Személyi jövedelemadó
2007/12. lapszám | VGF&HKL online | 2776 |
Figylem! Ez a cikk 18 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Az Alkotmánybíróság ez év február 27-én megszüntette az elvárt jövedelem adóztatásáról szóló törvényt, azzal az indokkal, hogy az adóalanyok olyan jövedelem után fizetnének, amit esetleg meg sem szereztek. Ennek ellentéte-lezésére 2007 májusában új törvénymódosítás került elfogadásra.
2007. július 1-jén életbe lépett a 2007. évi XXXIX. törvény, amely módosította mind a társasági adóról és osztalékadóról szóló törvényt, mind a személyi jövedelemadóról szóló törvényt. Ez utóbbi módosítások az egyéni vállalkozókat érintik. (Figyelem! A következő változások az evás egyéni vállalkozókat nem érintik, mivel rájuk az eva-törvény vonatkozik.)
A törvény az egyéni vállalkozói adóalap szerinti adózást szabályozza. Lényeges változás, hogy a vállalkozó év végén választhat, hogy a jövedelemadó-alapot - nyereségadó-alapot - milyen módon határozza meg.
Ha az egyéni vállalkozó az összes bevételéből kivonja az összes ráfordítását, ezáltal megkapja a nyereségadó-alapot. Az így megállapított összeg után fizeti meg a 16 százalékos nyereségadót. És most lép be a július 1-jei változás: ha az így megállapított adóalap magasabb, mint a jövedelemminimum szerinti adóalap összege, akkor a ténylegesen megállapított összeg után fizeti meg az adót. Ha viszont kevesebb, akkor az egyéni vállalkozó választhat, hogy a jövedelemminimum-adóalap után fizeti meg az adót, vagy a kevesebb, számított adóalap után. Az utóbbi esetben egy nyilatkozatot is mellékelnie kell az adóbevalláshoz. (Ehhez kapcsolódó joganyag: az adóhatóság a nyilatkozattal ellátott bevallást kockázatelemző programon futtatja át, és 30 napon belül dönthet, hogy felszólítja-e az adózót önrevízió beadására, vagy ellenőrzést kezdeményez a kiválasztott adózóknál 12 hónapon belül. Természetesen a vizsgálat előfordulhat más adózóknál is, és nem törvényszerű, hogy minden egyes nyilatkozattal ellátott bevallás hatósági ellenőrzést von maga után.)
A jövedelemminimum-alap megál- lapításának módszere: az összes éves bevétel összegéből - kivétel a külföldi telephely bevétele - ki kell vonni az eladott áruk beszerzési értékét és a közvetített szolgáltatások értékét. Az így megkapott eredmény 2 százaléka a jövedelemminimum-alap. Természetesen vannak kivételek, amikor az egyéni vállalkozónak nem kell figyelembe venni a minimum-adóalapot. Ezek a következők:
a tevékenység megkezdésének évében és az azt követő évben, ha a tevékenység megkezdését megelőző 36 hónapban a magánszemély nem folytatott egyéni vállalkozói tevékenységet;
elemi kár esetén, ha a kár összege meghaladja az előző évi bevétel 15 százalékát. Tevékenységét év közben kezdő vállalkozás esetén természetesen az időarányos részt kell figyelembe venni. Elemi kárnak minősül különösen a jégeső, fagy, homokverés, aszály, árvíz, belvíz, hó-, jég- és széltörés, vihar, valamint földrengés. Az elemi kár megtörténtét 15 napon belül közölni kell az adóhatósággal. Ha a vállalkozó nem rendelkezik más hatóság által felvett jegyzőkönyvvel, akkor saját maga is készíthet jegyzőkönyvet. A 15 nap eltelte után utólagos kérelem benyújtására nincs lehetőség.
Tekintettel arra, hogy a rendelkezés július 1-jével lépett hatályba, ezért a minimum-járulékalap meghatározása történhet időarányosan vagy tényadatok alapján. Időarányos megállapításkor minden adatnak a felét vesszük. Tényadatok kiszámításához június 30-ával zárást kell végezni, és az ezt követő időszak adatait kell figyelembe venni a minimum járulékalap kiszámításánál.
Érdemes mindkét módszer szerint számításokat végezni. Ne felejtsük el a 2006. szeptember 1-jén bevezetésre került különadó megfizetését sem, melynek összege az összes bevétel és az összes ráfordítás különbözetének 4 százaléka. Ez nem számolható el költségként, és minden negyedévet követő hó 12-éig előleget kell fizetni. Továbbá az egyéni vállalkozó a 16 százalék nyereségadó megfizetése utáni fennmaradó összeg után osztalékadót is fizet, mégpedig 25, illetve 35 százalékot. Mindezeken felül az egyéni vállalkozót a helyi önkormányzat által megállapított százalék mértékében helyi iparűzésiadó-fizetési kötelezettség is terheli. Tehát érdemes számolni, mert közeleg az év vége.
Az egyéni vállalkozóknak, illetve az erre jogosult társaságoknak lehetőségük van december 20-áig áttérni az eva hatálya alá. Amennyiben a vállalkozó bevételeivel nem tud elszámolni költséget, így bevételeinek szinte teljes egészét leadózza, megfontolandó az eva választása, hiszen ezáltal lehet, hogy adót takarít meg. Az áttérésnek természetesen különböző szabályai vannak.
