Hamis ígéretek, valódi veszélyek

2010/7-8. lapszám | Ilonka Mária |  5066 |

Figylem! Ez a cikk 15 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

Az egyre szaporodó hamis árucikkek miatt az Európai Közösségek Bizottsága 2009. szeptember 11-én beterjesztette az Európai Parlament, a Tanács, valamint az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság elé a szellemitulajdon-jogok érvényesítésének megerősítéséről szóló közleményét (13286/09). Ebben a dokumentumban – összhangban a hamisítás és a szerzői jogi kalózkodás elleni küzdelemre irányuló átfogó európai tervről szóló 2008. szeptember 25-én elfogadott tanácsi állásfoglalással – több, a szellemi tulajdonjogok érvényesítésének javítását szolgáló, a jogi szabályozáson túlmutató intézkedésre tett javaslatot.

A közlemény kiemeli

a köz- és a magánszektor közötti partnerségek megszilárdításának jelentőségét, amelynek közösségi szintű koordinátoraként a Bizottság létrehozta a Hamisítással és Kalózkodással Foglalkozó Európai Megfigyelőközpontot (European Observatory on Counterfeiting and Piracy). A szervezet kiemelt szerepkört vállal és központi erőforrásként kíván szolgálni a hamisítás és kalózkodás gazdasági és társadalmi témakörében, ideértve az európai innovációt, versenyképességet, illetve a foglalkoztatásra gyakorolt hatásokat, és a szervezett bűnözés ellen is harcot hirdetett, különös tekintettel az egyre szaporodó hamisításokra, amely külön iparággá vált.

1., 2. fotó: Kínaiak másolt kézi zuhanyfej (Hansa) Németországban

Hazai csatlakozás

Itthon is tett követte az uniós intézkedést. A Hamisítás Elleni Nemzeti Testületet (HENT) 2008 elején hozták létre, amely elsősorban koordináló szervezet. A testület tagjai részben állami szervezetek, illetve kormányzati szervek (igazságügyi és egészségügyi, oktatási és kulturális tárca, és a nyomozó hatóságok (rendőrség és a VPOP), a fogyasztóvédelem), valamint a Magyar Szabadalmi Hivatal (MSZH), amely utóbbi intézmény kezdeményezője volt a testület megalakításának.
A hamisítás elleni összehangolt fellépés érdekében a HENT egyik fő feladata a Hamisítás Elleni Nemzeti Stratégia és intézkedési terv kidolgozása, valamint végrehajtásuk összehangolása. A 2008-10-es évekre elfogadott hamisítás elleni nemzeti stratégia célja, hogy az ahhoz kapcsolt intézkedési terv végrehajtásával
– a szellemi tulajdonjogok megsértésének mértéke hazánkban számottevően csökkenjen,
– a jogsértések elleni fellépés hatékonyabbá váljon, eszközrendszere javuljon.
– a szellemi tulajdonjogok védelmének fontosságára és megsértésének következményeire vonatkozó társadalmi tudatosság fokozódjék. A stratégia végrehajtásának pénzügyi forrása a Magyar Szabadalmi Hivatal költségvetésének e célra elkülönített és az intézkedési tervben feltüntetett része.

3. fotó: A mellékelt Henco csőről készült fotón is a hamisítvány látható. Ezen a márkanév sem eredeti, így ennek feltüntetése nem okoz problémát. A hamisítványról hiányzik a felirat mögül az „®” szimbólum

A HENT tevékenységében,

valamint a Hamisítás Elleni Nemzeti Stratégia alkalmazásában „hamisításon” a szellemi tulajdonjogok megsértésének valamennyi formáját érteni kell, függetlenül attól, hogy a szerzői jogi védelem, az iparjogvédelmi oltalom melyik formájáról, illetve hogy polgári jogi vagy büntetőjogi jogsértésről beszélünk-e. Az iparjogvédelmi jogok megsértését értik általában hamisítás alatt.
A szellemi tulajdonjogok hagyományosan megkülönböztetendő két fő kategóriája: az iparjogvédelmi és a szerzői jogok. Az iparjogvédelmi jogok a műszaki szellemi alkotások, valamint az áruk és a szolgáltatások megkülönböztetésére szolgáló megjelölések (röviden az árujelzők) számára adnak oltalmat. Így ide sorolható a szabadalom, egyes termékek kiegészítők, a használati, a formatervezési minták és a mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalma, a védjegyoltalom és a földrajzi árujelzők oltalma.

4. fotó: Hamis kínai golyóscsapok

Még egyszer a lébényi kazánról

Az épületgépészeti termékek hamisításában kevesebb a felderítés, mint a jövedéki termékek vagy a kábítószer esetében. Ahogy lapunk is beszámolt róla áprilisi számában, a Vám- és Pénzügyőrség Nyugat-dunántúli Regionális Nyomozó Hivatala áru hamis megjelölése bűncselekmény megalapozott gyanúja miatt indított nyomozást egy Vas megyei gazdasági társaság vezetője ellen.
A nyomozás során a pénzügyőrök az ország különböző pontjain azonos időpontban 34 helyszínen – többek között Győr-Moson-Sopron és Jász-Nagykun-Szolnok megyében is – tartottak házkutatást, melynek eredményeként 74 darab kazánt foglaltak le. A lefoglalt okirati bizonyítékok alapján megállapították, hogy 2009-ben összesen 224 kazánt gyártottak le és részben értékesítettek mintegy 56 millió forint értékben.
Mint azt Sipos Jenő ezredes, a VPOP szóvivője elmondta: a lébényi kazánhamisítás felhívta a figyelmet arra, hogy minden hamisítható, és ezek a termékek veszélyesek egyrészt a személyi biztonságra, másrészt a környezetre. Mi van, ha felrobbannak a hamisított kazánok? Figyelemmel a fenti esetre, elsősorban az épületgépész szakmától is várnak információkat, ha felfedeznek illegális gyártóüzemeket vagy olyan telephelyeket, ahol hamisított épületgépészeti termékeket tárolnak, illetve forgalmaznak.

5. fotó: Halomba álltak a hamis kínai golyóscsapok Székesfehérváron.

Mostanában nemcsak a kazánokat hamisítják,

hanem más épületgépészeti árucikkeket is. A közelmúltban 37 ezer darab hamis kínai golyósszelepet találtak a vámosok egy székesfehérvári szakboltban, egy ismert magyar cég által gyártott golyósszelep másolatait (a nyomozásra való tekintettel a VPOP kérésére nem közöljük a márkanevet), valamint többrétegű csöveket.
A másik két esetben Pest megyében hamisított Henco csövekre és Pedrollo szivattyúkra bukkantak egy üzletben a vámosok. A Henco csőről készült fotón is a hamisítvány látható. Ezen a márkanév sem eredeti. A hamisítványt ebben az esetben arról is fel lehet ismerni, hogy hiányzik a felirat mögül az „®” szimbólum, továbbá azokat Belgiumban gyártják.
Több bűncselekmény gyanúja merül fel az ilyen esetekben: az egyik az áru hamis megjelölése, amikor hamis névvel állítanak elő bizonyos termékeket, a szerzői jog és szomszédos jogok megsértése, ezeket a Btk. többéves börtönbüntetéssel sújtja.
A hamisítás fogalma a Büntető Törvénykönyvön belül legalább három paragrafusban jelenik meg. Az áru hamis megjelölésével a Btk. 296. §-a foglalkozik: „Aki árut – a versenytárs hozzájárulása nélkül – olyan jellegzetes külsővel, csomagolással, megjelöléssel vagy elnevezéssel állít elő, amelyről a versenytárs, illetőleg annak jellegzetes tulajdonsággal rendelkező áruja ismerhető fel, vagy ilyen árut forgalomba hozatal céljából megszerez, tart, illetőleg forgalomba hoz, bűntettet követ el és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”

6. fotó: A német Plagiarius Múzeum vitrinkészlete

Szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése

329/A. § (1) Aki másnak a szerzői jogról szóló törvény alapján fennálló szerzői vagy ahhoz kapcsolódó jogát haszonszerzés végett vagy vagyoni hátrányt okozva megsérti, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki a szerzői jogi törvény szerint a magáncélú másolásra tekintettel a szerzőt, illetve a kapcsolódó jogi jogosultat megillető üreshordozó díj, illetve reprográfiai díj megfizetését elmulasztja.
(3) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértését
a) jelentős vagyoni hátrányt okozva,
b) üzletszerűen követik el.
(4) A büntetés
a) öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértését különösen nagy vagyoni hátrányt,
b) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértését különösen jelentős vagyoni hátrányt okozva követik el.

Iparjogvédelmi jogok megsértése

329/D. § (1) bekezdése alapján „Aki a jogosultnak törvény, kihirdetett nemzetközi szerződés vagy európai közösségi rendelet alapján fennálló szabadalmi oltalomból, növényfajta-oltalomból, kiegészítő oltalmi tanúsítványokból, védjegyoltalomból, formatervezési mintaoltalomból, használati mintaoltalomból, illetve topográfiaoltalomból eredő jogát az oltalom tárgyának utánzásával vagy átvételével megsérti, és ezzel vagyoni hátrányt okoz, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.
(2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha az iparjogvédelmi jogok megsértését
a ) jelentős vagyoni hátrányt okozva,
b) üzletszerűen követik el.
(3) A büntetés
a) öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az iparjogvédelmi jogok megsértését különösen nagy vagyoni hátrányt,
b) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az iparjogvédelmi jogok megsértését különösen jelentős vagyoni hátrányt okozva követik el.”

Mindenkinek érdeke

Az Európai Unión belül megszűntek a vámhatárok. Mélységi ellenőrzésekkel tudják kiszűrni a hamis szállítmányokat. Az ukrán, szerb és horvát határt fokozottan ellenőrzik, a belső határszakaszokon pedig a mobil csoportok szúrópróbaszerűen megállítják a járműveket. Ha találnak épületgépészeti eszközöket, visszatartják, és szakértőt hívnak a helyszínre, egyrészt az eredet megállapítása miatt, hogy mikor és ki gyártotta, illetve ellenőrzik, hogy hamis termékről van-e szó.
Megvizsgálva a statisztikákat, inkább a Dunántúlon találtak eddig nagyobb mennyiségben hamisított épületgépészeti berendezéseket. Általánosságban elmondható, hogy az üzletgépészeti hamisított szerelvények többnyire a Távol-Keletről az uniós kikötőkbe érkeznek (Rotterdam, Hamburg), és némely szállítmány kicsúszik az alapos ellenőrzés alól. Ez megnehezíti a későbbi felderítést.

No kamu!

No kamu! – ez annak a vándorkiállításnak a szlogenje, amelyet a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület indított útjára, és ahol kizárólag hamis tárgyakat mutatnak be, többek között hamis csaptelepeket, amelyeket a vámhatóság bocsátotta a HENT rendelkezésére.
Tavaly decemberben rendezték az első ilyen kiállítást Budapesten, idén pedig eddig Veszprémben, Pécsen, Székesfehérváron, Győrben, Sopronban és júliusban Debrecenben mutatták be a kamuműveket, és mennek tovább  Művészetek Völgyébe, Taliándörögdre.
A bemutatón kiderült, hogy mindent lehet hamisítani. Mint azt dr. Tóth Zita jogász, a testület koordinátora elmondta: a Székesfehérváron a vámosok által lefoglalt hamis golyósszelepeket kizárólag -5 °C-ig és beltérben lehet telepíteni, és a fogyasztóknak bárhová (kül- és beltérre, vízre, gázra) beszerelhetőként kínálták. A gyártáshoz használt szegecseket, szögeket is hamisították.
Ránézésre azonnal nem lehet megmondani, hogy hamis vagy valódi a termék. A feltűnően alacsony ár nagyon gyanús lehet, sőt a csomagolás is árulkodó jeleket mutathat mind a minőség, mind a feliratok tekintetében. Például hamisítottak már Philips izzókat is. Ezen termék csomagoló kartonjának nyomtatásán látszott, hogy a festék pöttyös, az égők sem sorban voltak benne elhelyezve.
A megkérdezett jogász azt mondta, hogy először is a kereskedő, árubeszerző avagy a vásárló kérjen a termékhez olyan dokumentációt, amely arról tudósít, hogy a termék honnan származik, az mire szolgál, illetve a használatához útmutatás, továbbá már a garancia biztosítása is fontos lenne. Ennek hiánya, illetve megtagadása után jogosan gyanakodhatunk. Sajnos gyakran a kereskedők sem ismerik fel a hamis termékeket, és az árubeszerzőknek is nagy felelőssége lenne, hogy honnan vásárolják a termékeket.

Plagiarius Múzeum Solingenben

Nehogy azt higgyük, hogy csak Magyarországon divat kazánt, csaptelepet, illetve szivattyút hamisítani. Ahogy arról egy régebbi számunkban írtunk, a németországi Solingenben létrehoztak egy múzeumot, ahol a hamisított termékeket kiállítják. Sőt, a németek évente díjat adnak a legjobbnak ítélt hamisítványoknak.
Idén kitüntetést kapott egy üvegvágó (Silberschnitt 100.0), amelynek az eredetijét a haani Bohle AG készítette, a másolatot pedig a kínai Ningbo városában székelő Royal Union Co., Ltd. gyártotta és az Euro Shop nevű cég forgalmazta.
Külön elismerést kapott a stuttgarti Hansa Metallwerke AG Hansa Clear kézi zuhanyfejét lemásoló, a kínai Ningbo városában található Zhejiang Cixi Chenxin Sanitary Wares Co., Ltd.
A szintén a kínai Guangdong városában található Hexin Electric and Plastic Factory az erbachi Koziol GmbH 4 fali dekorációs elemét (Alice, Amoebe, Stixx, Romance) másolta le. Azonkívül – és nemcsak kínaiak és nemcsak nálunk – rendszeresen másolnak elektronikus kézszárítókat, kilincseket, nyomásmérő eszközöket, elsősorban manométereket, fűtőkészülékekhez nyomáskiegyenlítő kiegészítőket, láncfűrészt, elemlámpát, satupadot, illetve barkácsszerszámokat.
A hamisítások számbavétele jelenleg különböző mérési módszerek, becslési technikák alkalmazásával történik. Azonban a nemzetközi gyakorlat szerint a hamisítás és kalóztevékenység statisztikai módszerekkel történő mérésére eddig nem alakult ki széles körben elfogadott és alkalmazott egységes metodika, illetve indikátorrendszer (mint például a szerzői jogi ágazatok esetében a Szellemi Tulajdon Világszervezete által ajánlott módszertan). Előrelépést jelenthet a hamisítás mérése területén – a cikk elején említett – Hamisítással és Kalózkodással Foglalkozó Európai Megfigyelőközpont, amelynek meghatározott feladatai közé tartozik a közös metodológia kidolgozása a szellemi tulajdonjogokat érintő jogsértésekre vonatkozó adatgyűjtés, adatelemzés és jelentéskészítés területén, valamint hatáselemzések készítése a „best practices” összegyűjtése. Mindenesetre az már kiderült, hogy az unió valamennyi országában határozott és szigorúbb fellépésre van szükség a termékhamisítók ellen.

---