A jövő útja: integrált oktatás
2008/6. lapszám | Ilonka Mária | 3481 |
Figylem! Ez a cikk 17 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
A Szily Kálmán Kéttannyelvű Műszaki Középiskola, Szakiskola és Kollégium Budapest egykori ferencvárosi iparnegyedében, a Timót utcában található. A szakközépiskolák integrációja során központosított oktatási intézménnyé alakul. 2007 szeptembere óta 600 tanulóval bővült a létszámuk, jelenleg 1533 tanulójuk van. A szakképzés központi átalakítása miatt az elkövetkező években további hat fővárosi szakiskola szakképzését veszi át az intézmény. 180 fős tantestület gondoskodik a szakmai oktató- és nevelőmunkáról. Jelenleg négy szakmacsoportban (gépész, informatikus, elektrotechnikai és elektronikai, nyomdaipari) képeznek diákokat. Kérdéseinkre Márkusné Gábor Ildikó igazgató, gépészmérnök, mérnöktanár és acélszerkezetes szakmérnök, Németh László-díjas pedagógus válaszolt.
A gépész szakmacsoporton belül az épületgépészek nappali, esti, illetve levelező tagozaton tanulhatnak. Akik szakiskolai osztályban kezdik meg tanulmányaikat, vízvezeték-, gázvezeték- vagy fűtésszerelők lehetnek, illetve klímatechnikát tanulhatnak. Érettségi utáni nappali tagozaton épületgépész technikusokat képeznek, de vannak, akik az érettségi és a megtanult szakmájuk mellé szeretnének még egy másik, második szakmát tanulni. Egy évfolyamon belül körülbelül 14-féle tantárgy van, ebben megtalálhatók a közismereti, a szakmai tárgyak, valamint az idegen nyelv, ezen belül is a szaknyelv. A gépészetben jelenleg a fő idegen nyelv a német. Fakultatívan tanulhatnak angolul és franciául is.
Az igazgatónő elmondta, hogy jóval több fiú tanulja a gépészeti szakmát, mint lány. 1985 óta képeznek épület- gépész tanulókat. Az iskolába kétszer anynyian jelentkeznek, mint amennyi helyük van, azonban a szakmák szerinti eloszlás nem egyenletes. Létezik olyan szakma, ami iránt háromszor annyian érdeklődnek. A forgácsoló szakmát kevésbé választják, ilyenkor a pedagógusok ügyességén múlik, mennyire tudják különféle bemutatókon megismertetni az általános iskolásokkal az egyes szakmákat. A demográfiai hullám, illetve az újonnan alakuló iskolák létrejötte is befolyásolják a szakmaválasztást. A gyerekeknek nagyobbak a választási lehetőségeik, mint mondjuk az 1970-es 1980-as években. Az iskola évente tart kéthetes nyílt napot. A végzős nyolcadikosok részére már a tanév kezdetétől - szeptembertől februárig - felvételi előkészítőt tartanak magyar nyelv és irodalomból, matematikából, informatikából és technikából. A tanműhelyekben folyó munkát és a gyakorlati órákat is bemutatják nekik. A felvétel elnyeréséhez elengedhetetlen a felvételi vizsga, amely írásbeli és szóbeli részből áll, ahol fény derül a diák érdeklődésére, illetve hogy mi az elképzelése a szakmáról. Általában 30-33 fővel indulnak az osztályok, mire végeznek, a lemorzsolódás miatt 25-28 főre apad a számuk.
A képzésről
A leendő épületgépészeiket megtanítják arra, hogy önállóan tudjanak tervezni pl. egy belső gáz- vagy fűtéshálózatot. Ehhez a számítógép ma már nélkülözhetetlen eszköz, a CAD/CAM rendszert oktatják. Akik szakiskolások, a 9-10. osztály után már a szakmát tanulják. Amennyiben valaki kiemelkedő képességű, és menet közben rájön arra, hogy szeretne érettségit szerezni, az különbözeti vizsgával átmehet az érettségi felé vezető szakágra is. Sikeres különbözeti vizsgát a kötelező érettségi tantárgyakból kell tenni. A szakközépiskolai osztályban a gyengébb tanuló sem veszik el, mert ő is átmehet a szakiskolába. A cél az, hogy a tanuló a képességeinek megfelelő képesítést szerezzen. Az oktatási intézménynek nagyon jó a szakmai felszereltsége, van egy hatalmas tanműhelye. A jövőben a Szily Kálmán Kéttannyelvű Műszaki Szakközépiskola fogja még másik hat szakképző iskola diákjait is a korábban említett négy szakmacsoportban oktatni. A szakképzés a tanműhelyükben folytatódik. Az új tanévben a szakmára történő beiskolázások már a Timót utcában történnek. A szakképzés átalakulása nagy terhet ró a tanárokra, diákokra egyaránt.
Sajnos, kevés tanulót tudnak kihelyezni mesteremberekhez. Ennek az az oka, hogy a mestereknek kevés az idejük ismereteik átadására. A különböző korú gyerekekkel viszont sokat kell foglalkozni. A mesterek a végzés előtt álló tanulókat fogadják szívesen, gondolván, hogy bennük már kialakult a felelősségtudat. Az oktatáshoz szükséges nyersanyagot az intézménynek meg kell vásárolnia. A tanulók normatívája a képzést biztosítja. Ebből kell előteremteni az oktatási célra a nyersanyagot. Közel 100 céggel van nagyon jó kapcsolatuk, gyakran hoznak új eszközöket bemutatni, amelyeken gyakorolhatnak a diákok. Az általuk befizetett szakképzési támogatásból az iskolának is jut néhány millió Ft évente, ez az összeg tavaly 10 millió Ft fölött volt. A nappali tagozatos oktatás ingyenes, az esti és levelező tagozaton hozzájárulást fizetnek a diákok. Az állami normatíva a többit kipótolja.
Az iskolában érettségiző épületgépészek leginkább a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen, illetve a Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki Kar gépészmérnöki karán tanulnak tovább, például folyamatszervező szakon. A Budapesti Műszaki Főiskolával közösen indítottak egy felsőfokú akkreditált képzést. Aki nem akar főiskolai diplomát, de felső fokú OKJ-s képzésre vágyik, itt megszerezheti. Viszont azok számára is előnyös ez, akik lassabban szoknának bele a főiskolai életbe. Két év alatt megismerheti a diák a magasabb követelményeket, a főiskolai színvonalat. Az ezen idő alatt szerzett kreditpontokat a főiskolán beszámítják. Így a főiskola "második" évfolyamán tanulhat tovább a diák.
Az iskola szomszédságában évtizedekig működött a Szerszámgépipari Művek (SZIM), a Fegyver- és Gépgyár (FÉG). Amikor 1991-ben felbomlott a SZIM, számos mérnök, forgácsoló, esztergályos szakmunkás ment át tanítani. Az ott megszerzett tudást jól át tudták adni a fiataloknak, amikor CNC-gépeken kezdték oktatni a tanulókat. Az épületgépész szakma hatalmas fejlődésen ment keresztül az elmúlt 1,5-2 évtized alatt. Az iskolával kapcsolatban álló cégek nagyon sokat segítenek azzal, hogy kölcsönadják a legkorszerűbb eszközöket, hogy azokon keresztül ismerjék meg a legújabb technológiákat a diákok.
A jövő
2008 szeptemberétől modulrendszerben tanítják a leendő épületgépész technikusok számára a tananyagot. A követelménymodulok alapján a műszaki dokumentáció, geometriai mérés, fémek kézi és kisgépes alakítása, általános gépészeti munka, baleset- és környezetvédelem, épületgépészet, gépészeti szerkezetek, hegesztés, szellőzés, légtechnika, tüzelés- és légtechnikai mérések, tervezési, ellenőrzési feladatok, kivitelezési munkák irányítása, épületgépészeti rendszerek kiépítése befejeztével el tudnak helyezkedni hazai cégeknél. Mindemellett a nyelvtudás eladhatóvá teszi a szakmát például Angliában, Írországban, Belgiumban, Franciaországban, illetve bármelyik uniós országban, bár kevés konkrét visszajelzést kapnak az egykori diákoktól. Tervezik "utánkövetésüket" kérdőívek formájában.
Az igazgatónő vélekedése szerint a jövőben jobban össze kell hangolni a szakemberképzést a munkaerő-piaci kínálattal. Azonban az épületgépészeti szakág esetében még mindig hiányszakmákról kell beszélni. Az új modulrendszerben a diákoknak csak a legújabb és legkorszerűbb tudást kell majd megtanulniuk, nem kell mindent elölről kezdeniük.
