Kapaszkodik a távfűtés
2007/12. lapszám | VGF&HKL online | 2617 |
Figylem! Ez a cikk 17 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Nemrégiben két cikk jelent meg a Fővárosi Közmű című lapban, Szkotniczky Andrea újságíró kolléganőnk tollából. Ezek – felkérésünkre – megihlették Kertész Csaba épületgépész kollégánkat, aki néhány sorban reagált az említett írásokra. Megjegyzéseit dőlt betűkkel láthatják olvasóink. A második cikknél nem találhatunk ilyeneket – az elsővel kapcsolatos kitételek ide is érvényesek. Annyit még hozzátennénk, hogy Kertész Csaba kifejezésein – az ő és a saját érdekünkben is – több helyen tompítottunk.
A távhődíj csökkentése az államon múlik
Az év első felében állampolgárok, fogyasztói érdekképviseleti szervek fordultak az állampolgári jogok országgyűlési biztosához a távhőszolgáltatás magas árát, azon belül is az alapdíj mértékét kifogásolva. A panaszok kivizsgálása során bebizonyosodott, hogy a szolgáltató és az önkormányzat nem sokat tehet a távfűtés versenyképességének javításáért, ennek megoldása az állam feladata.
Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa vizsgálatot rendelt el arról, miként csökkenthetők a távfűtés költségei, hogyan válhat versenyképessé a távhőszolgáltatás az egyedi gázfűtéshez képest. Az eljárást az indokolta, hogy a január 1-jétől – főként Budapesten – bekövetkezett nagymértékű áremelés meghaladja a távhőszolgáltatást igénybe vevő lakosság teherbíró képességét, ezért több fogyasztói közösség kezdeményezi a kiválást e környezetkímélő fűtési rendszerből.
A panaszokban főként a kéttarifás díjrendszeren belül az alapdíj mérséklésének igénye vetődött fel, mondván, azt a fűtési idényen kívül is fizetni kell, és mértéke független a fogyasztó fűtési szokásaitól. A költségcsökkentés lehetőségét dr. Péterfalvi Attila a Főtáv Zrt. költségeinek bemutatásán keresztül tekintette át, azért, mert Budapestről érkezett a legtöbb ilyen jellegű panasz.
Az adatvédelmi biztos megállapítja: az alapdíjban elszámolt költségek között vannak egyes tételek – mint például személyi ráfordítások, karbantartás és üzemeltetés anyagjellegű költsége, díjbeszedés, informatika -, amelyek a Főtáv hatékonyabb működésével, szűk körben ugyan, de csökkenthetők. Ezeknek lehetőségét a társaság jelenleg vizsgálja. A lekötött energia teljesítmény-díjai, az értékcsökkenési leírás, a kinn-levőség finanszírozása, a bankköltség, a hatósági díjak, a fejlesztési hányad, a regionális kedvezmények, valamint a Hálózat Alapítványon keresztül fizetendő lakossági kompenzáció azonban olyan tételek, amelyek hatékonyabb működéssel nem befolyásolhatók – állapította meg az adatvédelmi biztos.
A változó költség, azaz az energia ára, ami a lekötött energia teljesítménydíjait is meghatározza, a teljes költségen belül 51,9 százalékot tesz ki, s ennek mértékét a Főtáv szintén nem tudja befolyásolni. Problémát jelent az is, hogy tavaly szeptember 1-jétől az 500 köbméter/óra teljesítmény feletti kategóriába tartozó gázfogyasztók díjai 96 százalékkal nőttek, nagyfogyasztói kategória pedig nem létezik. Így a távhőt előállító hőtermelő egységek, amelyek 5000-10 000 köbméter/óra teljesítményűek, az 500 köbméter/óra teljesítményű kategóriában vásárolják a földgázt, aminek negatív hatását a végső felhasználók, azaz a fogyasztók viselik.
Hogyan? A saját hőközponttal rendelkező társasházak is jogosultak a gázár-kompenzációra, a lakók kedvezményének átlagában, egy távfűtéses rendszer miért ne lehetne az? Ha csak annyi a baj, hogy a távhő lusta erre az adminisztrációra, akkor mégis náluk van a pont. Ha törvény nem engedi, akkor vagy rossz a törvény, hogy a távfűtéseseket kizárja, vagy jó, mert egyre több gázmotor termeli az áramot, aminek a hulladékhőjét adják el. Ezért lehet, hogy kompenzáció nélkül kapják a gázt, mert ez így becsületes, csak épp a fogyasztó nem kap vissza semmit az értékesített áramból keletkezett haszonból.
Bár a fogyasztói érdekképviseletek szorgalmazzák a 30-70 százalékos alapdíj-hődíj-arány bevezetését, azonban a Főtáv szerint ez kockázatos volna, hiszen a fogyasztók az időjárástól függően, a ténylegesen felhasznált energia áránál többet vagy kevesebbet fizetnének. A jelenlegi, 48-52 százalékos arány ezzel szemben kizárja, hogy a szolgáltatónál indokolatlanul keletkezzen nyereség vagy veszteség, attól függően, hogy az átlagosnál hidegebb vagy melegebb a tél.
Ezt nagyon nem értem. Elhiszi valaki, hogy a távhőszolgáltató nem számlázza le a költségeit? Teljesen mindegy, hogy ezt a számlában hogyan vezeti le, milyenek az arányok a számlán belül. Alapvetően az alapdíj, mint olyan, az a nagy lopás. A fogyasztónak semmi köze a szolgáltató problémájához. (Miből, mikor korszerűsíti az elosztó-hálózatát, miért kell olyan sokat költenie a fenntartásra.) A hőtermelés nagy részét már nem saját maga végzi, azokra nem neki kell gondolnia. Az alapvető hiba, hogy nem érdekelt a távhő a korszerű, energiatakarékos hálózat megteremtésében, mert minél több energiát forgalmaz, annál nagyobb haszonra tesz szert. A monopóliumát erősítette az elmúlt években kötött (kikényszerített) szerződéseivel. Mihelyt megoldódik törvényileg és kedvezményes hitelezéssel az egyes épületek valóban korszerű, egyedi fűtésre való átállásának a lehetősége, azonnal új helyzet áll elő, és lépni fognak.
Az adatvédelmi biztos megállapítja: a távhőszolgáltatás versenyképességének javításáért a szolgáltató és az önkormányzat nem sokat tehet, ehhez kedvezőbb nemzeti energiapolitika, azon belül is kedvezőbb gáztarifarendszer kialakítása volna szükséges. Bár a Nemzeti Környezetvédelmi Program célja a városi környezetminőség javítása, a távhőszolgáltatás energetikai és környezetvédelmi előnyeit sem a jelenlegi árrendszer, sem az áfára vonatkozó jogszabályok nem veszik figyelembe.
A távfűtést támogató gáztarifarendszer és a távfűtéses panelépületek takarékos energiafelhasználását segítő intézkedések nélkül a távfűtés területén olyan helyzet alakult ki, ami sérti az állampolgárok emberi méltósághoz, az egészséges környezethez és a tulajdonhoz való Alkotmányban rögzített jogát – állapítja meg Péterfalvi Attila.
Engem meg az sért és háborít fel, hogy a fővárosban elköhögi magát néhány panelházi lakó, és azonnal mindenki rohan a segítségére. Az én házam felújítását, hőszigetelését, hőszivattyúsítását a saját erőmből oldom meg. A panelnek árnyoldalai is vannak, tessék mindenkinek zsebbe nyúlni, nem alamizsnáért szaladni rögtön az első alkalommal.
Az adatvédelmi biztos éppen ezért javasolja a gazdasági és közlekedési miniszternek, hogy módosítsa a gáztarifarendszert egy 5000-10 000 köbméter/óra lekötött teljesítmény feletti nagyfogyasztói kategória kialakításával, valamint tegyen javaslatot a kormánynak a távfűtést támogató energiapolitika megvalósítására, ezen belül a távhőfogyasztók tulajdonában lévő szekunder hálózat korszerűsítésének és az épületek hőszigetelésének jelenleginél hatékonyabb támogatására.
Ez megint egy rózsaszínű álom. A vízdíjaknál is megélte mindenki a folyamatot. A szolgáltató kitűzi, hogy mennyi nyereséget akar, a költségeit a végtelenségig leküzdi létszámcsökkentéssel a működőképessége határáig, majd mivel ez sem elég, felemeli a szolgáltatás díját. Minél több mellékmérőt szerelnek fel, annál kevesebb víz fogy, ezzel a bevétel is csökken, tehát emelik a víz fajlagos árát. Hivatkoznak mindenre, csak egyet felejt el mindenki: Budapest legalább kétszer akkora vízbázissal, hálózattal rendelkezik, mint a jelenlegi fogyasztás.
Ez fog bekövetkezni a távhőnél is, mert a hálózat fajlagos vesztesége magas lesz, és azt is ki kell valakivel fizettetni. Senki se olyan naiv, hogy itt nem a fogyasztóra gondol, ugye?
Péterfalvi Attila javasolja továbbá, hogy a pénzügyminiszter kezdeményezze az áfa-törvény olyan módosítását, mely a távhőszolgáltatás esetén kedvezőbb áfa-kulcsot állapít meg.
Alapvetően nem értek egyet ezzel, a nem mellékes áramtermelés haszna miatt. Adjon vissza a hasznából a gázmotoros központok tulajdonosa, és ne az áfával manipuláljanak. Ha meg tisztán hőt állít elő egy hőközpont, akkor pedig a fentebb részletezett módon legyenek jogosultak a kedvezményre, ha éppen nem azok máris.
Jövőre olcsóbb lesz a távfűtés
2008. január 1-jétől 10 százalékkal csökken Budapesten a távfűtés díja – jelentette be Demszky Gábor főpolgármester és Kovács Lajos, a Főtáv Zrt. vezérigazgatója október 3-án, a Polgármesteri Kabinet ülése utáni tájékoztatón. A Fővárosi Közgyűlés október 9-ei rendkívüli ülésén fogadta el a városvezetés és Főtáv Zrt. által kidolgozott díjcsökkentési javaslatot.
A Főtáv Zrt. által kidolgozott javaslat szerint a távfűtéses lakásokban élőknek jövőre mintegy 10 százalékkal kell majd kevesebbet fizetniük a szolgáltatásért, az alapdíj-hődíj arányának megváltoztatásának és a társaság által indítandó ökoprogramnak köszönhetően.
Mint ismeretes, a civil szervezetek régóta szorgalmazzák az alapdíj és a hődíj jelenlegi 48:52 százalékos arányának megváltoztatását. Hagyó Miklós főpolgármester-helyettes és a Főtáv Zrt. vezetése erről legutóbb október 2-án tárgyalt a civil szervezetek képviselőivel. A Főtáv Zrt. a civilek javaslatainak megfelelően 35:65 százalékra módosította az arányt.
A díjcsökkentés legfontosabb eleme, hogy a Főtáv többéves ökoprogramot indít, amelyhez csatlakozó társasházi közösségeknek 2008. március 31-étől 10 százalékkal csökkentik az alapdíjat. A program célja, hogy lehetőleg minél több otthonban szabályozható és mérhető legyen a felhasznált távhő menynyisége – ez jelenleg a 240 ezer távfűtött lakás 12 százalékában van így. Azokat a lakásokat, amelyek csatlakoznak az akcióhoz, a Főtáv a saját költségére – ez mintegy 150 000 forintos beruházást jelent lakásonként – fölszereli egy korszerű berendezéssel, amelyért a lakók bérleti díjat fizetnek – vázolta a program lényegét Kovács Lajos. Azt azonban tudni kell, hogy ez csak abban az esetben megvalósítható, ha az egész ház részt vesz a korszerűsítésben. A beruházási költség nagysága sok mindentől függ, a szakemberek szerint lakásonként átlagosan 150-160 ezer forint körüli összeget jelent. Ugyanakkor megéri csatlakozni, hiszen a szabályozás révén csökken a felhasznált hő mennyisége, s ezzel a díja is alacsonyabb lesz. Az alapdíj csökkentése a Főtávnál végrehajtott korszerűsítés nyomán keletkező, mintegy 15 százalékos költséglefaragásból lesz finanszírozható. Természetesen az alapdíjkedvezményt azok is megkapják, akiknél már most is van ilyen mérőrendszer.
A rendszer kiépítése mintegy 22,5 milliárd forintba kerül. Az összeg fele a szabályozóberendezés bérleti díjából folyik majd be, a maradék 11-12 milliárd forintot az államtól remélik megkapni a fővárosi vezetők.
A főváros arra hivatkozva kér a kormánytól pénzt, hogy a takarékosabb fűtési megoldások miatt kevesebbet kell majd költenie kompenzációra. Előzetes számítások szerint évente csaknem 4 milliárd forintot spórolna az állam ezen, így három esztendő megtakarításaira tartanának igényt.
Emellett a városvezetés azért is lobbizik, hogy a parlament csökkentse a távhő áfáját, ezzel ugyanis növekedne a távfűtésnek, mint környezetbarát fűtési módnak a versenyképessége, jelenleg ugyanis 20 százalékkal drágább, mint az egyedi gázfűtés.
