„C” típusú gázkészülékek égéstermék-elvezetése és a kéményseprő
2007/5. lapszám | Rajner János | 7468 |
Figylem! Ez a cikk 17 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Abban, aki elolvassa jelen dolgozatom címét, joggal merül fel a kérdés, hogy kémény helyett miért írok a „C” típusú készülékek égéstermék-elvezetéséről. Azért, mert égéstermék-elvezetés szempontjából a legbiztonságosabb készülékek a „C” típusú, zárt égésterű készülékek, hiszen a levegő-bevezetés, az égési tér és az égéstermék-elvezetés az emberi tartózkodásra szolgáló terektől elzárt szerkezeti részeken keresztül valósul meg, így igen kicsi a valószínűsége az égéstermék okozta mérgezéseknek. Ezt a baleseti statisztika is alátámasztja, hiszen jól összeszerelt „C” típusú készülék által okozott balesetről nem igazán tudunk. Ezért nagyon fontos beszélni a „C” típusú készülékekről, és népszerűsíteni kell ezeket a berendezéseket.
A kéményseprőkről pedig azért kell beszélni, mert a gázkészülékek üzembe helyezéséhez a kémény megfelelőségéről a kéményseprőnek szakvéleményt kell adni. A „C” típusú készülékek egyes típusainál viszont nem egyértelmű, hogy az égéstermék-elvezetés vagy annak egy része kéménynek minősül-e, ezért az ország egyes részeiben bizonytalanság uralkodik, hogy mely „C” típusú készülék égéstermék-elvezetésére kell üzembe helyezés előtt kéményseprő szakvéleményt kérni, és melyik típusúra nem.
A cím indokolása után nézzük a „C” típusú készülékekre vonatkozó európai uniós előírásokat.
Az Unió általános alapelve az, hogy Unión belül nem lehet gátolni a tőke, az áruk, a szolgáltatások és a munkavállalók szabad áramlását egyik tagországból a másikba. Az áruk viszont csak akkor áramolhatnak szabadon, ha minden tagországban ugyanazok a műszaki követelmények vonatkoznak rájuk. Ennek érdekében a tagországok kidolgozták az új megközelítésű (new approach) irányelveket (direktívákat). Ezeket a direktívákat a termék veszélyessége szerint két részre oszthatjuk, mint azt az 1. táblázat szemlélteti néhány példán keresztül. Ez azt jelenti, hogy a kis veszélyességű, szabadpiaci termékek esetében a gyártó megvizsgálja (megvizsgáltatja) a termékét a harmonizált szabványok alapján, és ha megfelelőnek találja, akkor nyilatkozik arról, hogy a termék megfelel a rá vonatkozó irányelvnek. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy felhelyezi a termékre a CE-jelet.
A viszonylag nagyobb veszélyességű, szabályozott piaci termékek esetén a termékeket és az előállítás módját tanúsítani kell az egyes kormányok által Brüszszelben bejelentett tanúsító intézeteknél (Notify Body-k).
Az áruk szabad áramlása azt is jelenti, hogy az egyes termékekkel szemben a rájuk vonatkozó Irányelven felül az Unión belül egyéb követelményeket nem szabad támasztani. Ezt a Gázkészülék Irányelv (90/396/EGK Irányelv, GAD) I. fejezet 4. cikkelye a következők szerint fejezi ki: „(1) A tagállamok nem tilthatják, korlátozhatják vagy akadályozhatják olyan berendezések forgalomba hozatalát és üzembe helyezését, amelyek eleget tesznek az irányelv alapvető követelményeinek.”
A termékekre vonatkozó uniós irányelvek áttekintése után vizsgáljuk meg a gázkészülékek égési levegő-felhasználását, illetve az égéstermékek eltávolítását. Mint köztudomású, 1 m³ földgáz stöchiometrikus elégetéséhez mintegy 10 m³ levegő szükséges, és ebből mintegy 12 m³ égéstermék lesz. Az égéshez szükséges levegő származási helye, illetve az égéstermék eltávolítási célja szempontjából a készülékeket a 2. táblázat szerint csoportosíthatjuk, és az ugyanitt található jellel hivatkozhatunk rájuk.
A készülékek rendszerezése és csoportokba osztása az égési levegő-elszívás és az égéstermék-kibocsátás szerint megtalálható a CEN/TR 1749:2005 (European scheme for the classification of gas appliances according to the method of evacuation of the combustion products) szabványban.
Amint látható, a „C” típusú gázkészülék az a készülék, melynél az égéshez szükséges levegőt a készülék a felállítási helyén kívül lévő szabad térből nyeri, az égésterméket pedig a készülék felállítási helyén kívül lévő szabad térbe távolítja el. A „C” típusú készülékek tovább osztályozhatók az alábbiak szerint:
A C jel kap két indexet: Cxy. A C jelenti, hogy a készülék zárt égésterű, azaz a levegőt a külső térből szívja, az égésterméket a külső térbe távolítja el. Az indexek az égési levegő betáplálását, az égéstermék-elszívás módját határozzák meg az alábbiak szerint: x 1…8 – a kialakítás módja; y 1 – ventilátor nélküli készülék, 2 – a ventilátor égésterméket szív, 3 – a ventilátor égési levegőt nyom. Ha a „C” típusú készülékről beszélünk, akkor a készüléket a levegő-bevezetővel és az égéstermék-elvezetővel együtt egy rendszernek kell tekinteni, amely a levegő-bevezetés kezdetétől az égéstermék-elvezetés végéig tart. Ez a rendszer két fontosabb alrendszerből állhat:
Az égési levegő-bevezetés és az égéstermék elvezetés a készülék része
Erre mutat példát az 1. ábra, melyen látszik, hogy a készülék levegő-bevezetése és az égéstermék-elvezetése a készülékkel egybeépített, a készülék minden esetben a teljes levegő-bevezetéssel és égéstermék-elvezetéssel a típusvizsgálatnál laboratóriumban összeállítható és vizsgálható, a teljes rendszer működése ellenőrizhető. Így a készüléket levegő-bevezető, valamint az égéstermék-elvezető szerelvényeivel együtt kell értelmezni, tehát együtt kell vizsgálni és tanúsítani. Ez azt jelenti, hogy ebben az esetben a fogyasztó készülékére (annak teljes levegő-bevezetésére és égéstermék-elvezetésére) csak a GAD (Gázkészülék Irányelv, 90/396/EGK) vonatkozik. Ez azt is jelenti, hogy a készüléket minden esetben úgy kell gyártani, felszerelni, ahogy a készüléket tanúsították, tehát azt semmi módon átalakítani, módosítani nem szabad.
Ez azt is jelenti, hogy az ilyen készülékeknél a készülék levegő-bevezetését és az égéstermék-elvezetését a gyártó a tanúsítási dokumentációnak megfelelően készíti el, a szerelő a gyártó utasításainak megfelelően szereli fel, és építi hozzá a levegő-bevezető és égéstermék-elvezető elemeket. A felszerelt rendszer ellenőrzése az üzembe helyező feladata, aki a gyártó útmutatásai alapján átvizsgálja a szerelés megfelelőségét, biztonságos működőképességét, tömörségét.
Az égési levegő-bevezetés és az égéstermék-elvezetés egyes részei épületrészek
Amint az látható a 2. ábrán, a készüléknél a négyzetbe zárt részek mindenképpen a készülék részei, a készülék típusvizsgálata során a laboratóriumban teljes egészükben felállíthatók, működésük ellenőrizhető. Ez azt jelenti, hogy ebben az esetben a GAD (Gázkészülék Irányelv, 90/396/EGK) csak ezekre, a négyszögbe zárt részekre vonatkozik.
Az épületrészeket képező levegő-bevezetés és az égéstermék-elvezetés az épület része, ezért ezekre az Építési Anyagok Irányelv (CPD, 89/106/EGK) vonatkozik. Mivel ezeket a helyszíni összeépítésnek megfelelően laboratóriumban nem vizsgálják, ezért ezeknél a szerkezeteknél az összeépített rendszert használatba vétel előtt a szakértőnek (aki jelen esetben a kéményseprő) vizsgálni kell, és megfelelő működéséről szakértői véleményt kell adni.
Az, hogy melyik összeállítást kell előzetesen kéményseprővel vizsgáltatni és melyiket nem, már a PECA egyezményhez való csatlakozásnál is kérdéses volt. Ezért a kéményseprő szakértői vélemények kérdését a Gazdasági Minisztérium a 16/2001. (GFK. 15.) GM számú közleményben egyértelműsítette a 3. ábra szerint. A C1…, C3… és C5… típusú készülékek a GAD alá tartoznak, ezért a készüléket a levegő-bevezető és égéstermék-elvezető szerelvényeivel együtt kell tanúsítani, ezért felállítás előtt a tanúsítvány kivételével a levegő-bevezetés és az égéstermék-elvezetés további szakértői véleményezést (pl. kéményseprő szakvélemény) nem igényel.
A C2… és C4… típusú készülékek levegő-bevezető és égéstermék-elvezető csőszakaszait a készülék részének kell tekinteni, így azokra a GAD vonatkozik, tehát ezeket a csőszakaszokat a készülékkel együtt kell tanúsítani.
Az osztott vagy közös égéstermék-gyűjtő, illetve levegő-bevezető az épület része, tehát ezek a CPD alá tartoznak. Mint ilyen szerkezeti elemeket, ezeket a gázkészülék üzembe helyezése előtt szakértői vizsgálatnak (kéményseprői vizsgálatnak) kell alávetni, és a készülék csak megfelelő, a kéményseprő által kiadott szakértői véleménnyel helyezhető üzembe.
A C7… típusú készülékek levegő-bevezető és égéstermék-elvezető cső- szakaszait a „huzatmegszakítóig” a készülék részének kell tekinteni, így azokra a GAD vonatkozik, tehát ezeket a csőszakaszokat a készülékkel együtt kell tanúsítani. Az osztott vagy közös égéstermék-gyűjtő, illetve levegő-bevezető az épület része, tehát ezek a CPD alá tartoznak. Mint ilyen szerkezeti elemek, ezeket a gázkészülék üzembe helyezése előtt szakértői vizsgálatnak (kéményseprői vizsgálat) kell alávetni, és a készülék csak megfelelő, a kéményseprő által kiadott szakértői véleménnyel helyezhető üzembe. A C8… típusú készülékek levegő-bevezető és égéstermék-elvezető csőszakaszait az épület kéményéig, illetve faláig a készülék részének kell tekinteni, így azokra a GAD vonatkozik, tehát ezeket a csőszakaszokat a készülékkel együtt kell tanúsítani.
Az épületek kéményei az épület részei, tehát a CPD alá tartoznak. Mint ilyen szerkezeti elemeket, ezeket a gázkészülék üzembe helyezése előtt szakértői vizsgálatnak (kéményseprői vizsgálat) kell alávetni, és a készülék csak megfelelő, a kéményseprő által kiadott szakértői véleménnyel helyezhető üzembe.
A C6… típusú készülékeket a CEN/TR 1749:2005 nem tartalmazza. Ennek ellenére a 16/2001. (GFK. 15.) GM közlemény a következő előírásokat tartalmazza: „A C6… típusú készülékeket a levegő-bevezető és égéstermék-elvezető csőszakaszok nélkül kell tanúsítani. Ezeket a csőszakaszokat a készüléktől függetlenül tanúsítják, illetve forgalmazzák.”
Összefoglalás
Jelen írásomban hangsúlyozni akartam, hogy a „C” típusú, zárt égésterű készülékek égéstermék okozta mérgezés szempontjából lényegesen biztonságosabbak, mint akár az „A”, akár a „B” típusú készülékek, ezért alkalmazásuk inkább javasolt. Eligazítást szerettem volna adni – európai kitekintéssel – arra vonatkozóan, hogy melyek azok a „C” típusú készülékek, amelyek üzembe helyezése előtt szükséges a kéményseprő szakvélemény, és melyek azok a „C” típusú készülékek, melyek üzembe helyezéséhez csak a készülék tanúsítványa szükséges, kéményseprő szakértői vélemény pedig nem (3. táblázat).
