Barion Pixel

VGF&HKL szaklap

Zöld szállodák

2007/11. lapszám | Ilonka Mária |  6080 |

Az alábbi tartalom archív, 14 éve frissült utoljára. A cikkben szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

A zöld szállodák fogalma az utóbbi évtizedben kezdett előtérbe kerülni a magyar szállodaiparban. A Magyar Szállodaszövetség kétévenként ír ki pályázatot a minősítés elnyeréséért. Arról, hogy ehhez milyen feltételeknek kell megfelelni, Nádas Gábor, a Magyar Szállodaszövetség környezetvédelmi szekciójának vezetője beszélt.

A turizmust világszerte meglehetősen környezetszennyező iparágnak tartják, éppen ezen a helyzeten próbálnak segíteni a „zöld szálloda” címre sikeresen pályázó, a világtrendbe illeszkedő magyarországi hotelek. A zöld szálloda címet a Magyar Szállodaszövetség ítéli oda. A nagy nemzetközi hotelláncoknak saját környezetvédelmi chartájuk is van. Ebben arról tájékoztatják a vendégeiket, hogy például odafigyelnek a vízfelhasználásra, az energiafelhasználásra, külön gyűjtik a veszélyes hulladékot.

A „zöld szálloda” cím kiérdemléséhez azonban ennél sokkal szélesebb követelményrendszert kell betartani, egész kötetnyi, EU-konform szabványrendszernek kell megfelelni. A szállodák elsősorban a vendégek tájékoztatására helyezik a legfőbb hangsúlyt, mivel őket is bevonják a környezetvédelmi tevékenységbe. Az idén hazánkban mintegy 30-an jelentkeztek a 2007/2008-as pályázati kiírásra. A feltételek között szerepel a külső környezet csinosítása, energia- és vízfelhasználás, környezetbarát tisztítószerek és bioélelmiszerek beszerzése, a hulladékok szelektív válogatása, gyűjtése, elszállíttatása, a szennyvíz megtisztítása.

A szállodák személyzete minden esetben környezetvédelmi oktatásban részesül. Mint megtudtuk, akadnak szállodák, ahol szárazelemgyűjtőket helyeznek el. Lényeges az is, hogy bizonyos szállodák belefolynak-e az adott település környezetvédelmi munkájába. A budapesti szállodák összefogásában minden évben van egy olyan nap, amikor kiemelt turisztikai látványosságok körzetét csinosítják, ilyenkor a szállodák alkalmazottai és a szakiskolák tanulói teszik rendbe környezetüket. Az idei évben a Fővárosi Állat- és Növénykertben volt egy ilyen takarítás, tavaly a Margit-szigeten, két évvel ezelőtt pedig a Gellérthegyen.

Előfordul, hogy felhívják a szállóven-dégek figyelmét a környezetvédelmi katasztrófákra, amelynek a módszere akár a poszterkiállítás is lehet. A szállodaszövetségnél azt is figyelemmel kísérik, hogy az innovációs járulékot felhasználják-e a szállodák. Ez az összeg a mindenkori árbevétel 1,5 százaléka, amelyet az államnak mindenképpen ki kell fizetni, de fel lehet használni kutatásra, fejlesztésre. Ezt leginkább az energiahatékonyság növelésére, napenergia-hasznosításra vagy geotermikus energiahasznosítás kiépítésére költik el. A szállodai éttermekben az ételmaradékot szintén ártalmatlanítják, és arra hivatott cégek szállítják el, mivel azt már nem használhatják fel az állatok etetésére. Ez a tény a szállodák költségvetésében jelentős tételt képvisel. A papír- és műanyaghulladékok gyűjtésénél nem minden településen van lehetőség a szelektív gyűjtésre és elszállításra. Sok esetben a szállodáktól függetlenül nem a szelektív hulladékgyűjtő edényekbe, hanem egy közös konténerbe kerül a szemét. Úgy tűnik, hogy a szelektív hulladékgyűjtés inkább csak a nagyvárosokban valósítható meg. A szállodákban vannak más egyéb veszélyes hulladékok, például kiégett izzók, a mosodákban keletkező persár, vagy a konyhákban a használt sütőzsír, sütőolaj. A különleges kezelést igénylő anyagok gyűjtését és elszállítását meg kell oldani, de ezeket be is kell jelenteni a környezetvédelmi hatóságnak.

Akadnak olyan szállodák, ahol speciális vízmérőt raknak a mosdókra, csaptelepekre, a WC-tartályoknál osztott gombos szerelvényeket helyeznek el, hogy nagy és kis ürítésre egyaránt képesek legyenek. A szállodaparkok locsolásánál is lehet takarékoskodni azzal, hogy kiszámítják, a vizet mikor és mennyi időre indítják be. A wellness-részlegben sem mindegy, hogy vízforgatós-e a rendszer vagy sem.

A szállodákban az energiatakarékosság további módja a mágneskártyás zárrendszerek használata, amely elsősorban az újonnan épített 4-5 csillagos hotelekben terjedt el. A rendszer lényege, hogy akkor működik az elektromosság a szobában, amikor a vendég behelyezi a kártyát. Így a szobából távozván automatikusan kialszik az esetleg égve hagyott villany.

Sajnos a hazai szállodai szobákban még kevésbé elterjedtek a szabályozható fűtőtestek, amelyekkel a vendégnek lehetősége lenne arra, hogy ha elmegy, lecsavarja a fűtést. A legtöbb szállodában nem fűtőtestet, hanem négycsöves befúvó klímarendszert alkalmaznak. Léteznek már olyan épületfelügyeleti rendszerek, amelyek ezt megfelelően kezelik. Az új szállodákba az ablakokra olyan érzékelőket szerelnek fel, amelyek jelzik, hogy a vendég kinyitja az ablakot, és akkor automatikusan lekapcsolódik a légkondicionáló. A megtakarítást mérő eszközöket oda helyezik el, ahol beérkezik mondjuk az elektromosság, a víz vagy a gáz. Ezek a mérőkészülékek össze vannak kapcsolva a központi épületfelügyeleti rendszerrel, ahol számítógépen összesítik az adatokat.

Az innovációs járulék 2007-ben jelent meg először a pályázati kiírásban, mely viszonylag új elemnek számít a gazdálkodási járulékok között. Ennek a változásnak látható eredményei inkább a következő esztendőben lesznek tapasztalhatók. A folyamatos árdrágulás miatt egyre inkább rászorulnak a szállodák is az energiatakarékosságra. Az üzemelési költség egyre jobban csökken. Az áramfogyasztást folyamatosan, havonta tudják korrigálni, ellenőrzik a megtakarítások mértékét, persze akadnak kivételek is, mint a nyári 40 °C-os meleg, amikor borul minden energiatakarékossági terv. A szállodai szobákat folyamatosan 25 °C-ra hűtik, mivel az nem okoz akkora áramfelvételt, mintha 30-35 °C-nál a vendég bekapcsolta volna a klímaberendezést.

A tapasztalatok szerint egyébként a nagy szállodákban sokkal könnyebb az energiatakarékos innovatív beruházásokat megvalósítani, mint a kisebbekben. A jövő útja egyre inkább a „bioszobák” terjedése, ahol minden természetes, a tapétától kezdve az ágyneműig, fokozva ezzel a vendégek kényelmét, komfortérzetét. Az Eger környéki Szarvaskőn van egy kis panzió, amelynek kempingrészében szinte minden „öko”. A napenergiát alakítják át elektromos árammá, napkollektorok segítségével állítják elő a meleg vizet, és geotermikus energiát alkalmaznak fűtésre, hőszivattyú segítségével. Mindezek mellett az ott megszálló vendégeket bevonják a szelektív hulladékgyűjtésbe.


Kérjük, szánjon pár pillanatot a cikk értékelésére. Visszajelzése segít a lap és a honlap javításában.

Hasznos volt az ön számára a cikk?

 Igen

 Nem