Barion Pixel

VGF&HKL szaklap

Szakmakörnyezet

Környezetbarát védjegyek az építőiparban

2007/11. lapszám | Ilonka Mária |  2621 |

Az alábbi tartalom archív, 14 éve frissült utoljára. A cikkben szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

A környezetbarát védjegyek alkalmazása még az 1970-es évek végére nyúlik vissza. 1977-ben megalapították Németországban a „Kék Angyal” elnevezésű környezeti címkét, amely eredetileg az ENSZ emblémája és szimbóluma volt.

Az, hogy a németek ezzel jelöljék a környezetbarát termékeket, az ENSZ-nek is tetszett, és engedélyezték annak használatát. A legtöbb környezeti címkéző rendszer az 1990-es években vagy azt megelőzően alakult: Északi Hattyú (Svédország, Norvégia, Finnország, Dánia és Izland közös rendszere) 1989, EU Virág 1992, Magyar Környezetbarát Termék 1994, Ausztria 1990, Horvátország 1993, Spanyolország 1993, Csehország 1994, Szlovákia 1996, Hollandia 1995, Franciaország 1992, legújabban pedig Ukrajna, 2002. Mindenütt más-más emblémát használnak, az ország sajátosságainak és annak megfelelőjeként, hogy éppen mire akarják felhívni a figyelmet. A cél hiteles tájékoztatást adni a környezeti szempontból kedvezőbb fogyasztási cikkekről (élelmiszerek, italok, gyógyszerek kivételével) a vásárlók számára, akik e termékek választásával járulhatnak hozzá környezetünk megóvásához. A környezeti címkéket öko-címkének is nevezik, az ISO 14020-as szabványsorozat a környezeti címke megjelölést használja, míg az EU „Virág” működéséről szóló EU rendelet fordításában az öko-címke megjelölés szerepel.

Módszerek

Mind az EU öko-címke, mint a magyar „Környezetbarát Termék” védjegy használati joga önkéntes pályázati úton nyerhető el. A pályázati kiírás folyamatos. Az EU öko-címke rendszer működtetését EU-rendelet szabályozza, ami azt jelenti, hogy a rendeletet valamennyi tagállam jogrendjébe be kell építeni, és a minősítési rendszert ennek megfelelően az EU területén azonos módon kell működtetni. Ennek megfelelően a rendelet és a minősítési követelmények az EU összes hivatalos nyelvén (így magyarul is) könnyen hozzáférhető az öko-címke honlapjáról.

A magyar Környezetbarát Termék minősítésről a környezetvédelmi törvény rendelkezik. A Környezeti címke minősítés a teljes életciklus elemzése alapján előre meghatározott követelmények alapján lehetséges. A jelölt terméknek életciklusának több szakaszában kedvezőbb környezeti tulajdonságokkal kell rendelkeznie a piaci átlagnál. A követelmények 6-8 olyan területre vonatkoznak, amelyeken a jelenlegi műszaki fejlettségi szint mellett jelentős környezeti javulás érhető el. Ezekre a kiválasztott tulajdonságokra meghatároznak jól mérhető határértékeket, konkrét kö- vetelményeket, amelyek bekerülnek a minősítő rendszerbe. Az EU-ban eddig 26 termékcsoportra kidolgoztak ki követelményeket, és csak azokra lehet pályázni. Magyarországon 51 termékcsoportra alakítottak ki minősítési feltételeket, amelyek megtalálhatók a Környezetbarát Termék Kht. honlapján.

A követelményeket folyamatosan felülvizsgálják, mivel követni kell a műszaki fejlődést. (Például a fékbetétek azbesztmentessége mára már kötelezővé vált, így ez a tulajdonság nem jelent plusz környezeti előnyt, ennek alapján nem minősíthető a termék környezet-barátnak.)

Amennyiben valaki Magyarországon olyan terméket szeretne minősíttetni, amelyre még nincsenek kidolgozott határértékek, javaslatot tehet a termékcsoportnak a minősítési körbe való bevonására. A javaslattevő ír egy rövid vázlatot, ismertetőt a leendő környezetbarát termékről, amelyben bemutatja az adott gyártmány környezeti előnyeit az azonos funkciójú átlagos piaci termékhez viszonyítva. A javaslatot a Környezetbarát Termék Értékelő és Minősítő Bizottság (amely minisztériumok, a tudományos élet, a civil szervezetek, az ipar, a kereskedelem, a fogyasztóvédelmi felügyelet, valamint a fogyasztóvédő egyesületek képviselőiből áll) tárgyalja. Amennyiben úgy ítéli meg, hogy az adott területen a műszaki fejlődés lehetővé tesz olyan megoldásokat, ami jelentős, kimutatható környezeti előnyt jelent az életciklus több szakaszában, akkor kezdeményezi a követelmények kidolgozását. A feltételek végigkísérik a termék életciklusát a nyersanyagok előállításától a gyártáson, a forgalmazáson keresztül a felhasználásig, majd a hulladékos szakaszig.

Mind a magyar, mind az EU környezeti címke minősítéshez a pályázatokat a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Környezetbarát Termék Kht.-hez kell benyújtani. A pályázónak igazolnia kell, hogy a termék megfelel a termékcsoportra előzetesen megállapított követelményeknek. Az igazolás lehet gyártói nyilatkozat (például a gyártó nyilatkozik, hogy bizonyos anyagokat nem használ a termék előállításához), vagy akkreditált laboratóriumi mérési eredmény (például kibocsátások, energiahatékonyság), illetve más előírt dokumentum.

Az EU ökocímke-követelmények legfontosabb szempontjai az energiatakarékosság, az ózonréteget károsító és üvegházhatást okozó anyagok, valamint egyéb káros és veszélyes anyagok kibocsátásának, veszélyes anyagok használatának csökkentése, az erdők védelme, toxikus hulladékok keletkezésének csökkentése, a termék tartósságának növelése, javíthatóságának, újrahasznosításának elősegítése, megújuló források fokozott használata, hulladék-felhalmozás korlátozása stb. Fontos szempont lehet, hogy a gyártási eljárás energiatakarékos, hulladékszegény legyen, és a lehető legkisebb legyen a káros anyagok felhasználása, illetve kibocsátása. Jelenleg több mint 400 azoknak a cégeknek a száma, amelyek termékei elnyerték a „Virág” használati jogát az Európai Közösségben, a magyar rendszerben eddig mintegy 100 cég rendelkezett „Környezetbarát Terméknek” minősített árucikkel.

Előny-e a jelölés?

Vajon az EU-ban előnyben részesítik-e a fogyasztók a környezetbarát jelöléssel ellátott termékeket? Egyelőre a piacon lévő termékeknek csak töredéke viseli az EU Virágot. A felmérések viszont kimutatták a vásárlók készségét ilyen termékek választására.

Vajon ki dönti el azt, hogy melyek a kiemelkedő jellemzők egy-egy termék vagy szolgáltatás esetében? Mint azt dr. Wagner Zsófiától, a Környezetbarát Termék Kht. vezető főtanácsosától megtudtuk: a magyar nemzeti rendszerben az adott témakör szakértői dolgozzák ki a követelményeket, amelyeket a Környezetbarát Termék Értékelő és Minősítő Bizottság hagy jóvá. Az Európai Közösségben a tagországok képviselőiből és szakértőiből alakul munkacsoport a feltételek kidolgozására, amelyet végül az EU-tagállamok szavaznak meg.

Miként alkalmazzák a környezetbarát védjegyet az építőiparban? Az EU Virág rendszerében a kemény padlóburkolatokra (természetes kövek, égetett kerámiák stb.) és a hőszivattyúkra van kidolgozott követelményrendszer.

Téves az a nézet, hogy a „természetes” anyagokból készült termékek automatikusan környezetbarátnak tekinthetők. Például a fa felhasználása számos környezetkárosító hatást is eredményezhet. A nem fenntartható erdőgazdálkodásból kitermelt fa különböző élőhelyek (növények és állatok) elvesztését okozhatja. A fa tartósításakor, felületkezelésekor káros anyagokat, peszticideket, oldószeres festékeket, lakkokat stb. használnak, amelyek káros kibocsátásokat eredményezhetnek. Mint már említettük, a védjegy odaítélésénél a termékcsoportra jellemző követelményeket határoznak meg, amelyeket a műszaki-technológiai fejlődésnek megfelelően folyamatosan felülvizsgálnak. Az EU öko-címke önkéntes rendszer, ha magyar termék pályázik, azonos feltételeket kell teljesítenie, mint bármely más EU-tagország pályázójának. A környezetbarát termékvédjegy magyarországi alkalmazása az építőiparban a következőképpen valósul meg: több termékcsoportra van kidolgozott követelményrendszer és sikeres pályázó.

A polimerbeton kiválóan alkalmas vízelvezető rendszerek előállítására. Az értékelő bizottság összehasonlította a piaci átlaggal, s kiderült róla, hogy sokkal ellenállóbb, jobban kezelhető az építkezéseknél alkalmazott más anyagokhoz viszonyítva. Tartósabb, biztonságosabb. A gázégőknél az energiahatékonyság, a káros kibocsátások csökkentése és a biztonság volt a legfontosabb szempont. Elsősorban ipari méretekben kell gondolkodni az alkalmazásánál.

A vékony aszfaltbevonat előnye a csekély anyag- és energiafelhasználás, a kibocsátásmentes, hulladékszegény eljárás. Külön előnye, hogy a burkolás után egy óra elteltével már rá lehet engedni a forgalmat. A közlekedésben mégis kevés helyen használják ezt az anyagot, mivel nem éppen az olcsó kategóriások közé tartozik. Vajon a megkülönböztető címkével ellátott építőipari alapanyagok drágábbak, mint a hagyományos termékek (cement, vagy a korszerű technológiával készült panellakások, amelyek már nem tartalmaznak azbesztet stb.)? Nem törvényszerű a magasabb ár, ha az előállítás nyersanyag- és energiatakarékos. (Például a hűtőszekrények jobb energiahatékonyságát plusz hőszigeteléssel érik el, ami magasabb árat jelent.) A fogyasztó maximum egy címkét és egy vonalkódot lát. Ebből kiderülhet, hogy környezetbarát termékvédjegyről szó van az adott építőipari termék esetében? A védjegyábra mellett a kedvező környezeti tulajdonságok szövegesen is szerepelnek.

A környezetbarát termék minősítésért egyszeri díjat kell fizetni, amely jelenleg 150 000 forint. A továbbiakban minden eladott termék után 2 ezrelék jár a minősítő szervezetnek, amely 2 forintot jelent egy ezer forint árú termék esetében. Ez nem tűnik nagy összegnek akkor, amikor a környezetszennyezés rehabilitációjára mondjuk milliókat, milliárdokat kell költenie az államnak.

Mindenesetre kialakulóban van egy olyan vásárlói réteg, amely érdeklődik az öko-, illetve megkülönböztető védjeggyel ellátott termékek iránt. Felvetődik az a kérdés is, hogy a vásárló a jövőben hajlandó lenne-e egy kicsit többet fizetni a produktumért, ha arról pontosan tudná, hogy környezetbarát?

Környezetvédelem


Kérjük, szánjon pár pillanatot a cikk értékelésére. Visszajelzése segít a lap és a honlap javításában.

Hasznos volt az ön számára a cikk?

 Igen

 Nem