Ilonka Mária
1216 | |
Ilonka Mária cikkei
Új uniós fizetési határidők
2011. február 8. |
4941
A vállalatok számára gyakran komoly nehézséget okoz, hogy kiállított számláikat késve fizetik ki számukra. Az Európai Parlament (EP) régóta támogatja, hogy szigorú, egyértelmű szabályokkal lépjenek fel e jelenség ellen, különösen a kis és közepes cégek, vállalkozások védelmében. Az elfogadott s az Európa Tanáccsal már egyeztetett javaslat értelmében harminc nap lenne az általánosan kötelező fizetési határidő.
Hamis ígéretek, valódi veszélyek
2010. augusztus 2. |
4895
Az egyre szaporodó hamis árucikkek miatt az Európai Közösségek Bizottsága 2009. szeptember 11-én beterjesztette az Európai Parlament, a Tanács, valamint az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság elé a szellemitulajdon-jogok érvényesítésének megerősítéséről szóló közleményét (13286/09). Ebben a dokumentumban – összhangban a hamisítás és a szerzői jogi kalózkodás elleni küzdelemre irányuló átfogó európai tervről szóló 2008. szeptember 25-én elfogadott tanácsi állásfoglalással – több, a szellemi tulajdonjogok érvényesítésének javítását szolgáló, a jogi szabályozáson túlmutató intézkedésre tett javaslatot.
VÉSZ-helyzetben
2009. október 12. |
9758
A Vállalkozások Érdekvédelmi Szövetsége (VÉSZ) folyamatosan hallatja hangját, érdemes hát újra foglalkoznunk velük. Tavasszal, május 20-án az adóhivatal XIII. kerületi Váci úti irodaháza helyeztek el néhány teherautónyi bontott anyagot.
Ferencváros, a változások kerülete
2009. szeptember 7. |
3501
Budapest kerületei közül az egyik leglátványosabban fejlődő terület a Ferencváros, amely a főváros IX. kerülete. Az utóbbi másfél évtizedben szembeszökő átalakulás indult meg. A Lágymányosi-hídtól egészen a Petőfi-hídig modern, új épületek nőttek ki a földből. Csak a legjellegzetesebbeket említjük meg: a Duna-parti szakaszon épült fel az új Nemzeti Színház, a Művészetek Palotája, a Millenniumi Városközpont.
Szigorúbb büntetések, költekező államháztartás
2009. március 31. |
2819
Január elsejével újabb adójogszabály-változások léptek életbe. Ezek nemcsak egyszerűsítést, hanem bizonyos területeken még több adminisztrációt jelentenek. Ugyanakkor az eddigieknél sokkal szigorúbb büntetést rónak ki a cégekre, ha nem tartják be a törvényeket (nyugta, számla nem adása stb.).
Ellentmondásos szabályozás, ellehetetlenülő készpénzforgalom
2009. február 9. |
2812
Az adózás rendjéről szóló törvényben a 2009. évre vonatkozó módosítások között szerepel, hogy február 1-jétől a bankszámlanyitásra kötelezett adóalanyok egymás közötti készpénzkifizetései nem haladhatják meg a 250 ezer forintot (áfásan). Az egy ügylethez tartozó kifizetéseket össze kell számítani. Amennyiben az ügylet folyamatos teljesítésű, akkor a kifizetéseket minimum egyhavi teljesítési időtartamra kell összeszámítani. A törvényben február 1-jétől a kiszabható mulasztási bírságok így kiegészültek egy újabb tényállással, nevezetesen: a cégek és egyéni vállalkozó egymás közötti 250 ezer forintot meghaladó készpénzkifizetéseik után az adóhatóság a kifizetés teljesítőjére a kifizetett teljes összeg 20 százalékával megegyező bírságot szab ki. A törvény az adóhatóság részére ezt nem lehetőségként, hanem kötelezettségként írja elő, méltányosság nem gyakorolható.
VÉSZ - Amikor betelik a pohár
2009. január 14. |
3275
Társszerző: Veresegyházi Béla
Az elmúlt fél évben a különböző médiákban több hír, tudósítás jelent meg a Vállalkozások Érdekvédelmi Szövetsége tevékenységéről – a mai sajtóstílushoz híven általában röviden, esetenként pontatlanul, célzottan a szenzációra építve. Cikkünkben most megpróbálunk mélyebbre ásni, feltárva egy a mai építőipar krónikus betegségének lehetséges kezelését, amit el lehet ítélni, de lehet megérteni is, avagy egyetérteni vele.
A jövő útja: integrált oktatás
2008. június 10. |
3512
A Szily Kálmán Kéttannyelvű Műszaki Középiskola, Szakiskola és Kollégium Budapest egykori ferencvárosi iparnegyedében, a Timót utcában található. A szakközépiskolák integrációja során központosított oktatási intézménnyé alakul. 2007 szeptembere óta 600 tanulóval bővült a létszámuk, jelenleg 1533 tanulójuk van. A szakképzés központi átalakítása miatt az elkövetkező években további hat fővárosi szakiskola szakképzését veszi át az intézmény. 180 fős tantestület gondoskodik a szakmai oktató- és nevelőmunkáról. Jelenleg négy szakmacsoportban (gépész, informatikus, elektrotechnikai és elektronikai, nyomdaipari) képeznek diákokat. Kérdéseinkre Márkusné Gábor Ildikó igazgató, gépészmérnök, mérnöktanár és acélszerkezetes szakmérnök, Németh László-díjas pedagógus válaszolt.
Az élhető Budapestért
2015. november 20. |
3356
Budapest egykori főépítésze, dr. Schneller István építészmérnök, urbanista ma egyetemi tanár a Corvinus Egyetem Tájépítész Kar Településépítészeti Tanszékén.
Szabadalmak
2012. december 11. |
2904
Sokat beszélünk arról, hogy Magyarországon nagyon csekély mértékű a kutatás-fejlesztés, inkább a külföldi találmányokat, brand-eket vesszük át, keleti-nyugati nagy márkák képviseletét látjuk el. Utánanéztünk, vajon tényleg így van-e, hogyan lehet hazánkban szabadalmat bejelenteni, és a közelmúltban szak- területünkön hány bejegyzés történt.
Fordított áfa
2012. december 11. |
4226
1 5 (1)
Az áfa-csalók nagy részét nehezen tudják tetten érni. Számos ilyenfajta vállalkozás leginkább fiktív. Az álcégek nagyon gyorsan eltűnnek a láthatáron, az áfát gyakran be sem fizetik. Ebben a helyzetben értelemszerűen nehéz helyzetbe kerül az állam, mivel sehogyan sem tudja behajtani az áfa-forintokat. A csalásokat megelőzendő, tavaly megváltoztatták az áfa-törvényt. Úgynevezett fordított áfát alakítottak ki, és így most már nem a kereskedő, hanem a vevő fizeti meg az áfát. Természetesen ez az ügyleti kapcsolat akkor jöhet létre, ha mind az eladó, mind a vevő áfa-körös.
Új alapokon az áfa-törvény
2015. december 8. |
6041
Az Országgyűlés 2007. november 12-én elfogadta az új áfa-törvényt, amely 2008. január 1-jével teljesen új alapokra helyezi az áfa-gondolkodást. A csoportos adóalanyiságot, a magánszemélyek adó- alanyiságát egyszeri értékesítés esetén, az áfa-fizetési kötelezettséget, az adólevonást és a számlázást egyaránt érintik a változások. Kérdéseinkre az APEH illetékes szakértője válaszolt.
Pelletégetők és pelletgyártók
2013. szeptember 30. |
3713
Magyarországon a globális energiaválság hatása már most érezhető: drágább a gáz, a villany, a szénhidrogén üzemanyagok. Nem telik el olyan nap, hogy ne hallanánk a témáról. Ezért egyre inkább előtérbe kerülnek azok a természetes anyagok, amelyek kiválthatják a jelenleg leginkább fogyó energiaalapanyagokat. Tőlünk nyugatabbra, például Ausztriában már nagyon jól ismerik a biobrikettet és a pelletet, mint tüzelőanyagot. Nálunk még csak most van terjedőben a kazánban való eltüzelésük.
Új Magyarország Lakás Felújítási Program
2008. január 30. |
3180
Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium illetékes államtitkára 2007. december 27-én bejelentette, hogy "Új Magyarország Lakás Felújítási Program" néven folytatódik az eddigi panel-, valamint a kémény-felújítási program. A program bővíti és egységesíti a lakásfelújítást célzó állami támogatások rendszerét, amelyre a kormány 2008-ban 10 milliárd forintot biztosít. A jövőben már nem csak a panelházak, hanem a családi és társasházak felújítására is lehetőség nyílik.
Környezetbarát védjegyek az építőiparban
2012. december 11. |
3796
A környezetbarát védjegyek alkalmazása még az 1970-es évek végére nyúlik vissza. 1977-ben megalapították Németországban a „Kék Angyal” elnevezésű környezeti címkét, amely eredetileg az ENSZ emblémája és szimbóluma volt.
Zöld szállodák
2007. július 30. |
8185
1 5 (1)
A zöld szállodák fogalma az utóbbi évtizedben kezdett előtérbe kerülni a magyar szállodaiparban. A Magyar Szállodaszövetség kétévenként ír ki pályázatot a minősítés elnyeréséért. Arról, hogy ehhez milyen feltételeknek kell megfelelni, Nádas Gábor, a Magyar Szállodaszövetség környezetvédelmi szekciójának vezetője beszélt.
A korszerű hulladékkezelés módszerei
2012. december 11. |
6314
1 5 (1)
A korábbi évtizedekben beleborították a szemetet egy gödörbe, és a sorsára hagyták, vagy jobb esetben kerestek egy elhagyatott agyagbányát, amely természetes szigetelést adott a lerakott szemétnek. Ma már ennél többre van szükség.
A biomassza felhasználása az épületgépészetben
2012. december 11. |
3933
Az ember „energiaétvágya” az utóbbi évszázadban rendkívüli módon megnőtt. Ez annak az eredménye, hogy egyre több gépet, berendezést használnak. Az energiaipar a kényelmet hivatott biztosítani nagyon szervezett formában, különböző energiaellátó rendszerek segítségével. Ez a tendencia a ma élő emberiségnek kellemesnek tűnik. A mindennapi tevékenység végzése közben meg sem fordul az emberek fejében, hogy a fosszilis energiaforrások készletei végesek.
Megújuló energiák Hárskúton
2012. december 11. |
2817
Társszerző: Bábel Gabriella
Az Európai Unió előírta Magyarország számára is, hogy 2012-ig az ország összes energiafelhasználásának 7 százalékát megújuló energiákból kell majd előállítani. Nem közömbös tehát az, hogy az újonnan megépülő szeles erőművek, illetve a napkollektorok és a biomassza felhasználása mindennapossá váljék. Az embereknek rá kell ébredniük arra, hogy fogyóban van a fosszilis energia, melyet a benzin folyamatos drágulásával magunk is érezhetünk. A jelenlegi tapasztalatok szerint a szénhidrogének égéséből keletkezett gázok növelik az üvegházhatást, amely egyre jobban szennyezi a Föld légkörét. Ennek a hatásai már most kiszámíthatatlanok.
