Munkahelyi ártalmak az építőiparban
2007/12. lapszám | lonka Mária | 6311 |
Figylem! Ez a cikk 18 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
A munkahelyi ártalmak különböző betegségek forrásai lehetnek. Ez alól egyetlen iparág sem kivétel. Az építőiparban számos olyan anyagot használtak fel az elmúlt évtizedekben, amelyekről utólag kiderült, hogy káros az egészségre, esetleg rákkeltő. Az egészség megőrzése a megelőzéssel kezdődik.
A zajártalom az egyik legszembeszökőbb probléma az építkezéseknél, ami nemcsak a beruházókat, kivitelezőket, hanem a lakosságot egyaránt érinti (szirénázás, aszfalttörő gép). A munkahelyi ártalmak között első helyen a zajártalom áll. A világon mintegy 30 millió embert érint a zaj, ebből károsodást egyharmaduk szenved. Magyarországon az 1980-as években körülbelül 1000-1200 ember volt kitéve a fokozott zajexpozíciónak, és több mint 600 embernek volt zajkárosodása. Ez a szám 2005-ben az egytizedére esett vissza. Azt nem tudni pontosan, hogy mindez valós adat-e, vagy a privatizáció kapcsán növekedett a kötelező bejelentést elmulasztók száma. A korábbi gyakorlat az volt, hogy a munkahelyi ártalomból keletkezett betegségeket "elsimították".
A műszerek, berendezések zajszintjét általánosan az Európai Unió, valamint a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) ellenőrzik, és nem haladhatja meg a 85 decibelt, mivel e fölött tartós halláskárosodás alakulhat ki - mondta elöljáróban dr. Tompa Anna egyetemi tanár, a Semmelweis Egyetem Közegészségtani Intézetének igazgatója. Akut zajártalomról 125 decibel fölötti zajszint esetén beszélhetünk. A zajt és a nyomást együttesen dörejártalomnak hívják. Egyszeri akut zajártalom is elegendő ahhoz (például egy mészkőbányában előidézett robbantás), hogy néhány év múlva fokozatosan halláskárosodás alakuljon ki. Elvileg minden munkálta- tónak kötelessége, hogy biztosítsa az egészségre ártalmatlan, határérték alatti zajszinteket. Amennyiben ez nem lehetséges, személyi hallásvédelemről köteles gondoskodni. A munkavédelmi törvény, illetve a 27/1996-os (VIII. 28.) NM rendelet szabályozza a munkahelyi zajártalom megelőzését. Ha már kialakult, akkor mindenképpen kártalanítandó az illető munkavállaló, és hallókészülékkel lehet korrigálni az állapotot.
A gépek keltette vibráció miatt is keletkezhetnek különféle egészségi ártalmak. A már említett 85 decibel feletti zaj, illetve a vibráció együttes jelenléte újabb veszélyeket rejt magában. Előfordulhatnak még vegyi ártalmak: a vegyszereknek lehet immunrendszert károsító hatása, és bármilyen furcsa, ez a zajártalommal együttesen más komoly betegségeket, például magas vérnyomást idézhetnek elő. A zaj megtámadhatja a belső fület, amely végleges halláskárosodást, illetve egyensúlyi zavart okozhat. A magasban dolgozó emberek számára tehát kifejezetten veszélyes lehet mindez. A vibráció másféle betegségek forrása is lehet, például a kis ereknek a megbetegedését okozhatja a kézfejen, ami ezek trombózisával jár. A kézfej elérzéstelenedik, azután a keringési zavar miatt kisebesedik, előfordulhat, hogy a munkavállalónak a vibrációs ártalom miatt amputálni kell a kézfejét. Ezt a jelenséget megfelelő védőfelszereléssel, -kesztyűvel ellensúlyozni lehet. A különböző légkalapácsos szerelők, targoncások, illetve például a helikopterek pilótái vannak kitéve jelentős teljes testvibrá- ciónak. A helikoptereket nagyon nagy méretű és tömegű betontömbök emelésénél veszik igénybe az építőiparban.
Akkumulátorok, elemek
Az akkumulátorokban, elemekben különböző nehézfémek találhatók: ólom, kadmium, króm, nikkel, amelyek a különösen veszélyes rákkeltő kategóriába sorolandók. Ezek az anyagok (mint alkatrészek) benne vannak a különböző munkagépekben, illetve nélkülözhetetlenek a munkaeszközök működtetéséhez is.
Ólom
Vesekárosító, fiatal korban a szellemi fejlődést hátráltatja, intelligenciazavarokat okoz, és fokozza az agresszivitást. A gyerekek hiperaktívak lesznek tőle, sőt megfigyelték, hogy ólommal szennyezett környezetben a gyermekeknek beilleszkedési zavaraik voltak, és hajlamossá váltak a kriminális cselekményekre.
Kadmium
Pora, gőze rákot kelt, és okozója a japán itai-itai-betegségnek, amely csontelváltozásokat idéz elő, és többnyire halálos kimenetelű. A kutatók szerint belégzése heveny mérgezésnél köhögést, szom- júságot, majd tüdőödémát vált ki, idült mérgezés esetén, hasonlók mellett egyéb súlyos tünetek lépnek fel. A nehézfémek nagyon sokáig a környezetben maradnak, nem bomlanak le, ezért igen költséges a szennyezés felszámolása.
Króm
Minimális mennyiségben az emberi szervezet számára hasznos fém, ám a 6 vegyértékű króm veszélyes, rákkeltő, sokfajta elváltozást tud okozni. Főleg a daganatkeltő hatása miatt kell óvatosnak lenni. Gondoljunk a különféle felületeket krómozókra.
PBDE
Műanyagok égésgátlójaként használt vegyület; zsírszövethez kötődik, nehezen bomlik. Svéd tudósok kimutatása szerint 1972 óta 40-szeresére emelkedett koncentrációja az anyatejben.
A kémiai biztonsági törvényt 2000-ben alkották meg, amely egyértelműen meghatározza a veszélyes ipari anyagokkal kapcsolatos előírásokat. Minden egyes festéknek, oldószernek, gombát-lanító vegyületnek van egy információs adatlapja, amely tartalmazza, hogy milyen veszélyes kategóriába sorolták, mi a teendő a tárolás, felhasználás és a megsemmisítés kapcsán. Sajnos a lakosság nem eléggé tájékozott ezek fontosságáról, ezért a dobozt gyakran kidobják, és nem igazán figyelnek oda a használati utasításokra. Azokat az oldószereket és festékeket, amelyek veszélyesek voltak, fokozatosan kivonták a forgalomból. Az áruk szabad forgalma Magyarországon biztosítja az Unióban meghatározott alapelvek szerint, hogy bárki bármit behozhat. A hatóságoknak ezt nincs joga ellenőrizni. Kivételt képeznek a rákkeltő mutagén, teratogén anyagok, valamint a klórozott szénhidrogének (POP anyagok). A gyártó felelős azért, hogy az áruk, termékek, alapanyagok az egészségre ártalmatlanok legyenek.
Variációk azbesztre
Vajon van-e adat arról, hogy az azbesztet - amelyről már az 1950-es években kiderült, hogy rákkeltő - hány lakótelepi tömbbe építették be? Az azbeszt legismertebb formája az eternit, a hullámpala, a különböző palacserepek variációja. Ezekben az építőanyagokban 10 százalék azbeszt van és 90 százalék cement. Ha nem vakargatják, nem törik szét, nem okoz problémát. Sokkal gyakoribb viszont a szórt azbeszt, amelyet szigetelésre, folyékony formában visznek fel a falfelületekre. 2005 óta tilos Magyarországon gyártani és felhasználni azbesztet.
Ami a lakótelepeket illeti, az 1970-es években épülteknél fordulhat még elő azbeszt. Tatabányán és Győrben vannak érintett lakótelepek. Magyarországon manapság 17 000 lakás érintett azbeszt-ügyben. Amit azbesztmentesíteni kellene, megközelítően 140 000 négyzetméter, ez több mint 10 milliárd forintba kerülne. A kivitelezőknek mérlegelni kell, hogy mi a nagyobb baj; ha békén hagyják az azbesztet, és beburkolják (kapszulázzák), vagy eltávolítják. Nyilván azoknál az épületeknél, amelyeket nem lehet egyhamar lebontani, az a megoldás, ha körbeburkolják. A lebontandó házaknál pedig külön fóliasátor alatt, védőruhában kell dolgozniuk a bontást végző munkásoknak. A lényeg az, hogy a kibontott azbeszt ne tudjon a levegőbe jutni por alakban. Kis felületeket szoktak először azbesztteleníteni, majd lebontják a védősátrat, és veszélyes hulladékként megsemmisítésre elszállítják.
Brüsszelben, az európai uniós irodaházban is észleltek azbesztet, amelyből nagy botrány származott. Sőt, a WHO lyoni rákügynökségi épületében is azbeszttelenítést kellett végezni. Az épületek még az 1970-es években épültek. New Yorkban a Világkereskedelmi Központ 2001-es katasztrófája után is találtak azbesztet. Ugyanis amikor az iker- tornyok épültek, a kivitelező a 40. emeletig azbeszttel szigetelte az épületet, és ezt sokáig titkolták.
További károsító anyagok
A különféle szilikátvegyületek belégzése szilikózist okoz. Itt a szilikátpor szemcsemérete a lényeges, ez 1-5 ?m közötti átmérőt jelent. A porártalomnak elsősorban a kőcsiszolók, a kőszobrászok, az üvegfúvók vannak kitéve. A tetők, a vízmedencék bitumennel történő szigetelése meglehetősen elterjedt volt. A károsító anyagok közé tartoznak egyes festékek, illetve oldószerek. A műanyag nyílászárók, mint végtermékek nem károsítják az egészséget. A szőnyegpadlókat korábban impregnáló vegyületekkel itatták át, amelyek meggátolják az égést (PFOS- vegyületek). Belélegezve légzőszervei megbetegedéseket okoztak, főként állatkísérletes modellekkel igazolták ezt a feltevést. Elsősorban a felhasznált ragasztóanyagokra kell még odafigyelni, amelyek gőze belégzéssel szintén károsíthatja az egészséget. Az sem véletlen, hogy ma már vízalapúak a különböző festékek, mivel így nem kerülhet illékony összetevő a levegőbe, nem úgy, mint amikor szerves oldószereket alkalmaztak. Régen a parkettalakkozók, a padlófényezők magától a felhasznált lakktól lettek rosszul. A szakmájukban eltöltött hosszú évek alatt előfordult, hogy károsodott a központi idegrendszerük, sőt egyes esetekben még májkárosodás is előfordult.
Vajon törekednek-e arra az építkezések beruházói, hogy a káros anyagokat kiváltsák - tekintettel az építőipar munkásaira, illetve a végfelhasználókra, a leendő lakástulajdonosokra?
A legfontosabb alapelv az, hogy minden fogyasztó a jó minőségű építőanyagokat vásárolja meg. Nem is annyira az anyagok megválogatásával kell foglalkozni elsősorban, hanem azok tisztán tartásával. Megfelelő szűrővel ellátott porszívót használjanak leginkább, a felületen megtapadó összetevők válthatnak ki allergiát, asztmát. Fontos a kárpitozott bútorok megfelelő tisztítása. Az allergiát okozó anyagok ellen nincs igazi recept, védelem. Minden építőipari munkakörben 2-4 évenként időszakos orvosi vizsgálatot rendelnek el. Ám ez a vizsgálat is egy réteget érint, azokat a munkásokat tudják ellenőrizni, akiket állandó státuszban, egész évben foglalkoztat a munkáltatójuk. A munkaerő szabad vándorlása, illetve a szabadpiacon elhelyezkedő építőipari idénymunkások egészségkárosodásáról nincs pontos adat.
