Barion Pixel

VGF&HKL szaklap

Vízcsőfelújítás új technológiával

2007/5. lapszám | J. Á. |  2641 |

Figylem! Ez a cikk 17 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

Vízcsőfelújítás új technológiával

A Fővárosi Vízművek egy Németországban jól bevált módszerrel, teljes feltárás nélkül újított fel egy 830 méteres vezetékszakaszt tavaly év végén a XIX. kerületben. A technológiával a korábbiaknál jóval hosszabb vezetékszakaszokat lehet felújítani egy ütemben.

A kispesti Kolozsvár utcában a Németországban már jól bevált, a kitakarás nélküli közművezeték-felújítási eljárások közt viszonylag újnak minősülő technológia segítségével egy minden eddiginél hosszabb, 830 méteres vezetékszakaszt újítottak fel egy ütemben. A hasonló célra kifejlesztett eljárások közül kiemelkedik a kis falvastagságú, hajlékony béléscső rendkívül egyszerű eszközökkel történő, gyors és költségtakarékos beépítési módja. A felújítandó vezeték csupán nyomvonalként szolgál ahhoz, hogy minimális átmérőcsökkenéssel egy új nyomócsövet helyezzenek üzembe a meglévő szakaszon.

Az eljárás előnye, hogy egyedülálló módon hosszú – akár 2000 méteres szakaszok is – egy béléscső behúzásával bélelhetők. Az eljárást követően a vezeték kapacitása nem csökken, hanem igazolhatóan nő, a béléscső kopásállósága egyedülállóan nagy, valamint a flexibilis béléscső íves szakaszokon át is beépíthető. Az új módszerrel olyan takart, rejtett vezetékszakaszok felújítása is elvégezhető, melyek más technológiák számára már nem hozzáférhetők.
A technológiával a csőbélelésnél a felújítandó vezetéket videokamera segítségével vizsgálják meg a bélelési lehetőségek és az esetleges akadályozó tényezők meghatározása céljából. Ezt követően kerül sor a felújítandó vezeték kitisztítására csőgörénnyel, nagynyomású mosatással vagy egyéb módon.

A béléscső beépítése egy indító- és egy fogadógödör segítségével történik. Az indítógödörnél állítják fel a kábeldobot a feltekercselt béléscsővel. A fogadógödörnél helyezik el a csörlőt, amelynek segítségével az összelapított csövet a helyére húzzák. A behúzást vezetőgörgők segítik az ívek mentén, a bélelendő cső széleit pedig – a béléscső sérülését megakadályozandó – védelemmel látják el. A bélelést követően vízzel vagy levegővel fújják fel a béléscsövet. Befejezésként a felfújt csövet méretre vágják.

Az úgynevezett no-dig technológiák segítségével a teljes vezetékszakasz kiásása helyett mindössze néhány indítógödörre van szükség az új vezeték behúzásához. Ezáltal lényegesen rövidebb időt vesz igénybe a felújítás és sokkal hamarabb visszaadható a munkaterület a forgalomnak.

A no-dig eljárás nemcsak költségtakarékos, de a lakosság számára is kedvezőbb, hiszen az érintett környezet nagyobb fokú megkímélésével jár, továbbá kevesebb útbontást, ezáltal gyorsabb úthelyreállítást tesz lehetővé. Megfelelő előkészítés után egy 200-300 méteres csőszakasz felújítása néhány óra alatt elvégezhető. Az érintett csőszakaszon található bekötések számának függvényében az eljárás 10-25 százalékkal olcsóbb a hagyományos technológiánál.

A Fővárosi Vízművek 1996-ban alkalmazta először ezt az eljárást, s 2006-ban a felújítások 21 százalékát e technológiával valósította meg. Bár az eljárás számos előnnyel jár, alkalmazásának feltételei nem mindenhol adottak. A vezeték leágazásainál és a nagyobb, úgynevezett iránytöréseknél mindenképpen ki kell bontani a vezetéket, ezért ha a vezetéken túl sok bekötés vagy leágazás található, pontosan a lényegüket veszítik el ezek a technológiák. Alkalmazásuk tehát ott indokolt és hatékony, ahol a cső viszonylag hosszú szakaszon leágazás-mentes.