Az önállósodás folyamata
2007/3. lapszám | VGF&HKL online | 2753 |
Figylem! Ez a cikk 19 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Életünket véletlenek és tudatos döntések, elhatározások alakítják. Kezdetben talán több a véletlen, ahogy idősödünk, egyre inkább magunk döntünk, csakhogy akkor már inkább betagozódva a társadalom kereteibe. Alábbi írásunkban Surányi János kollégánk szakmai életútját követhetjük figyelemmel.
Az 1964-es, csanádalberti születésű János az első szerencsés véletlenként Makóra, a 601-es számú SZKI-ba jelentkezett víz-, gázvezeték-szerelő szakmunkástanulónak. Nem ismerte az épületgépészetet, nem voltak hagyományai a családban a területnek, de tanárai megszerettették vele. Miután bizonyítványt szerzett, elvitték katonának a határőrséghez, itt is a fűtés, a kazánok tartoztak a keze alá. Miután leszerelt, Budapesten helyezkedett el a Csőszernél, munkásszálláson lakott. Itt szerette meg a technológiai szerelést, szokta meg a mobil, örökké változó életmódot. A fiatalok kalandvágyók; János 1988-ban lehetőséget kapott, hogy cége csapatával kimenjen Tengizbe, a ´80-as évek egyik mitikus helyére, amit akkoriban a népnyelv a kegyetlen viszonyokkal és nagy pénzekkel kötött össze. János valóban sokat keresett, és az éghajlat sem volt kellemes, de az ellátás szuper, nem magyar igényszintű volt: légkondis szoba, nagyszerű ételek.
Mikor egy év múlva hazajött, már nem felelt meg neki a Csőszeres bér- és munkaszínvonal, hát újra a külföldet választotta, mint oly sokan akkoriban, Németországban is lehúzott egy évet. Itt megismerkedett a nyugati mentalitással, technológiákkal.
Hazatérve egy időre Érden, egy maszeknél vállalt munkát. Az együttműködés nem tartott sokáig, de a hely megtetszett neki, azóta is ott lakik, no és feleségét is ekkoriban ismerte meg.
Ezután egy klímás cégnél, az Optima Kft.-nél helyezkedett el, ide az egykori tengizi főnök, akkori szerelésvezető hívta. Csoportvezetőként dolgozva fan-coilos rendszereket telepítettek, kiruccanást téve a fűtéstechnika eme területére is. Aztán jött az Aerociklon Kft., itt egy épületgépész üzemmérnök ügyvezetése alatt vezető szerelőként társas- és családi házak gáz alapvezetékein és felszállóin dolgozott, jó hét és fél évig, de még ma, saját cégével is kap megbízásokat tőlük.
Az Aerociklonnál egy idő után a projektek teljes intézése az ő kezébe került, megtanult dönteni, szervezni és felelősséget vállalni. Ez egyenesen kikövezte az utat számára az önállósuláshoz, ami 2001-ben következett be. Ekkor kereste meg egy nyolclakásos társasház építtetője, akinek már azelőtt is dolgoztak, hogy őt, és csakis őt szeretné alkalmazni. Megalakította hát saját cégét, és belevágott.
Kedvence a gáz-, fűtés- és technológiai szerelés, például gáz alapvezeték vagy kazánház installálása, a vízre szerinte specializálódni kell. Zömmel Budapesten dolgozik, de ha kell, távolabbra is elmegy öt állandó alkalmazottjával. Kollégái között van gázszerelő, klímás, betanított csőszerelő és segédmunkás is, neki magának pedig megvannak a szükséges bizonyítványai, például a gázszerelői igazolvány. Surányi János véleménye szerint a szerelőbarát, modern technológiák elterjedésével nemcsak hogy lerövidült a szerelési idő, de kevesebb épületgépész szakember is elég egy-egy munkahelyre. A régi brigádokban két emberből egynek képzett épületgépésznek kellett lennie, manapság az egész brigádba elég egy, maximum kettő, hogy legyen váltótárs, ha a másiknak dolga van. Persze minél több a szakember, azért ma is annál jobb; a szakértelem nélkülözhetetlensége megjelenik a tervek olvasásánál, értelmezésénél, gyakorlatba való átültetésénél, vagy a szabványismeretben. A rutin is fontos, egy gázszerelésnél vagy fürdőszobánál az öreg rókák pillanatok alatt rátalálnak az ideális megoldásra. Sajnos, manapság egyre kevesebb épületgépész kerül ki az iskolából, nehéz jó alkalmazottat találni.
