Szigorúbb büntetések, költekező államháztartás
2009/3. lapszám | Ilonka Mária | 3091 |
Figylem! Ez a cikk 17 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Január elsejével újabb adójogszabály-változások léptek életbe. Ezek nemcsak egyszerűsítést, hanem bizonyos területeken még több adminisztrációt jelentenek. Ugyanakkor az eddigieknél sokkal szigorúbb büntetést rónak ki a cégekre, ha nem tartják be a törvényeket (nyugta, számla nem adása stb.).
A számviteli törvény február 1-jétől kötelezővé teszi a számla kiállítását a termékértékesítésekről, szolgáltatásnyújtásokról, még abban az esetben is, ha a magánszemély vevő az ellenérték összegét a teljesítésig készpénzzel vagy készpénzt helyettesítő fizetési eszközzel megtéríti, és a számla kibocsátását nem kéri. Idei újdonság, hogy nem kell nullás bevallást nyújtani arról az időszakról, amelyben az adózónak nem keletkezett elszámolási kötelezettsége.
Alkotmánybírósághoz fordultak
Mint ismeretes, nagy felháborodást váltott ki az adózás rendjéről szóló törvény 2009. évre vonatkozó módosítása, amely kötelezővé tette február 1-jétől, hogy a bankszámlanyitásra kötelezett adóalanyok egymás közötti készpénz-kifizetései nem haladhatják meg a 250 ezer forintot. A módosítás azt is kimondta, hogy az egy ügylethez tartozó kifizetéseket össze kell számítani. Ha az ügylet folyamatos teljesítésű, akkor a kifizetéseket minimum egy havi teljesítési időtartamra kell összeszámítani. Azóta kiderült a törvényhozók számára is, hogy ez az intézkedés életszerűtlen, és számos fórumon elmondták a honatyák azt, hogy bizony most már nekik is figyelembe kell venniük a világpiaci folyamatokat, és csak olyan törvényeket szabad(na) a jövőben alkotniuk, amelyek kompatibilisek a gazdaság folyamataival.
A könyvelők azóta az Alkotmánybírósághoz fordultak eme rendelet eltörlése miatt, az ellenzéki honatyák pedig - a „hibásnak” tűnő intézkedést korrigálandó - újabb módosító törvénytervezetet nyújtanak be ezen intézkedés megszüntetésével kapcsolatban. Ez az intézkedés a társaságok felét, illetve az EVA-sokat is érinti, akár egyéni, akár társas vállalkozók. Az egyéni vállalkozók fele ugyanakkor nem áfa-fizető, és ezáltal nem kötelezett bankszámlanyitásra. (A szerkesztő megjegyzése: Lapzártánk után érkezett a hír, miszerint a honatyák eltörölték a 250 ezer forintos készpénzlimitet, amely a Magyar Közlönyben történő hivatalos megjelenés után lép hatályba.)
Kérdéseinkre dr. Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst and Young adószakértője, az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának egyetemi oktatója válaszolt.
Egyszerűbb számítás
- Mennyiben jelent az a könnyítést, hogy a bt.-k és a kft.-k egyszerűsített beszámolót készíthetnek?
- Ez az 50 millió forintnál kisebb forgalmú bt.-kre és kft.-kre vonatkozik. Nagyon jelentős egyszerűsítés, sokkal könnyebb megcsinálni, és az adóhivatalhoz benyújtani, amely elektronikus úton továbbítja a cégbírósághoz.
- Megszűnik a 35%-os osztalékadó-sáv. Ez hogyan érinti a kft.-ket?
- Idén január 1-jétől a magánszemély osztalékból származó jövedelmét, függetlenül attól, hogy az belföldről vagy külföldről származik – fő szabályként – 25%-os mértékű adó terheli. Eltűnik a 35%-os adókulcs. Már a 2009-ben kifizetett osztalékot is 25%-os osztalékadó terheli, akkor is, ha az osztalékot a korábbi évekre állapították meg, de nem fizették ki. (A 2008 évi osztalékjövedelemre is alkalmazható.)
Társas vállalkozás magánszemély tagja kedvezményesen adózhat a 2008. évi adózott eredmény terhére megállapított osztalék után, ha az adóévben tagi kölcsönt engedett el cégének: a megállapított és jóváhagyott, a megállapodás évében kifizetett osztalékból (az elengedett tagi kölcsön összegével egyező résznek) a vagyoni betétje arányában rá jutó hányad adója 10% (a fennmaradó rész adója 25%). Az osztalékjövedelem kedvezményes adózásának feltételei, hogy kizárólag a tavalyi adózott eredmény terhére megállapított osztalékra alkalmazható.
A 10%-os adó alkalmazásának pedig az a feltétele, hogy a kifizetés a beszámoló letétbe helyezésére előírt határnapot követő 30 napon belül megtörténjen. Bármikor nyújtotta is a társas vállalkozás tagja a tagi kölcsönt, azt az osztalék megállapításának időpontjáig kell elengedni. A 10%-os adóval kifizetett osztalékról a kifizető igazolást ad a magánszemélynek. Arról szól a történet, hogy a pénzügyi szakemberek végiggondolták azt, hogy semmiképpen sem jó, ha egy társaságban össze van vonva a minimálbérrel a jövedelem és a tb-alap, és mindent osztalékágon vesznek ki. Az osztalék közgazdasági értelemben a tőke hozadéka. Viszont amennyiben egy társaságban 20 ezer forint a törzstőke, és 4 millió forintot vesznek ki osztalékban, akkor az gazdasági értelemben nem minősül osztaléknak, csak jogilag. A társaságok általában azért szeretik osztalékágon kivenni a pénzt, mert a társadalombiztosítási járulék megfizetését ezzel el tudják kerülni. 1997-ben vezették be és fenntartották egészen 2008-ig azt, hogy ha a törzstőke 30%-át meghaladó mértékű osztalékot fizetnek ki, a meghaladó résznek nem 25%, hanem 35% az osztalékadója. 2007-ben viszont ebből mindössze 3 milliárd forint volt a költségvetés bevétele, ezért úgy tűnt, hogy nem érdemes továbbvinni ezt az adónemet, mivel úgyis kikerülik. Ezért a szakértők javaslatára a törvényalkotók kivették a 35%-ot, ezután tehát az osztalék - akármekkora összegű – 25%-osan adózik.
- Az átalányadózás értékhatára 8 millióról 15 millió forintra nő, a kereskedők esetében a jelenlegi 40 millióról 100 millióra növekedett. Ez milyen változást jelent?
- Amikor bevételi típusú átalány van, és ez igaz az EVA-ra és az EKHO-ra is, nem jó, mivel ha az illető vállalkozónak a költségeivel nem kell elszámolni, akkor általában nem kérnek számlát, és ezáltal a háttérgazdaság szürkül el. Ráadásul minden ilyen átalánytípusú adózást - amely választható, nem kötelező - az választ, aki kevesebb adót fizet. Tudni kell, hogy a költségvetésnek egy összeadódó bevételére van szüksége. „Ha a zöldszemű kevesebbet fizet, a kékszemű fog többet.” A kivételezések nem jók. Előírták az EVA-sokra, a bevételi átalányadózást választókra és a mezőgazdaságban termelőkre, hogy bár a bevételük után fizetik a jövedelemadót, de kötelesek számlát kérni és megőrizni. Ezt a törvény legalább kimondta, de az más kérdés, hogy ezt majd miként lehet ellenőrizni. A korábbi megoldás az volt, hogy az illető vállalkozónak ugyan lett volna költsége, de mondjuk a felesége nem EVA-s cégének nevére kérte a számlát.
Köztartozásmentes adózói adatbázis
- Adóigazolások kiadásakor az APEH nettósítva határozza meg az adószámla egyenlegét. Vajon ez milyen területen jelenthet előnyt?
- Amennyiben valakinek társasági adóban volt hátraléka és személyi jövedelemadóból volt többlete, amikor az illető magánszemély igazolást kért, hogy nincs adótartozása, akkor mégis azt közölték az adóhivatalban, hogy van az illetőnek hátraléka. A törvény azt mondja, hogy számoljam bele a másik adónemben lévő túlfizetésemet, és ha a kettő együtt nulla, akkor kiadhatják az adóigazolást. Ez most egy komoly esély az egyszerűsítésre. Az adózó nyilatkozata alapján lehet áthelyezni az egyik adónemben lévő túlfizetést a másik adónemen lévő tartozásra. Erről jegyzőkönyvet vettek fel. Most az adóhivatal jogosítványt kapott arra, hogy átteheti ezeket a tételeket.
- Mi az, amire a leginkább fel kell készülniük például az építőiparban tevékenykedőknek: beruházóknak, alvállalkozóknak a mostani adójogszabály-változtatással kapcsolatban?
- Az építőiparban a legjellemzőbb, hogy kiírják a közbeszerzési pályázatokat, megnyeri a fővállalkozó, aki csak akkor fizetheti ki az alvállalkozónak a ráeső részt, amikor igazolja, hogy nincs adótartozása. Meglehetősen nehézkes dolog, hogy minden esetben adóigazolást kell kérni az adóhivataltól. Létezik az adóhivatalnak egy „pozitív adóslistája”, amely fenn van a honlapon, amit az adóhivatal folyamatosan frissít. A „köztartozásmentes adózói adatbázis” először február 10-én volt elérhető az adóhatóság honlapján. Ez az adatbázis tulajdonképpen az úgynevezett „nullás” adóigazolásokért való „sorban állást” válthatja ki, és bevezetésével, illetve a köztartozás-mentesen működő cégek, vállalkozások és vállalkozók nevének megjelenítésével az adóhatóság a jogszerűen működő társaságokat kívánja segíteni.
A rendszer lényege, hogy az a vállalkozás, amely az összes bevallási kötelezettségének eleget tett, és az adófizetési kötelezettségeit is teljesítette, vagy az adóhatóságtól részletfizetést, fizetéshalasztást kapott, tehát nincs aktuális befizetési kötelezettsége, kérheti azt, hogy az adóhivatal vegye fel a köztartozásmentes adózók listájába. Ha valaki ebben az adatbázisban szerepel, akkor a közbeszerzési pályázatokkal kapcsolatos kifizetéseknél már nem kell az APEH-től együttes adóigazolást kérnie, mert az a szervezet, amelyik a kifizetést teljesíti, megnézi az adóhivatal listáját. A lista archivált, azaz mindig visszakereshető. Az adóhivatal az új, elektronikus szolgáltatás mellett természetesen megtartja a hagyományos eljárást is, azaz továbbra is kérhető elektronikusan és papíralapon is adóigazolás.
A közbeszerzések teljesítéséhez kapcsolódóan a listára kerülést az adózók egy egyszerű adatlap kitöltésével az Ügyfélkapun keresztül kérhetik illetékmentesen, kizárólag elektronikus úton. Az állami adóhatóság a köztartozásmentes adózói adatbázis adatait minden hónap 10. napján frissíti. Jelenleg 5300 cégnév található ebben a listában, ami jó hatással lehet a közbeszerzési eljárásokra, az adófizetési fegyelemre.
- A számviteli törvény előírja a pénzkezelési szabályzatban kötelezően rögzítendő készpénz napi záróállományt. Ez a maximumösszeg idén január 1-jétől nem lehet több mint az előző üzleti év összes bevételének 1,2 százaléka, de legfeljebb 500 ezer forint. (A naptári hónaponként számított napi átlag, melynek számításánál az adott hónap naptári napjainak zárókészpénz-állományát kell figyelembe venni.) Mindaddig, amíg az előző üzleti év összes bevétele nem áll rendelkezésre, addig az azt megelőző üzleti év összes bevételét kell alapul venni. Ez a számviteli törvényi változás milyen hatással lehet majd az adójogszabályra?
- Számos vállalkozás azt csinálta, hogy elköltötte a nyereségét, de nem akart osztalékadót fizetni. Tudvalevő, hogy az üzleti eredmény a következőkből tevődik össze: a vállalkozásnak van bevétele és költsége, amelyből születik az eredmény (a számvitel szerinti eredmény, plusz-mínusz adóalap-növelő és -csökkentő tételek, ebből lesz a társasági adóalap). Ezután meg kell fizetni a 16 százalékos társasági adót. Ami megmarad, az az adózott eredmény. Ehhez a jogrend szerint a tulajdonos magánszemély úgy juthat hozzá, hogy ha kifizeti az osztalékadót, amely 25%. És mivel ezt nem akarják, az adózott eredményt úgy költik el, hogy nem veszik ki osztalékként, hanem a „házipénztárban” tartják. Ezt semmi sem tiltja. A számviteli törvény maximálta, hogy a házipénztárban mennyi pénz tartható. Egy normális kis- és közepes vállalkozásnál ez nem jelenthet problémát. Az új szabályozás a számviteli törvény hatálya alá tartozó vállalkozásokra igaz. Az egyéni vállalkozókra és az EVA-s társaságra, amely nem tartozik a számviteli törvény hatálya alá, ez az előírás nem vonatkozik. (A szerkesztő megjegyzése: Szintén lapzártánk után érkezett az információ, hogy a honatyák a házipénztárban „letétbe” helyezett összegről is határoztak. Eszerint a jövőben a bevétel 2 százaléka tartható készpénzben a vállalkozások, cégek házipénztáraiban.)
A feketeleves
- Milyen bírságokat szabhat ki az adóhatóság?
- Számla-nyugtakibocsátási kötelezettség elmulasztása esetén az alkalmazott, a képviselő, az értékesítésben közreműködő személy közvetlen vezetője, valamint maga a cég 500 ezer Ft mulasztási bírsággal sújtható.
Igazolatlan eredetű áru forgalmazása esetén szintén mulasztási bírságot szabhat ki az adóhatóság. Ennek alapja az áru forgalmi értéke, a mértéke pedig annak 40%-a, legalább 10 ezer forint. Amennyiben a munkavállalót foglalkoztató a bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, akkor az a személy, illetve közvetlen vezetője is bírságolható, akinek munkaköri kötelezettsége a bejelentési kötelezettség teljesítése. Ennek mértéke foglalkoztatottanként 500 ezer forint.
Nem versenyképes
- Milyennek tartja a magyar adórendszert?
- Sajnos a tőkevonzás szempontjából nem versenyképes, mivel 40-42 a GDP százalékarányos összevonási szintje, a régióban a szomszédos országokban, Romániában, Szlovákiában, Csehországban sokkal alacsonyabb. Ez költségvetési kérdés, és sajnos a magyar költségvetés eladósodott. Az utóbbi években sokkal többet költött az ország, mint amit a gazdaság megtermelt (például 13. havi nyugdíj). Ezt úgy lehetne radikálisan csökkenteni, ha a kiadási oldalt megreformálnák, számos dolgot meg kellene szüntetni. Akkora az államadósság, hogy évente az iparűzési és a társasági adót azért fizetjük, hogy az államadósság kamata fedezve legyen. Az euróövezetben 60% a GDP államháztartási hiánya, nálunk 72%, az angoloknál és a franciáknál ez az arány mindössze 40%. Túl magas az elvonási szint a régión belül.
A másik nagy baj, hogy rossz az adószerkezet. Indokolatlanul túl sok adónem van, nemrégiben létrehozták például a Robin Hood-adót. Az energiatermelőknek és -kereskedőknek 8%-os jövedelemadót kell fizetniük, amelytől a kormány évi 30 milliárd forint bevételt vár. Ezen adó alapja lényegében a társasági nyereségadó alapja. Az energiaellátók jövedelemadójának 90-át az adott adóév, első esetben 2009. december 20-ig kell majd megfizetniük. A törvény már idén január elsejétől hatályos, és 2011. január 1-jén hatályát veszti. Sajnos a távfűtéses lakásokban élők költségeit is támogatják, pedig az egész összeget a fűtőberendezések korszerűsítésére kellene költeni.
- Nem kell annyi adó?
- Az 53 adónemből legalább 20-at meg lehetne szüntetni. Ezen úgy lehetne segíteni, hogy míg egyes adónemeket megszüntetnének, a meglévő maradékokat mérsékelten emelnék, ha azt akarnák elérni, hogy a szaldó ne változzék. A szerkezetnek másik problémája, hogy rossz. Sajnos elég nehéz a jövedelmet adóztatni és tébéztetni olyan körülmények között, amikor minden ötödik forint, ami a gazdaságban megtermelődik, nem adózik. 1992-ben megpróbáltak egy általános vagyonnyilatkozatot bevezetni, amelyet az Alkotmánybíróság megvétózott. A magyar adórendszer akkor lenne európai szerkezetű, ha a jövedelemadó egy részét áttennék forgalmi típusú adóra. A másik: a jövedelemadók rovására a vagyonadót kellene növelni. Magyarországon gyakorlatilag a vagyonadó a gépjárműadó, és ezen kívül van még egy nagyon szerény önkormányzati szintű ingatlanadó. Ezt értékfüggővé kellene tenni olyanformán, hogy a megfizetett vagyonadót le lehessen vonni a személyi jövedelemadóból. A bevételek egy részét át kellene csoportosítani az önkormányzatok javára a központból, másrészt, aki nem vall be jövedelmet, az nem tudja levonni belőle a vagyonadót. 4,5 millió jövedelemtulajdonos van (cégek és magánemberek), ebből 860 ezernek van jövedelme, de nem kell adót fizetnie mentesség okán, és 1 170 000 ember fizeti a személyi jövedelemadó tömegének 80 százalékát. Nehezen hihető, hogy a 4,5 millió emberből 1 470 000 minimálbért vagy az alatti összeget keres. Ez a helyzet nem tartható sokáig, mivel az államháztartás csődjéhez vezet.
