Egy külszolgálatos fűtőberendezés
2007/12. lapszám | VGF&HKL online | 2896 |
Figylem! Ez a cikk 19 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
„Fogyasztótól nincs védelem!” címmel jelent meg 2006-ban Kovács István (aki hosszú évek óta az egyik hazai gyártó szervizvezetőjeként tevékenykedik) könyve, ami súlyos tanulságokat hordoz minden épületgépész kereskedőnek és szolgáltatónak. A cím, megfelelő tördeléssel, valójában arra utal, hogy meddig mehetünk el a fogyasztóvédelemmel, a vevő igényeinek teljesítésével anélkül, hogy „saját egészségünket” veszélyeztetnénk. A könyvből szemezgetvén itt következik sorozatunk negyedik darabja, amelyben külföldre kalandozunk.
A történet kezdete 2002 második fele. A vevő vásárol egy kandallót. Elviszi Ausztriába, kicsomagolja, és bejelenti, hogy hibás. Mit tegyek?
A fogyasztóvédelmi törvény hatálya már akkor is a Magyar Köztársaság területére volt érvényes. Ausztriába való kiutazásomat támogatni, finanszírozni a gyártó részéről nem láttam biztosítottnak. Ugye, szépen leírtam?
Ez magyarul annyit jelentett, és jelent ma is, hogy eszem ágában sem volt a vevő kérését teljesíteni a helyszíni vizsgálat vonatkozásában. Megkértem, ha a hibát valósnak ítéli, hozza be a szervizbe a kifogásolt kandallót. Behozta. Én nem utaztattam volna a berendezést ezért a nagy semmiért, jegyeztem meg. Mivel még nem is gyújtottak be a kandallóba, kicseréltem. A cseredarabot alaposan átvizsgáltattam. Átvette, elbúcsúztunk, elvitte. Hát nem szép, korrekt, szolgálatkész elintézési mód? Szerintem az.
2002. december 19-én a vevő már a kandallóban lévő, gyakorlatilag összes samott-tégla törését panaszolja. Kéri a garanciális pótlását. Hiába. Készpénzfizetés ellenében kiszolgáljuk, postán.
Ilyenkor meg szoktam a törés okaira irányuló fogyasztói kérdést válaszolni, ekképpen: „Nem tetszett olvasni a kezelési utasítást? Abban nincs benne, hogy parittyával kell a tüzet rakni, hanem óvatosan, a kezének védelmére adott hőálló kesztyű használatával.” Megsértődött. Azt hiszem, abban a helyzetben adtam a „jó” tanácsot, amikor is éreztetni akarta, illetve éreztette is, hogy ő egy külföldön dolgozó, jól kereső ember felesége! Nálunk, nálam a fogyasztói reklamáció egy mérlegen van elbírálva. Korra, nemre, beosztásra, származásra és egyéb okokra tekintet nélkül. Persze azt még nem mondottam, hogy ilyen, a használat körülményeit nem ismerő, ismerhető esetekben mi a teendő, erről nem szólnak útmutatások.
Így jött el a 2003. év nyara.
Levél jön, rövid.
Megszólítás (név szerint)
Kérem Önt, hogy az általam 2002. augusztus 26-án vásárolt, 2002. szeptember 23-án kicserélt X típusú kandallót küldje be fogyasztói minőségvizsgálatra. Az égéstérben a tartólemez ferde, a samott-téglák nem illeszkednek, december hónapban újakat vásároltunk.
Budapest, 2003. július 24.
A leírtak igazságtartalma teljes. A további, az ügy vonatkozásában talán fontos közlendők elhallgatása? Teljes. A törvényben előírt kötelességem erre a levélre, igazságtartalmának vizsgálata nélkül, a benne lévő fogyasztói kérés teljesítése.
2003. július 28-án levél az FVF Termék Ellenőrzési Főosztályára. Íme:
Cím: FVF
Megrendelő: Mi
Vásárló: Ő
Termék adatai: ismertek.
Készülék működési helye:
ismeretlen (Ausztria)
Vásárlás időpontja: 2002. augusztus 26.
Előzmények: Vásárló 2002. szeptember elején szóbeli telefonos bejelentést tett, hogy Ausztriába kiszállított X típusú kandallójában a samott-téglák nem jól helyezkednek el, és az egyik lemeztartó deformálódott. Tekintettel a kandalló külföldi üzemeltetési helyére, megállapodtunk, hogy a még nem használt berendezést vizsgálatra a vevő saját költségén visszaszállítja. Szakembereink megállapították, hogy a készülékben lévő samott-téglák valóban összeborultak, az egyik téglatartó lemezelem enyhén deformálódott, amit megállapításaim szerint a helytelen szállítás okozott (gépkocsi-csomagtartóban fektetve). Cégünk a gyártóval történt egyeztetés után a terméket egy új készülékre cserélte, bár a csere jogosultságát erősen megkérdőjeleztük. A készülék működési helyét, körülményeit vizsgálni nem állt módunkban, de vevő 2002. december 19-én postai utánvéttel, saját költségére új samottot kért a berendezésbe, amit cégünk részére elküldött.
Majd 2003. június végén újból jelentkezett, hogy a készülék meghibásodott, azonnali cserét kért. Kérésének teljesítését megígérni nem tudtuk, indokaink a következők:
- a készülék működési helyét, körülményeit cégünk soha nem vizsgálta, vizsgálhatta,
- amennyiben a készülék működésében olyan jellegű változás állt be, mely állagát rontotta, ennek haladéktalan bejelentése elmaradt,
- vélhető, hogy a kiszállítás a használat színhelyére újból szabálytalanul történt, nem tudhatjuk, hogy a benne lévő samott-téglák üzemeléskor szabályosan voltak e behelyezve.
Mivel a vevő kérésünkre írásbeli bejelentést nem tett, így eddig ügyével érdemben foglalkozni nem állt módunkban, egészen 2003. július 28-án érkezett leveléig, melyet megrendelésünkhöz csatolunk, továbbá csatoljuk a csomagban elküldött alkatrészek szállítólevelét. Tájékoztatásul a levelünket a vevőnek (kérésére) is megküldtük.
Az ügy megy a maga útján.
FVF – Termékellenőrzési Főosztály – Szakvélemény
Megbízó neve: Mi
Vásárló neve: Ő
Megbízás tárgya: Az egyes tartós használatra rendelt termékek jótállási kötelezettségéről szóló 117/1991. (IX. 10.) számú Kormányrendelet 6. § (1.) bekezdése alapján végzendő műszaki vizsgálat.
A vásárló kifogása: a samott-tégla tartólemeze deformálódott, aminek következtében a samott-téglák sérültek.
Vizsgálati módszerek: funkcióvizsgálatok.
A vizsgálat megállapítása:
A helyszínen elvégzett vizsgálatok alapján egyértelműen nem lehetett megállapítani, hogy a sérülés gyártási hiba, vagy a vásárló által is elismert, nem eredeti csomagolásban történt szállítás, esetleg túlfűtés miatt következett be. A vásárló jótállási igényének indokoltsága nem dönthető el. Amennyiben a vásárló a szakvéleményt nem fogadja el, igényét a kereskedővel/szolgáltatóval szemben polgári peres eljárás keretében érvényesítheti.
Budapest, 2003. augusztus 27. – Főosztályvezető
Korrekt. A vevő megvásárolta a szükséges alkatrészeket a javításhoz, később. A vásárlás során erősen ügyelt rá, nehogy rájöjjünk, ki is ő valójában. Ez nem is érdekelt senkit! Azóta a berendezés valószínűleg jól működik. A szakértői vizsgálat eredménye igen jól hozza helyre a berendezések műszaki állapotát, és működésüket jó irányba terelgeti. Érdekes. Itt még időben az előző fogyasztó- védelmi jogszabályok hatályosak.
Azért mégis felteszem a kérdést! Miért nem térítette meg a valótlan vevői állítások miatt okozott költséget a vevő a szolgáltatónak? Erre az új törvény sem tér ki. Ez mintha nem is létező problémája lenne ennek a szolgáltatói területnek.
