Zárt égésterű és kondenzációs gázkészülékek égéstermék-elvezetései
2007/5. lapszám | Hudák József | 8526 |
Figylem! Ez a cikk 19 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
A zárt égésterű tüzelőberendezések a kazánnal együtt minősített vagy Építőipari Műszaki Engedéllyel rendelkező, illetve a fém anyagú rendszerek esetén CE-jellel ellátott égéstermék-elvezető rendszerekkel tervezhetők és kivitelezhetők.
A modern égéstermék-elvezető rendszerek bőséges idomválasztékkal rendelkeznek, ami lehetővé teszi csaknem minden égéstermék-elvezetési mód kialakítását (tetőtéri kivezetés, oldalfali kivezetés, épített kéménybe történő bekötés stb.). Az alumíniumból készült égéstermék-elvezető rendszerek CE-jelzettel ellátottak, ezért 2005. április 1. után is jogszerűen alkalmazhatók. A modern kéményrendszerek a kazánok füstcsonkjára illeszthető és egyedileg kifejlesztett indítóidomok segítségével szinte minden zárt égésterű tüzelőberendezés esetén alkalmazhatók.
Égéstermék-elvezető rendszerek típusválasztékának áttekintése
Az égéstermék-elvezető rendszerek alapanyaguk és kialakításuk alapján a táblázat szerint csoportosíthatók.
- Alumínium égéstermék-elvezető rendszerek
Az alumínium rendszereket hagyományos (nem kondenzációs) zárt égésterű gáztüzelő berendezések égéstermékének elvezetésére ajánljuk. A csőelemek és idomdarabok egyhéjú és koncentrikusan elhelyezett (cső a csőben) kialakításban is kaphatók. A csőelemek és idomdarabok az égéstermék- és égési levegő-oldalon is tokos gumigyűrűs kötésekkel csatlakoztathatók egymáshoz. A csőelemek egyszerűen és gyorsan szerelhetők. A bőséges idomválaszték a legkülönbözőbb égéstermék-elvezetési módokat és kombinációkat is lehetővé teszi.
A csőelemek és idomdarabok minőségi ötvözött alumíniumlemezből készülnek. Az átmérőtől függően 1,4-3,0 mm lemezvastagság és az alumínium alapanyag megfelelő korrózióállóságot és mechanikai szilárdságot biztosít a zárt égésterű hagyományos tüzelőberendezések égéstermékének elvezetéséhez. - PPs (polipropilén) anyagú égéstermék-elvezető rendszerek
A megnövelt hőállóságú műanyag 120 °C égéstermék-hőmérsékletig alkalmazható, ezért elsősorban kondenzációs kazánok égéstermékének elvezetésére ajánljuk. A csőelemek egyhéjú és koncentrikus kialakításban is készülnek, ez utóbbinál a külső cső anyaga alumínium.
Kivitelezési és tervezési előírások
Kürtőben elhelyezett égéstermék-elvezető csövek esetén a csövek és a kürtő falazata között négyszög keresztmetszetű akna esetén 2 cm távolságnak, kör keresztmetszetű akna esetén 3 cm távolságnak kell lennie.
2006. évi változások
A tavalyelőtti év vége jelentős változásokat hozott a magyar épületgépészeti piac kazán és gázkészülék szegmensében. A 2005 decemberében megjelent GMBSZ olyan új kritériumokat fogalmaz meg a gázzal működő fűtőkészülékek beépíthetőségével kapcsolatosan, amelyek jelentős mértékben a zárt égésterű készülékek alkalmazását erősítik. Az épületek hosszabb idejű emberi tartózkodásra alkalmas helyiségeiben nyílt égésterű kazánok nem helyezhetők el, a korábbi szabályoktól eltérően a fürdőszoba és a konyhai tároló helyiségek is ebbe a kategóriába tartoznak. Az új GMBSZ megalkotásával a magyar épületgépészet évtizedes lemaradást dolgozott le, hiszen a nyugat-európai államokban a nyílt égésterű kazánok forgalmazása lakossági célra már korábban is tiltott dolog volt.
Ezen országokban már hosszú évekkel ezelőtt megállapították, hogy a különféle szakcikkekben leírtakkal ellentétben az épületek lakott helyiségeinek szén-monoxidtól való védelme nyílt égésterű kazánok használata esetén lehetetlen. A korábbi évek szén-monoxid-mérgezéseinek nagy részénél a tragikus események utáni műszaki vizsgálatok bebizonyították, hogy a kazánnak, ill. a hozzá kiépített kéményrendszernek nem volt hibája. A szén-monoxid-érzékelők használata, a fokozottan légzáró ablakok és egyéb nyílászárók tömítéseinek eltávolítása, mesterséges szellőző berendezések beépítése csak átmeneti és felületes megoldást jelentett.
A szén-monoxid-mérgezés elkerülésére műszakilag egyetlen 100%-os megoldás létezik: a zárt égésterű, ún. „turbós, parapetes kazán”, amelynek égéstermék-elvezetése azonban az utóbbi időben egyre nehezebbé vált, hiszen a kazánforgalmazók a bonyolultabb égéstermék-elvezető rendszerek kialakítása terén a legutóbbi időkig jelentős lemaradásban voltak.
A korszerű zárt égésterű tüzelőberendezések alkalmazása egy új, szokatlan problémát is eredményez: a füstgáz elvezetése olyan esetekben, amikor az oldalfali kivezetés (parapet) esztétikai, ill. építészeti okokból nem lehetséges.
A kazánok a mai modern égéstermék-elvezető rendszereknek köszönhetően szerencsére ma már az épületen belül bárhol elhelyezhetők. A füstgáz elvezetésének módját, a kéményrendszer fajtáját a tüzelőberendezés ventilátornyomása és az épületen belüli elhelyezkedése határozzák meg.
Eszerint megkülönböztethetünk tetőtéri kivezetést (ún. RUD rendszer), épített kéménybe, kürtőbe történő bekötést (RUS, RUSG rendszerek). A tetőtéri kivezetés egyszerűen kivitelezhető, praktikus rendszer, egyetlen hátránya abból fakad, hogy a koncentrikus elemek viszonylag nagy ellenállása miatt a legyőzhető kivezetési távolság relatíve kicsi. Ez a probléma is orvosolható azonban a füstgáz-elvezető csövek átmérőjének növelésével, felbővítésével.
A 60/100-as rendszerről 80/125-ös rendszerre való felbővítés kb. 2-3-szorosára emeli a füstgáz elvezetésének maximális távolságát. Az épített kéménybe történő bekötések (RUS, RUSG rendszerek) szinte korlátlan lehetőséget biztosítanak a füstgáz elvezetéséhez. Ezek a rendszerek általában falazott kürtőt feltételeznek, a bekötés sokszor használt, elkoszolódott kéménybe történik. Ebben az esetben az égési levegő vételezéséhez az elkoszolódott kürtő alumíniumcsővel, ill. műanyagréteggel bélelhető, s ebbe a csőbe kerül a kisebb átmérőjű „turbós” füstgázcső.
Az Európai Unióban az energiatakarékos épületgépészeti rendszerek választéka folyamatosan bővül, vagyis a földgáz ára drasztikusan emelkedik, a Földön található készletek kimerülőben vannak. A nagy épületgépészeti kiállítások legnagyobb tapasztalata: a kiállított fűtőkészülékek 80-90%-a gyártótól függően KONDENZÁCIÓS KAZÁN.
A kondenzációs kazánok értékesítési részesedése 2005-ben Európa-szerte elérte a 40%-ot. Ennek megfelelően a füstgáz-elvezetési rendszerek is folyamatosan változnak: az Alu/Alu, ill. egyrétegű Alu rendszerek fokozatosan átalakulnak PPS/Alu, ill. egyrétegű PPS rendszerekké. Várhatóan Magyarországon is ez a tendencia folytatódik.
