Rokonszakma? II.
2007/4. lapszám | Orbán Sándor | 4006 |
Figylem! Ez a cikk 19 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Előző havi számunkban leközöltük a Villanyszerelők lapjában megjelent „Óda a kazánbeüzemelőkhöz” című cikket és Orbán Sándor kollégánk válaszát. Az alábbiakban a kezdeményező, névtelen levélíró viszontválaszát és két, a Villanyszerelők Lapjához érkezett olvasói levelet adunk közzé, és Orbán Sándornak egy utolsó megszólalást biztosítva részünkről lezártnak tekintjük a vitát.
Tisztelt Orbán Sándor gázkészülék-szerelő, üzembe helyező mester Úr!
Legelőször is, ezúton szeretnék elnézést kérni azoktól a szakemberektől, akiket szándékom ellenére megbántottam. A Villanyszerelők Lapja által közölt történet valós, megtörtént eseményről tájékoztatott, minden népköltészeti motívum mellőzésével.
Ahogy Ön is írta, „Nem lehet általánosítani egy vagy akár több eset kapcsán, és az összes kolléga szakmai képzettségét egy kalap alatt taglalni.” Távol álljon tőlem, hogy a két szakma között ellentétet szítsak vagy Uram bocsá´, azt tovább fokozzam. Napi munkája során valószínűleg Ön is elég sok villanyszerelő szakképesítéssel rendelkező személlyel találkozik, akikkel nem feltétlenül vannak azonos véleményen a munkavégzés kivitelezési határait, valamint a kivitelezés milyenségét illetően. Az a tapasztalatom, hogy a két szakma közötti vélt vagy valós ellentétek a mindennapok során gyakran a felszínre kerülnek és konfliktushelyzetet teremtenek, melynek aztán a Megrendelő fogja kárát látni. A cikkben leírt szabálytalanságokkal kapcsolatban néhány gondolatot emelnék ki.
Nem ismerem a gázkészülék-szerelő, üzembe helyező szakemberek szakmai vizsgakövetelményét (ám ezt a hiányosságot természetesen rövid időn belül pótolom), de gondolom, az oktatási anyagukban szerepel valamilyen szinten az MSZ 1585:2001 vagy valamelyik előző kiadása, hiszen feszültég alatt vagy feszültség közelében végeznek munkát (készülék betápláló kábelének, vezetékének bekötése). Biztos mindannyian tisztában vannak a fent nevezett szabvány előírásaival, de emlékeztetőleg néhány pont, a teljesség igénye nélkül, ami vonatkozhat a gázkazán-beüzemelőkre is.
- FAM-munka: feszültség alatt álló villamos berendezésen feszültség alatt végzett olyan munka, amelyet külön szabályzatban megfogalmazott feltételek alapján végeznek.
- Feszültségmentes munkavégzés: a feszültségmentesítés követelményeinek teljesítésére szolgáló műveletek feszültség alatti vagy feszültséghez közeli munkának minősülnek.
- Dugós csatlakozású villamos szerkezetek feszültségmentesítése: az energiabetáplálásra (hálózatra, tokozott berendezésbe, szerelőlap csatlakozóaljzatába stb.) dugaszolással csatlakoztatható villamos szerkezetek (fogyasztókészülékek, kapcsolóegységek stb.) feszültségmentesítésekor az MSZ EN 50110-1 6.2. szakaszában előírtakat a következő esetekben nem kell végrehajtani: ha a háztartási és hasonló jellegű fogyasztókészülékek leválasztását valamennyi (tehát nem csak a betáplálási) csatlakozóvezeték dugós csatlakozásának megszüntetésével (a dugóknak az aljzatokból való kihúzásával) végezték.
- Rögzített csatlakozású, kisfeszültségű villamos szerkezetek feszültségmentesítése: az energiabetáplálásra rögzített (fix) bekötéssel csatlakoztatott villamos szerkezetek esetén a fennmaradó töltések kisütését, a földelés-rövidre zárást és a feszültségmentesített rész körülhatárolását el szabad hagyni, ha a háztartási és hasonló jellegű fogyasztókészülék leválasztását valamennyi csatlakozókapocs lebontásával végezték. Megjegyzés: Az e szakasz hatálya alá nem tartozó, rögzített bekötésű villamos eszközökön (gyártmányokon) és/vagy ezek belsejében végzett munkákhoz szükséges feszültségmentesítést – a felszerelési helyüknek megfelelően, vagy az MSZ EN 50110-1 6.2. szakaszának vagy e szabvány többi szakaszának erre vonatkozó előírásai szerint kell elvégezni.
Továbbhaladva, meg kell jegyeznem, hogy voltam kezdő villanyszerelő. Éppen ezért vagy ezen okból „öreg”, szakmánkban megfelelő jártassággal rendelkező „szakik” társaságában végezhettem és végeztem munkámat, és nem dobtak „mélyvízbe”, hogy fent tudok-e maradni vagy kő módjára alásüllyedek? Jelen idő szerint a felelős műszaki vezető (51/2000. [VIII. 9.] FVM-GM-KöViM együttes rendelet: az építőipari kivitelezési, valamint a felelős műszaki vezetői tevékenység gyakorlásának részletes szakmai szabályairól és az építési naplóról, valamint az ½002. [I. 7.] FVM-GM-KöViM együttes rendelet az építőipari kivitelezési, valamint a felelős műszaki vezetői tevékenység gyakorlásának részletes szakmai szabályairól és az építési naplóról szóló 51/2000. [VIII. 9.] FVM-GM-KöViM együttes rendelet módosításáról) az a megfelelő, szakmai tapasztalattal, felkészültséggel, kompetenciával rendelkező személy, aki a villanyszerelési-kivitelezési tevékenység esetleg parttalanul sodródó folyamába be tud (és be is kell neki) avatkozni, amennyiben bármely vitás kérdés merülne fel. (Szakmai, munkabiztonsági, jogi szempontok.) De ő a kivitelezési időtartam alatt a munkaterületen tartózkodik.
Minden elismerésem a gépésztársadalomé, mert el tudták érni, hogy a beüzemelést csak szakember, arra jogosultsággal, szakképesítéssel rendelkező szakember végezhesse, és a készülék garanciális feltétele, hogy ő, vagy ugyanilyen végzettségű szakember végezze el a készülék (villamos betáplálással is rendelkező) időszakos karbantartását.
A hazai gyakorlatban nem kizárt, de lehetséges, hogy visszatetszést keltene egy megrendelőben, ha a kivitelezést végző villanyszerelő a létesítmény (és itt inkább a családi házakra gondolnék) beüzemelését anyagi ellentételezés fejében végezné, pláne ha közölné, hogy a garancia csak abban az esetben „él”, ha egy év múlva térítés fejében elvégzi annak időszakos karbantartását is.
Tisztelt Szerkesztőség!
Ez úton szeretnék reflektálni az „Óda a kazánbeüzemelőkhöz” című cikkükre.
Nevem Jobbágy Péter, egy kis villanyszerelő vállalkozást vezetek Kecskeméten. Személyes tapasztalatom az, hogy a kazánbeüzemelő szakemberek egy része úgy gondolja, hogy valamiféle szolgálati utat betartva (mint a katonaságnál) elmondja a kívánalmait a gépész szakembernek, az elmondja utána a tulajdonosnak – aki általában teljesen laikus személy –, és végül a tulajdonostól megtudom én, mint villanyszerelő, hogy milyen műszaki tartalom társul a kazánhoz. Bár persze ez az információ addigra kissé megkopik, és gyakran csak annyi, hogy „A beüzemelő azt mondta, hogy a villanyszerelő kösse be a kazánt!”, és ezzel ki is merült az információk bőségszaruja.
Talán szerencsésebb lenne, ha elkérné a tisztelt beüzemelő a telefonszámomat, és próbálná ezt személyesen megbeszélni, esetleg feltennék egy vagy két kérdést is – mert én ilyen kíváncsi ember vagyok -, és nem hiszem, hogy meghaladná a szakmai felkészültségét ezekre válaszolni.
Szerintem a gépész szakembereknek is nagy felelőssége van abban, hogy az információ nem áramlik megfelelően a szakágak között.
A díjazással kapcsolatban csak annyit, hogy az ügyféltől cirka kétórai munkáért be tud vasalni tizenkilencezer forintot (minden elismerésem az övé), de azt már nem hiszem el, hogy ebből ne futná egy telefonálásra, egyeztetni a villanyszerelővel.
A leggusztustalanabb esetem az volt, mikor a tisztelt beüzemelő Úr nem értett a termosztát programozáshoz, így először ócsárolta a termosztátot, később a munkámat az ügyfél előtt, majd mikor felhívtam, akkor egy olyan hibára hivatkozott, amit még az ügyfelem sem hitt el. Én úgy gondolom, hogy közös érdekünk lett volna, hogy a berendezés üzemeljen, és nyugodtan elismerhette volna a beüzemelő, hogy ilyen típusú termosztáthoz ő nem ért, hiszen én sem értek a gázkészülékekhez, ezért szívesen segítettem volna a programozásban.
Végül szeretnék hivatkozni egy olyan esetre, mikor én voltam az ügyfél. A gépészem ajánlott egy beüzemelőt, aki korrekt áron és – amennyire én meg tudtam ítélni – megfelelő szakértelemmel üzemelte be a kazánomat, amit nagy megelégedéssel használtam. És mellékesen, meg sem próbálta szidni a villanyszerelőt.
Tisztelettel:
Jobbágy Péter
villanyszerelő mester
T. Főszerkesztő úr!
Az „Óda a kazánbeüzemelőkhöz” cikket olvasva nekem is eszembe jutott egy tavaly decemberi kazánbeüzemelési eset. A kombi cirkó betápláló hálózatát külön leválasztott áramkörrel kiépítettem, és nyugodt lelkiismerettel mondtam a megrendelőmnek, hogy hívhatja a kazánbeüzemelőt. Pár nap múlva hívott a megrendelő, hogy beszéljek a kazánbeüzemelővel, mert valami problémája van. A beüzemelő úr közölte, hogy ő csak dugaszolós csatlakozóval tudja a berendezést beüzemelni (amely nem volt eredetileg felszerelve a berendezésre), mert a gyártók ezt szokták kérni. Közöltem vele a tényt, amely szerint nem egy akárhonnan lecsatlakozott vezetékvéget lát a kazánnál, hanem a számára kiépített szabványos csatlakozást, melynek a kismegszakítója meg van jelölve. Válasz: ez nagyon szép, de akkor is építsek ki egy dugaszolóaljzatot. Ezután próbálkoztam tovább, hogy a berendezés polaritásra érzékeny, nem fog-e tönkremenni. Felháborodva kérte ki magának, hogy ő nem kókler, ha fordítva dugják be a dugvillát, nem lesz semmi baja a készüléknek, csak nem fog működni, amíg nem fordítják meg a csatlako- zót. A beüzemelést elvégezte, mivel a mosógép-dugaszolóaljzatba éppen elért az általa felszerelt kábel. A beüzemelés „olcsó” volt, 12 000 Ft. Az esemény után elmentem a megrendelőhöz, elővettük a cirkó gyári leírását, amely leválasztó kapcsolót vagy biztosítót ír elő. Szerencsém volt, mivel ha nem találjuk meg ezt a mondatot a leírásban, engem gondolt volna kóklernek a megrendelő, és építhettem volna ki egy új dugaszolóaljzatot a frissen felújított fürdőszobában saját költségemen. Véleményem szerint a szakmailag jót, a szabványos megoldást kellene elfogadni, még akkor is, ha addig nem úgy szokták meg. Igaz, ehhez ismerni kellene a szabvány ide vonatkozó pár sorát.
Tisztelettel: Pusztai Sándor
villanyszerelő mester
Tisztelt Anonymus villanyszerelő Úr!
Szerintem nem helyes, hogy itt, az újságban nyilvánosan levelezgetünk, ennek a „műsornak” inkább a neten, a fórumon lenne helye. Örülök a stílusváltásának, és kollégáim nevében is köszönöm elnézést kérő sorait. Szeretnék én is elnézést kérni a puskaporos fogalmazásért. Megértem mérgelődését és első cikkének hevességét, de nem egy szakmai újságban kellene ezt és az ezekhez hasonló negatív eseteket nyilvánosan, névtelenül megbeszélni. Nekem is voltak negatív tapasztalataim villanyszerelőkkel (a legdurvább talán, amikor egy szobatermosztát-vezeték a földön lógott megblankolva, feszültség alatt, és a villanyszerelő mögöttem állt), és valószínűleg a kollégáim is tudnának érdekes történeteket mesélni, úgy, ahogyan az ön cikkére is rögtön jöttek a hozzászólások.
Próbáljunk meg a pozitívumokra és a megoldandó problémákra összpontosítani! Jobbágy Péter villanyszerelő mester úr azért a hozzászólása végén pár sorban pozitív tapasztalatokat is leírt, és meg kell mondanom, hogy amennyiben a beüzemelés során minden rendben és esztétikusan el van készítve villanyszerelői oldalon, én is meg szoktam dicsérni a villanyszerelőt. Problémám van a megszólításával, de maradok az Anonymusnál (elnézést), biztos jó oka van a titkolódzásra. Tisztelt Anonymus Úr, higgye el, hogy egy beüzemelés nem olyan egyszerű, mint amilyennek látszik! Rengeteg mindenre kell figyelni, és hatalmas felelősség van a beüzemelő vállán. Nekem egy üzembe helyezés általában minimum másfél óra, és akkor flottul ment minden. Az anyagi ellentételezést szervize válogatja, ahogyan Jobbágy Péter villanyszerelő mester Úr hozzászólásában is olvashattuk. Van korrekt ár (és munka), és van nem korrekt. De valószínűleg ez mindkét szakmában így van. (Egy rövid megjegyzés: az üzembe helyezésnél az adott szerviznek szerződése van a gyártó céggel az üzembe helyezett készülék garanciális javítására, ezért a gyártó cég a garanciaidőn belüli javításért minimális anyagi juttatást biztosít. A végfelhasználótól a garanciaidőn belül anyagi ellentételezést nem lehet elvárni, kivéve a tisztítást!)
Az évenkénti karbantartásnak rendkívül egyszerű oka van. Egy 24 kW-os készülék teljes terhelésen óránként 50-60 köbméter levegőt használ el. Ennek kb. a fele szükséges a gáz elégetéséhez, a másik fele pedig a deflektoron keresztül távozik a kéményhuzattal. Szoktam úgy érvelni az ügyfeleknél, amikor a karbantartás fontosságát hangsúlyozom, hogy úgy kell elképzelni a készüléket, mint egy kisebb porszívót. A por komoly működési rendellenességeket okoz egy gázkészülékben, és életveszélyessé is válhat tőle a berendezés. Ez egy hatalmas téma, ezért inkább ajánlanám figyelmébe az egyik cikkemet: www.vgf.hu, cikkarchívum, 2004. november, „Boksz a szén-monoxiddal”.
Gratulálok a képzettségéhez! Érdekes, amit leírt, mert ha jól értelmezem az MSZ 1585:2001-et , akkor vagy a villanyszerelőknek kellene beszerezniük a gázszerelői bizonyítványt és arcképes igazolványt, vagy a gázszerelőknek kellene OKJ-s villanyszerelői vizsgát tenni ahhoz, hogy egy gázkészülék fix elektromos kötéssel üzembe helyezhető vagy javítható legyen! A problémát továbbítani fogom a szervizvezetőm és a gyártók felé, és remélem, születik rá orvosság! Mindenesetre képzelje el azt a helyzetet, amikor mondjuk télen -10 Celsius fokban egy 3 vagy 4 gyermekes családnál az MSZ 1585:2001-re hivatkozva megtagadom egy fix elektromos bekötésű gázkészülék üzembe helyezését vagy javítását!
Bízom abban, hogy a villanyszerelő urak és a gázkészülék-szerelő kollégák megtalálják egymással a hangot, ha szükséges, kölcsönösen felemelik a telefont, és a hibákat, hiányosságokat normális stílusban egyeztetik, és a végén elégedettebb megrendelőink lesznek!
Tisztelettel:
Orbán Sándor
gázkészülék-szerelő,
üzembe helyező mester
