Pelletégetők és pelletgyártók
2008/1-2. lapszám | Ilonka Mária | 3444 |
Figylem! Ez a cikk 16 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Magyarországon a globális energiaválság hatása már most érezhető: drágább a gáz, a villany, a szénhidrogén üzemanyagok. Nem telik el olyan nap, hogy ne hallanánk a témáról. Ezért egyre inkább előtérbe kerülnek azok a természetes anyagok, amelyek kiválthatják a jelenleg leginkább fogyó energiaalapanyagokat. Tőlünk nyugatabbra, például Ausztriában már nagyon jól ismerik a biobrikettet és a pelletet, mint tüzelőanyagot. Nálunk még csak most van terjedőben a kazánban való eltüzelésük.
Magyarországon a globális energiaválság hatása már most érezhető: drágább a gáz, a villany, a szénhidrogén üzemanyagok. Nem telik el olyan nap, hogy ne hallanánk a témáról. Ezért egyre inkább előtérbe kerülnek azok a természetes anyagok, amelyek kiválthatják a jelenleg leginkább fogyó energiaalapanyagokat. Tőlünk nyugatabbra, például Ausztriában már nagyon jól ismerik a biobrikettet és a pelletet, mint tüzelőanyagot. Nálunk még csak most van terjedőben a kazánban való eltüzelésük.
Magyarországon sajnos még mindig kevés a kazángyártó. Mindössze néhány olyan cég akad a piacon, amelyek megfelelő teljesítményű pelletégető kazánt gyártanak sorozatban.
A témáról annak egyik szakértőjét, dr. Marosvölgyi Béla egyetemi tanárt, a Nyugat-Magyarországi Egyetem Kooperációs Kutatóközpont kutatási főirányvezetőjét kérdeztük.
Pellet
A pellet egy nagyon speciális tüzelőanyag, a legkülönbözőbb nagyságú felhasználók foglalkoznak vele, amelyhez természetesen megfelelő hatásfokkal működő berendezés is szükséges. A lakossági felhasználók, illetve az erőművek számára gyártanak különböző teljesítményű berendezéseket. Magyarországon főként a lakossági és a kommunális felhasználók a meghatározók. A lakossági ellátásban a felhasználók 10-40 kilowatt nagyságrendig, az ennél nagyobbak 1-5 megawattig lehetnek érdekeltek, főként a távhőszolgáltatók. Az 1-2 megawattig terjedő teljesítménytartomány alkalmas például lakáscsoportok, lépcsőházak távhőszolgáltatás jellegű energiaellátására.
A nagyobbak, amelyek 5 MW fölött értendők, a kis és közepes települések távhőszolgáltatását tudják kiszolgálni. A fő célkitűzés az, hogy az indokolatlanul nagy gázfelhasználást a lakossági és a kommunális energiatermelésben vissza tudják szorítani. Előbb-utóbb világpiaci áron lesz majd kapható a gáz, és ennek eredményeként a felhasználók nehezebben tudják majd kifizetni az árát. A másik ok pedig, hogy kiváltsák azt az energiahordozót, amelyből nagy arányban importra szorul az ország.
A pelletégetést elsősorban családi házaknál javasolják, amikhez már most megfelelő berendezések állnak rendelkezésre. A második lépés az lesz, hogy lakáscsoportok, akár egymáshoz közeli családi házak vagy sorházak térjenek át gázfűtésről pellettüzelésre. A megoldásnak az a lényege, hogy akár a pincében el tudják helyezni a házak a pellettüzelő kazánt, hiszen viszonylag kis helyen elfér, a pellet tárolásához is kevés hely kell. A pincében vagy az alagsorban elhelyezett pellettárolók utántöltése nem jelent gondot.
A távfűtéses lakásoknál gyakori panasz, hogy nem tudnak leválni a távhőszolgáltatótól. Ez gyakran jogi vitákhoz vezet. Az más lapra tartozik, hogy mikor válik műszaki kérdéssé a távhőszolgáltatótól való leválás. Olyan épületeknél, ahol úgy méretezték a lakásokat, hogy egyik szintről a másikra is áramlik a hő, nyilvánvaló, hogy nem lehet lakásokat leválasztani a rendszerből. Előbb-utóbb várható, hogy a távhőszolgáltató is érdeklődik a téma iránt. Egy lakótömb vagy lakáscsoport esetében számukra is érdekes lehet egy felhasználóhoz közeli termelés. A nagy távhőszolgáltatóknál messziről kell szállítani az energiatermeléshez szükséges alapanyagot, ezért nem fizetődik ki. Sopronban például azzal kísérletezik a szolgáltató, hogy maga vásárol pellettüzelőket, és ennek révén látja el a fogyasztókat olcsóbb energiával, például egyelőre egy sportcentrumot fűt pellettel. Ebben az volt az előny, hogy nem kellett hosszú vezetéket kiépíteni. A sportcsarnokban nyáron is szükség van a meleg vízre, ezért két 250-300 kilowattos pellettüzelő kazánt építettek be. Ez a megoldás a gázzal szemben olcsóbb, és centralizált hő- és melegvízellátást tesz lehetővé.
Szilárdtüzeléses szabványok
Vajon milyen műszaki szabványoknak kell megfelelni a pelletégető kazánoknak? A szilárdtüzeléses berendezések előírásait kell betartaniuk, mint az a vegyes tüzelésűek esetében elvárható. 140 kilowatt teljesítményig előírás nincs, efölött a levegőtisztaság-védelmi szabványelőírásokat kell betartani. Az mindenesetre bizonyos, hogy hosszú távon is környezetbarát megoldásról van szó. A pellet alapanyaga a megújuló energiaforrások kategóriájába tartozik, a többlet CO2-kibocsátás elmarad. Az üvegházhatást okozó gázok ezen berendezések üzemeltetésekor nem jelennek meg. A berendezések a többi szilárd tüzelővel szemben jók, illetve jobbak, a hatásfok, amellyel a pelletet elégetni tudják, meghaladja a 92 százalékot.
Felmerül a kérdés, hogy a pelletégető kazánban biobrikettet lehet-e égetni? A biobrikett és pellet a fűtőértéket illetően nem tér el egymástól, mivel mind a két esetben lignocellulózt használnak, és 10-12 százalék nedvességtartalmú az az anyag, amely 18-19 MJ/kg-os fűtőértékkel rendelkezik. Égetésükkor nem keletkezik többlet CO2-kibocsátás. A felhasználási technikában van alapvetően eltérés. A brikettet a kandallófához hasonlóan használják, cserépkályhákban, fatüzelésű kályhákban, kazánokban és kandallókban. Kézzel kell a tüzelőanyagot adagolni az égetőtérbe. Ez akkor jelent problémát, amikor a tulajdonos hoszszabb-rövidebb időre elhagyja a lakást.
Az anyaga hagyományos
Milyen anyagokból készülnek a pelletégető kazánok? Különösebb igény nincs a pellettüzelőkkel kapcsolatban: olyan lemezből készülnek, mint a hagyományos fatüzelő berendezések. Lemezkazánok, vízköpennyel rendelkeznek, égetőserleg található bennük, amely korrózióálló, és hosszú élettartamot biztosít a rendszer számára. Jelenleg folynak olyan kísérletek is, ahol a pellettüzelés egy előtéttüzelő berendezésben történik, az előtéttüzelőben gázok keletkeznek, és ezt a gázt átvezetik egy gázégető térbe. Ez lehet majd a gyors elterjedésének az egyik ismérve is, mivel ezáltal lehetőség van a meglévő rendszerek érdemi átalakítása nélkül, csak a tüzelőberendezés cseréjével áttérni pellettüzelésre.
Egy igazán jó hatásfokkal működő pelletégető kazán több százezer forintba kerül. Igaz ez a más tüzelővel működő kazánokra is. A nagyobb gond az, hogy hazai pelletgyártás még nem alakult ki. Az ellátás akadozik, de több pelletüzemet is építenek az országban.
A pelletgyártás lehetőségei hiányoznak Magyarországon. Külföldön, Ausztriában, Németországban, Csehországban, Romániában, Ukrajnában a fafeldolgozás közben keletkező porokból állítják elő. Ezekben az országokban fenyőfát dolgoznak fel, ez a hagyományos pellet, amit fapelletnek is neveznek. Magyarországon minimális a fenyőfeldolgozás, és ezáltal az a fajta fapor, amely külföldön alapanyaga a pelletnek, nálunk nem áll rendelkezésre. Miután nagy az igény a pellet iránt, már fogadják a nem tisztán fapelletet, a magasabb hamutartalmú pelletet is, sőt az agripellet iránt is nagy az érdeklődés.
A felhasználó nem ismeri
Dr. Bai Attila egyetemi docens, a Debreceni Egyetem Vállalatgazdaságtani Tanszékének oktatója, korábbi publikációjában felhívta a figyelmet arra, hogy noha összetételében nagyon hasonló, felhasználását tekintve nagyon különbözik a biobrikett és a biopellet. A biobrikett 5-10 cm átmérőjű, exportméretre vágás esetén darabonként mintegy 0,6-1 kg súlyú, természetes anyagokból préselt környezetbarát tüzelőanyag. A különféle alapanyagokból előállított biobrikettek fűtőértéke eltérő, de a tűzifánál jóval magasabb és a barnaszénnel közel azonos nagyságú (15-20 MJ/kg). Az 5-20-szoros tömörítés lehetővé teszi a gazdaságos szállítást és tárolást. Nem szükséges külön kazán az eltüzeléséhez (bár a speciális berendezés jobb hatásfokot eredményez), így széntüzelés helyett alkalmazva nem igényel többletberuházást. Kevés hamut (1-8 százalék) hagy maga után, mely - a tűzifa eltüzelésekor keletkező fahamuhoz hasonlóan - lúgos kémhatású káliumtrágyaként a házikertekben jól hasznosítható. Meddő anyagot nem tartalmaz, viszont hoszszabb tárolás esetén száraz levegőjű tárolóteret igényel. Jóval komfortosabb ellátást biztosít a szén és a tűzifa felhasználásánál egyaránt. Az eljárás legfontosabb előnye, hogy kiküszöböli a biomassza-fűtőanyagok legnagyobb problémáját, a nagy nedvességtartalmat, ezáltal értékesítésük nemcsak lehetségessé, hanem - a jelentkező többletköltségek miatt - szükségszerűvé is válik. Helyi, saját hőenergia-előállításra a közvetlen, tömörítés nélküli eltüzelés jóval olcsóbb és a célnak ugyancsak megfelelő eljárás.
Az árukban különböznek
A hazai pelletárak 2006-2007-ben kis kiszerelésben (15-50 kg) 50-55 forint körül alakultak kilogrammonként - 5 tonna fölötti kiszerelésben 10-20 százalék árengedmény elérhető. Ezek az árak közel megegyeznek a németországi pelletárakkal, ami annak köszönhető, hogy a hazánkban forgalmazott pellet nagy része import. Az alapanyagok közül az akácfa-hulladékot, illetve a keményfákat tartják a legjobbaknak. Németországban és Ausztriában már több mint 20 ezer pellettel üzemelő kazán van, hazánkban ezek száma még igen kevés. A hazai elterjedés egyik jelentős akadálya, hogy egyszerre kellene jelentkezni a pellettüzelés iránti keresletnek, valamint a pelletkazánok és a pellet gazdaságos beszerezhetőségének. Nyilvánvaló, hogy biztos hazai piac hiányában az alapanyag- és berendezésgyártók sem szívesen ruháznak be nagyobb összegeket a gyártásba, az esetleges hazai érdeklődőknek pedig a külföldi berendezések és alapanyagok kevésbé vonzóak. 2 kilogramm pellet energiatartalma megfelel körülbelül 1 liter tüzelőolaj, vagy 1,1 köbméter földgáz energiatartalmának. Egy átlagos családi ház fűtése egy téli szezonra 4-5 tonna pelletből megoldható.
A szakember rámutatott arra, hogy hazánkban a nyolcvanas években sok helyen és sokféle alapanyagból állítottak elő energetikai célra felhasználható tömörítvényeket. Jelenleg az értékesítés kockázata - a hiányzó hazai kereslet miatt - jóval magasabb a takarmányként értékesített pelletnél, így gyártása napjainkra teljesen megszűnt. Van már arra vonatkozó terv, hogy 4-500 hektáros energiaültetvényeket létesítenek a jól működő nagygazdaságokban egy-egy pelletüzem térségében energiafűből és energianádból, és ebből lehetne előállítani a jó hatásfokkal tömöríthető pelletet, évente akár 6-8000 tonnát. Ezt a mennyiséget egyelőre külföldre exportálnák, s ez a termelés egyben megalapozhatná a hazai pellettüzelés elterjedését is.
Ilonka Mária
