Barion Pixel

VGF&HKL szaklap

Gázkészülékcsere szakmai szemmel

2007/4. lapszám | Orbán Sándor |  6178 |

Figylem! Ez a cikk 17 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

Sok-sok kérdés merül fel napjainkban a gázkészülék-szerelők, gázvezeték-szerelők és a végfelhasználók között, amikor egy régi, elhasználódott gázkészüléket újra kell cserélni. Milyen legyen az új kazán, milyen engedélyek szükségesek, milyen legyen a szobatermosztát, és kell-e változtatni valamin a régi készülék után az új elhelyezésénél?

A legfontosabb alapvető szabály egy gázkészülékcserénél, amit a GMBSZ kimond: azonos funkciójú és azonos teljesítményű gázkészüléket lehet lecserélni, a régi készülék felszerelésének időpontjában érvényes jogszabályok betartása mellett. Mit is jelent ez? A funkciójában azonos rendkívül egyszerű, vízmelegítőt vízmelegítőre, cirkót cirkóra, kombi készüléket kombira, tárolós készüléket tárolósra, kéményes készüléket (az előzők betartása mellett) kéményesre, zárt égésterű készüléket (szintén az előzők betartása mellett) zárt égésterűre lehet lecserélni úgy, hogy a teljesítményük is azonos a régivel.
A készülékcserénél még egy fontos szempont, hogy meg kell győződni a régi készülék felszerelésének megfelelő állapotokról. Sok tulajdonos nem tudja, hogy milyen volt az eredeti állapot, mert akkor még más lakott a lakásban, ezért érdemes belefogni egy kis számolásba és nyomozásba, mielőtt elkezdenénk a munkát. A megfelelő légköbmétert minden esetben ellenőrizzük! Számomra megdöbbentő volt, amikor kb. fél éve kihívtak egy kéményes kombi cirkót javítani, és egy 1×1×2,7 m-es WC-ben találtam a készüléket (szellőző nélkül), és a tulajdonosnak fogalma nem volt róla, hogy miért képedek el. Nemrég költöztek a lakásba és felújították, átépítették, nyilvánvalóan önhatalmúlag, tervek, engedélyek nélkül. Azért az is érdekes, hogy vannak olyan „szakemberek”(!!), akik ezt megvalósítják a tulajdonos kérésére. Tehát légköbméter-számítás: a készülék hőterhelését el kell osztani a helyiség térfogatával, és a kapott érték 1750 watt/köbméternél kisebb kell, hogy legyen, vagy 3140 és 1750 watt/ köbméter közé kell esnie, és legyen meg a szellőzés pl. B-típusú készülék esetében stb. Itt most írhatnám tovább a szabályokat, de azt hiszem, nem véletlenül szigorították a szakmai elvárásokat készülék- és vezetékszerelőknél.

Gázkészülékcseréhez csak arcképes gázszerelői igazolvánnyal rendelkező kolléga fogjon hozzá!

Érdemes a gázvezetéket ellenőrizni: van-e rajta elhegesztett csonk, a cső anyaga a mérőtől azonos, a szerelés technológiája régi (hegesztett). Itt jegyezném meg a kivitelező kollégák számára, hogy menetesen szerelt gázvezeték esetében csak a gázcsőhálózat cseréjével együtt cseréljék le a gázkészüléket. Mint tudjuk, sajnos régen még kenderrel tömítették a meneteket, ami azóta kiszáradt, és engedheti a gázt. Ebben, valamint a fentiektől eltérő összes esetben szükséges a gázterv és a meó-átadás.

Amennyiben meggyőződtünk arról, hogy az állapotok azonosak a régi készülék felszerelésének állapotával, akkor válasszuk ki az új készüléket, de még ne vásároljuk meg (a teljesítmény és a funkció azonos legyen a régivel)! Van itt még egy fontos szempont, az érintésvédelem. Ezt a mai szabályoknak megfelelően kell figyelembe venni. Kád fölé IPX5D, kád mellett 60 cm-es körzetben IPX4D stb. Az A- és B-típusú készülékeknél kültéri szellőzőt kell beépíteni, amit nem lehet elzárni. A készülékcseréknek ez a legsarkalatosabb pontja! Hova szellőztessünk? Melyik helyiség lehet légtér-összeköttetésben, milyen ajtóval, és mi van a konyhai páraelszívókkal? Mikor érdekes a régi szabály, és mikor az új? Nekem is sokat kellett olvasnom a szabályokat, szakmai cikkeket, mire összeállt a fejemben egy kép, hogy mikor vagyok hajlandó tervek és meó nélkül átvenni a készülékcserét, és felelősséget vállalni. Minden esetben biztosítva legyen a kültérről a készülék légellátása el nem zárható módon (nem elég kivenni a nyílászáróból a szigetelő gumicsíkot)! Egy 24 kW-os készülék, amennyiben teljes terhelésen működik, óránként kb. 50- 60 köbméter levegőt használ el. Ennek a felét elégeti, a másik fele pedig a huzatmegszakítón távozik.

Manapság mindenki arra törekszik, hogy minél kisebb legyen a gázszámla, modernebb gázkészüléket szereltetnek föl, kicserélik az ajtókat-ablakokat és leszigetelik a házat. Tehát a szakembernek gondolnia kell a jövőre. Amennyiben nincs fokozott légzárású nyílászáró, akkor is be kell tenni a külső légbevezetőt, mert előbb vagy utóbb lesz. Sajnos nem az a tendencia, hogy a gáz egyre olcsóbb! A készülék helyisége ne legyen légtér-összeköttetésben hálóhelyiséggel. Más a helyzet egy 100-150 négyzetméteres házban és más egy 40- 50 négyzetméteres szoba-konyhában. Amennyiben szükséges, be kell szerelni az önműködően csukó szerkezetet, még ha méregdrága is az ajtó. Egyébként, ha valaki meg tudja venni a luxusajtót, akkor inkább készíttessen új tervet zárt égésterű készülékre, és ne az ajtaja miatt bosszankodjon, mert az ő életéért folyik ez a huzavona!

Egyszerűbb lenne a szakembereknek azt mondani, hogy STOP! Mától csak C-típusú készüléket lehet beszerelni, azonban akkor mi lenne a kispénzű emberekkel? A társasházaknál ebben az esetben horrorisztikus összegek jelennének meg. Konyhai páraelszívót és WC-szellőztető ventilátort kéményes készülékkel egy légtérben nem lehet működtetni! Van lehetőség reteszelő kapcsoló beépítésére, ami a gázkészülék működésekor leállítja az elszívót.

Még a készülékvásárlás előtt be kell szerezni a kéményseprői szakvéleményt (B-típusú készülék esetében kötelező), mert lehet, hogy a kémény annyira rossz állapotban van, hogy többe kerülne rendbe hozni, kibélelni, mintha készítenénk egy új tervet zárt égésterű készülékre.

Itt megint csak tennék egy megjegyzést. Tisztelt kivitelező kollégák! Minden esetben hangsúlyozzátok ki a C-típusú készülékek előnyeit és biztonságosságát füstgázszempontból. Ezt a cikket azért írom, mert sok az olyan ember, aki nem tud megfinanszírozni egy nagyobb beruházást, átalakítást, örül, ha a készülékcserét ki tudja fizetni, illetve előfordulhat olyan helyzet, amikor a már meglévő A- vagy B-típusú készülék helyett nem lehet C-típusút beszerelni, de a legfontosabb szempont mindig a C-típusra való átállás legyen, lehetőség szerint!

Amennyiben idáig eljutunk és a fent leírtak rendben vannak, akkor el lehet kezdeni a munkát. A gázcsövet a régi készülék előtti gázelzáró csapnál bontsuk meg, és a gázvezeték nyomvonalán ne változtassunk! A szobatermosztát kiválasztásánál érdemes egyeztetni az új készülék márkaszervizével, de jómagam is, ha igény van rá a beüzemelésnél, viszem az új termosztátot, és felszerelem-bekötöm. A termosztát elektromos vezetéke lehetőleg 3-eres dupla szigetelésű legyen, és ne legyen rajta-mellette hálózati feszültség!

A szobatermosztát elhelyezésére nincsenek jogszabályok, de az ésszerűség határain belül maradjunk, mert amenynyiben rossz helyen van, a beüzemelő át fogja szereltetni (hőforrás fölött, kéményen, kültéri falon, huzatban ne legyen, közvetlen napfény ne érje, termosztátos radiátorszelep ne legyen a helyiségében).

Az A- és B-típusú készülékeknél minden esetben ajánljuk a szén-monoxid-érzékelőket, és hangsúlyozzuk ki jelentőségüket! Az összes szabály betartása ellenére is bekövetkezhet baleset, mindig ebből induljunk ki!

Az itt leírtak betartásának esetében el lehet tekinteni a gáztervtől és a gázmeó-átadástól, de a kivitelező készüljön fel arra, hogy az üzembe helyező kollégának még lehetnek egy-egy helyszíntől függően egyéni kérései-elvárásai a biztonságosságra való törekvés érdekében. Mindenki saját maga dönti el, hogy mi az, amiért vállalja a felelősséget. Amenynyiben gázmeó-átadás történt, akkor csak indokolt esetben lehet megtagadni az új készülék üzembe helyezését, meó nélkül viszont az üzembe helyezőn van az összes felelősség, neki kell a szabályokat betartatni és a biztonságos működés feltételeit megkövetelni. Személy szerint jómagam még kérek a kivitelezőtől egy írásos dokumentumot, amelyben nyilatkozik a régi és az új készülék típusáról és teljesítményéről (hiszen a régit nem látom), és a munkájáról, valamint az arcképes gázszerelői igazolvány meglétéről (igazolvány száma), és ezt a nyilatkozatot a tulajdonossal (tanú) is aláíratom. A kivitelezői nyilatkozatot és egy áttekintő táblázatot az üzembe helyezéshez (ezeket a pontokat beüzemelésnél a táblázat alapján lépésről- lépésre ellenőrzöm) mellékelten átküldöm a szerkesztő úrnak. Aki igényt tart rá, nála érdeklődjön!

Flexibilis gázcsatlakozás esetén célszerű elfelejteni a gumibelű flexicsöveket, mert ezekhez a GMBSZ hőre záró szelep beépítését írja elő, ami jóval drágább, mint a fém flexicső önmagában, azonkívül itt kötelező az EPH is. Egyébként az EPH-t minden esetben javaslom (cirkóknál, kombi cirkóknál, állókazánoknál, ionizációs vízmelegítőknél), mert az új készülékek már ionizációs lángőrzéssel készülnek, és ezt a kóbor áram nagyon meg tudja bolondítani. Flexicsöves csatlakozásnál csőtörésre záró szelep beépítése is szükséges, amennyiben nem fix elhelyezésű a gázkészülék. Ez alatt azt kell érteni, hogy a tulajdonos el tudja-e mozdítani a készüléket (pl. egy tűzhelyet igen, de egy fali cirkót nem). A fűtővíz-oldali bekötéseknél mellőzzük a flexibilis bekötőcsövek használatát, mert ezeknek a belső keresztmetszete nagyon leszűkül, és így nagyon megterheli a cirkulációs szivattyút. HMV-oldalon lehet használni a flexicsöveket, mivel itt a hálózati víznyomás dolgozik.
A GMBSZ-t olvasgatva, azt hiszem, nagyon nehéz úgy lecserélni egy készüléket, hogy minden elvárásnak és előírásnak megfeleljünk, és ha nagyon szőrszálhasogatók akarnánk lenni, akkor minden esetben meg kellene követelni a gázmeót, áthárítva ezzel a felelősséget a gázszolgáltatóra, így viszont minden készülékcserénél olyan összegek jelennének meg, amit egy-egy szegényebb végfelhasználó nem tudna megfizetni, és küszködne tovább a sokkal veszélyesebb, elavult, régi készülékével. Törekedni kell minden esetben a biztonságosságra, az ésszerűségre és a GMBSZ betartására. Amennyiben ezeket a szempontokat tartjuk a szemünk előtt, és nem a hibákat, kifogásokat, a rosszat keressük folyamatosan, akkor talán szakemberekké válhatunk, és nyugodt szívvel végezhetünk felelősségteljes munkát!

Orbán Sándor
gázkészülék-szerelő,
üzembe helyező mester