentes elégetést. Jól látható a két szereplő egymásrautaltsága. Ne gyártsak addig agripelletet, amíg nem tudom, hogy lesz e berendezés, amiben el lehet égetni. Elképzelhető, hogy a jövőben sok fajta agripellet lesz, amit azonban nemcsak az összetevők változatossága, de a mérete is megkülönböztet.
A forma is változhat? A pellet feltételezhetően marad. De a fapelletnél megszokott 6-8 mm átmérő nem valószínű. Ezt nem gazdaságos előállítani. Korábban ez felelt meg a fapellet-égőnek legjobban, ezért terjedt el. Pelletnek nevezhetjük a rudacskákat 25 mm átmérőig! Azon felül brikettnek hívjuk. Általában elmondhatjuk, hogy az átmérő, térfogatsúly és automatizálhatóság kompromisszumaként alakul majd ki a méret. Az átmérő növelésével csökken ugyan a gyártáshoz szükséges energia, ellenben a tömörség, a porladás mértéke nő. Az átmérő növelésével csökken a térfogatsúly, egyre kevesebb fér bele ugyanabba a tartályba, egyre több a köztes levegő. Ezáltal drágul a szállítás és tárolás, de ha nem kell messze vinni (helyileg keletkezett és felhasznált anyagok), akkor nem ez lesz a döntő költség.
A brikett nehezen automatizálható és adagolható, megmarad kézi adagolásúnak. Valahol 12 és 20 mm között fog kialakulni szerintem az átmérő, és valószínűleg rövidebb lesz, mint a jelenlegi fapellet, inkább a szénbrikettre fog hasonlítani.
Ilyen lesz a jövő fűtőanyaga? Ha logikusan gondolkodunk, könnyen beláthatjuk, hogy igen. Magyarország nem bővelkedik fában. Az importfüggőség fenntartása nem cél. A helyi mezőgazdasági anyagok feldolgozásával és helyi hasznosításával itthon maradnak a jövedelmek, nem vándorol ki az országból. Megoldást nyújthat a mezőgazdaság számára is. Ez hosszú távon is fenntartható, évenként megújuló energiaforrás. Ebben helye lesz a pár év alatt megnövő energiaerdőknek is, hiszen az ebből készült kérges fapellet inkább hasonlít az agripelletekre, mint a hagyományos fapelletre. A különböző anyagok keverésével a gyengébb minőségű és fűtőértékű alapanyagokat fel lehet javítani, tüzelésüket könnyebbé tenni. Folyamatosan változni és fejlődni fognak ezek a fűtőanyagok, újabb és újabb növényfajták nemesítésével, elfeledett fajták felélesztésével. Mindig lesz alkalom olcsóbb és jobb után kutatni.
A préselési eljárás is változhat, a jelenlegi módszerek elsősorban száraz anyagot képesek tömöríteni, így a szárítás sok esetben elkerülhetetlen és drága. Célszerű kisebb üzemeket telepíteni nagyobbak helyett, az alapanyag logisztikai költségeinek minimalizálása végett. Jól látható, hogy komoly kihívást jelent ennyi anyagnak a mozgatása. Vonatkozik ez a késztermékekre is. A fapelletnél ismertetett elosztóhálózat megléte, kiépítése itt is elengedhetetlen. A nagy mennyiségek miatt nem éri meg köztes tárolókba szállítani, és onnan elosztani. Közvetlenül a gyártótól érdemes vásárolni fűtőanyagot. De ennek kidolgozásához még sok idő és munka kell.
Vannak azonban olyan területek, ahol az agripelletek már most is jól használhatók: kisüzemek, kertészetek, önkormányzati intézmények stb. Nagyobb teljesítményigényük miatt már jelentősen olcsóbb az agripelletek alkalmazása a gázhoz képest. A kisebb méretű tüzelőberendezések fajlagosan drágábbak, de új beruházás esetén mindenképpen megéri, 1-2 éven belül megtérül a beruházás.
Ferencz Ákos
