Szabadalmak
2008/4. lapszám | Ilonka Mária | 3031 |
Figylem! Ez a cikk 18 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Sokat beszélünk arról, hogy Magyarországon nagyon csekély mértékű a kutatás-fejlesztés, inkább a külföldi találmányokat, brand-eket vesszük át, keleti-nyugati nagy márkák képviseletét látjuk el. Utánanéztünk, vajon tényleg így van-e, hogyan lehet hazánkban szabadalmat bejelenteni, és a közelmúltban szak- területünkön hány bejegyzés történt.
Ahhoz, hogy egy szabadalom engedélyezési procedúráját elindítsák, először is be kell magát a találmányt jelenteni. Viszonylag kevés dokumentumot kell benyújtani: a bejelentő nevét, elérhetőségét, a kapcsolatfelvételt lehetővé tevő adatokat, valamint be kell nyújtani egy kérelmet, hogy mit akar az illető (például szabadalmat szeretne), továbbá egy leírást vagy utalást arra, ha már korábban volt bejelentése, és amennyiben a korábbi bejelentés elsőbbségét igényli. A jogszabály és a módszertani útmutató úgy fogalmaz, hogy a leírásban fel kell tárni a találmány lényegét, a találmányi gondolatot, hogy az az adott területen jártas szakember számára érthető és megvalósítható legyen. Amennyiben a feltaláló már használja a saját találmányát, a szabadalmi törvény úgy fogalmaz, hogy mielőtt nyilvánossá tenné, illetve nyilvános használat előtt célszerű, ha kérelmet nyújt be a szabadalom engedélyezése iránt a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz (továbbiakban MSZH). Egy szabadalmi bejelentésnek meglehetősen szigorú alaki szabályoknak kell megfelelnie, ám ezeket a hiányosságokat a bejelentés napját követően az engedélyezési eljárás során pótolhatja a bejelentő.
A jogvitákat megelőzendő
A bejelentési és kutatási díj (a szabadalmi bejelentésekkel és szabadalmakkal kapcsolatban a 19/2005. (IV. 12.) GKM rendelet alapján) 34 000 forint abban az esetben, ha a bejelentő a feltalálóval nem azonos. Amennyiben azonos a bejelentő és a feltaláló személye (illetve kizárólagos tulajdonosa a szabadalomnak), akkor mindössze 8500 forintot kell fizetni. Amennyiben a bejelentő további újdonságkutatást és vizsgálatot igényel, a díj 58 000 forint, illetve a bejelentő-feltalálónak mindössze 14 500. A szabadalom megadási és kinyomtatási díja további 32 000 forint, illetve 8000 forint a bejelentő-feltalálónak. A bejelentő-feltaláló, aki egyben maga akarja birtokolni a szabadalmat és az öszszes ezzel járó jogot, a kétlépéses eljárást megúszhatja körülbelül 30 000 forintból.
További forinttételek vonatkoznak a módosítási kérelem díjára, a szabadalom határidejének hosszabbítására, a szabadalmi bejelentés megosztására, a jogutódlásra, illetve a jelzálog és licencia tudomásul vételére irányuló kérelem díjára. Ez utóbbi tételeknél már nem tesznek különbséget bejelentő és feltaláló között. A törvény pontosan szabályozza, hogy a szabadalmazható találmányok körébe milyen ötletek tartozhatnak.
Az ivóvíz-ellátás javításáért
Kíváncsiak voltunk arra, hogy az MSZH nyilvános adatbázisában milyen, építőipart érintő találmányokat hoztak nyilvánosságra a közelmúltban. Mint ismeretes, a városi ivóvíz-ellátási és szennyvízelvezetési rendszerek részeként már a múlt század első felében, sőt még korábban is nagy mennyiségben épültek nagy átfolyási keresztmetszetű, kúszható vagy járható szelvényű beton és vasbeton csatornák, amelyek műszaki állapota mind teherbírás, mind vízszállítási képesség tekintetében leromlott. Az adatbázisban tallózva rátaláltunk egy érdekes szabadalomra: három magyar feltaláló 2004 nyarán nyújtotta be szabadalmi oltalmi eljárásra „Az előre gyártott vasbeton cső, valamint eljárás annak előállítására” címmel a találmányát. Az adatközlés napja 2004 ősze volt, a közzétételé 2005. december vége, a szabadalom megadásának napja 2007 szeptembere, az engedély megadásának kihirdetése 2007 októbere. A szabadalmi leírás tavaly a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítőben is megjelent. Az új szerkezettel megoldandó feladat olyan módszer a meglévő kúszható vagy járható szelvényű csatornák felújítására, amely a jelenleg ismert hasonló megoldásokhoz képest lényegesen gazdasá- gosabb, ugyanakkor biztosítja a felújított csatorna vízszállító képességét is.
Az energiatakarékosság elve
Az építőiparban nem mindennap születnek hasznos és energiatakarékos találmányok. Felleltünk még egy másik találmányt a következő összefoglalással: belső örvényszabályozású, folyadéknyomásos porlasztószerkezet, általános szórási, különös tekintettel a zuhanymegoldásokra. Bejelentési napja 2005 tavasza, az adatközlés napja 2005 májusa. A közzététel viszont két év múlva következett be, vagyis tavaly szeptember végén. Az engedélyezési eljárás még nem fejeződött be. A kivonat szerint a belső örvényszabályozású, folyadéknyomásos porlasztószerkezet általános szórási célra készült, különös tekintettel a zuhanymegoldásokra, amely ismert áramlástechnikai szabályzó és perdítő elemek beépítésével folyadék- és energiatakarékos porlasztást tesz lehetővé az élet legkülönbözőbb területein (személyi tisztálkodás, zuhanyozás, egészségügy, és általános, valamint speciális higiénia, vegyszer-, sugármentesítés). A szerkezet (köznyelven szólva zuhanyrózsa) energia- és folyadéktakarékos, valamint környezetkímélő.
