Új Magyarország Lakás Felújítási Program
2008/1-2. lapszám | Ilonka Mária | 3480 |
Figylem! Ez a cikk 18 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium illetékes államtitkára 2007. december 27-én bejelentette, hogy "Új Magyarország Lakás Felújítási Program" néven folytatódik az eddigi panel-, valamint a kémény-felújítási program. A program bővíti és egységesíti a lakásfelújítást célzó állami támogatások rendszerét, amelyre a kormány 2008-ban 10 milliárd forintot biztosít. A jövőben már nem csak a panelházak, hanem a családi és társasházak felújítására is lehetőség nyílik.
A mintegy 820 000 iparosított technológiával készült lakóépület felújítására 2001 óta minden évben meghirdetett pályázat célja az energiatakarékosság, az épületek, illetve a lakások energia-felhasználásának csökkentése. A "panelprogram" keretében az eddig összesen 190 000 lakást érintő felújításokhoz a kormány mintegy 34 milliárd forint támogatást hagyott jóvá.
A tapasztalatok azt mutatják, hogy a felújítások - az elvégzett munka függvényében - 8-50 százalék közötti energia-megtakarítást eredményeznek. A fűtési rendszer korszerűsítése önmagában kisebb, míg a teljes körű felújítás nagyobb megtakarítást eredményez. A megtakarítás a nemzetgazdaság energiamérlegének javulásában is érzékelhető. A lakások fűtése az ország éves energiafelhasználásának 17 százalékát, ezen belül a panellakások fűtése 3,3 százalékát teszi ki, mely utóbbi költsége évente mintegy 80-100 milliárd forint.
Mit újítanak fel?
A felújításra, korszerűsítésre váró lakások legnagyobb részét az iparosított technológiával épült lakóépületek teszik ki. Ezekre általánosságban az a jellemző, hogy nem rendelkeznek lakásonkénti önálló mérő- és szabályozókészülékekkel. A korszerűtlen távfűtési rendszer túlzott mértékű energiafelhasználást okoz, és ez a lakástulajdonosok számára magas fűtési költséget jelent. A több százezer lakást érintő felújítási-korszerűsítési szükséglet nem valósítható meg állami szerepvállalás nélkül. A felújítások csökkentik az épületüzemeltetési költségeket. Ahhoz, hogy a beruházók, az építőipari vállalkozók is felkészülhessenek, illetve, hogy jobban ki tudják szolgálni a felhasználói oldalt, érdemes megismerkedni az Új Magyarország Lakás Felújítási Program elemeivel. Az első helyen szerepel a Panelprogram. Az idén a pályázati rendszer több ponton változik a felújítások műszaki színvonalának emelése, energiahatékonyságának javítása, és az épületek biztonságának növelése érdekében.
Az energiatakarékos felújítás elemeinek - hőszigetelés, külső nyílászárók cseréje, gépészeti rendszerek felújítása - meghagyása mellett megszűnik az a tilalom, amely nem tette lehetővé, hogy a ház leváljon a távhőszolgáltatásról (amennyiben az ezt célzó műszaki változtatások tényleges, számítással igazolt energia-megtakarítást eredményeznek). További új elemek is találhatók a programban: a szigetelés, illetve a nyílászáró-csere feltétele a fűtésszabályozás(!), mérés megléte vagy kialakítása legalább épületenként. Az épületek tűzvédelme szempontjából fontos módosítás, hogy amennyiben a szellőzőrendszer bármilyen szintű felújítására nyújtanak be támogatási igényt, a szellőzőcsatorna tisztítását kötelezően el kell végezni. A nyertes pályázók 5 évig adatszolgáltatásra kötelezettek az energiafogyasztásukat illetően.
További változások
Változások lesznek a finanszírozásban is: az állami támogatás 1/3 rész marad, a további 2/3 rész önkormányzati támogatásból és a lakástulajdonosok saját erejéből tevődhet össze. A lakástulajdonosok a költségek akár 2/3-ának biztosítását is vállalhatják, hogy önkormányzati források hiányában is megvalósítható legyen a beruházás. A maximális állami támogatás összege emelkedik, lakásonként 400 000 forintról 500 000 forintra. A támogatás összegének emelése ösztönzi a komplexebb, így hatékonyabb felújítások megvalósítását.
Az új pályázati rendszerben a pályázó a tulajdonosi közösség (társasház, lakásszövetkezet, önkormányzat), míg az állam és az önkormányzat támogató. Mindehhez az MFB Panel Plusz hitelkonstrukciója a pályázati önrész pótlására továbbra is rendelkezésre áll. A hitel meghatározó szerepet játszott a panelprogram 2005-2006-os népszerűségében. Továbbra is lehetőség van az úgynevezett "harmadik feles" finanszírozási rendszerek belépésére. A finanszírozásba az önkormányzat vagy a lakóközösség oldalán - a közbeszerzés, illetve a versenyeztetés szabályait betartva - beléphetnek olyan vállalkozók, akik a munkákat saját forrásaikból elvégzik, adott esetben energia-megtakarítási garanciákat vállalnak (önkormányzati vagyonkezelők, távhőszolgáltatók, ESCO vállalatok stb.). Az önkormányzatok megfelelő autonómiát kapnak a döntéshozatalban.
ÖKO-Program
Az ÖKO-Program a távfűtött lakások fűtésszabályozásának kialakítását, úgynevezett költségosztók felszerelését, egyedi mérés kialakítását célozza vissza nem térítendő támogatással. Támogatható a hőleadók (radiátorok) egyedi szabályozásának kialakítása, strangszabályozás kialakítása, költségosztók felszerelése, egyedi mérés rendszerének kialakítása. A hőleadók egyedi szabályozásának és a strangszabályozás elkészítése kötelező, a költségosztók felszerelése, illetve az egyedi mérés kialakítása a lakóközösség döntése alapján választható.
Pályázatokat a lakóközösségek, a távhőszolgáltatók, valamint a harmadik feles finanszírozók és az ESCO cégek nyújthatnak be. Az állam a felújítási költségek 35 százalékát finanszírozza, további 15 százalék támogatást adhat a helyi önkormányzat (Budapesten a főváros vagy a kerület), illetve a távhőszolgáltató vagy harmadik feles finanszí- rozást nyújtó/ESCO vállalkozás. A támo-gatás maximuma lakásonként nettó 45 000 forint.
Az ÖKO-Program pályázat kezelője az Energia-központ Kht. A program finanszírozására az ÖTM 1,5 milliárd forintot előlegként folyósít. Az előzetes információk szerint az első negyedévben nyújthatnak be pályázatot az érintettek. A program 3. elemeként kiemelendő az egycsatornás gyűjtőkémények felújításának támogatása. A pályázat a 2006. évi pályázattal azonos műszaki tartalommal, de a panelpályázathoz hasonló feltételrendszerrel került meghirdetésre. A támogatás célja az 1985-ig épült lakóépületek üzemelő, gáztüzelő berendezések égéstermékeinek elvezetésére szolgáló egycsatornás gyűjtőkéményeinek (a továbbiakban: termofor kémény, a kiírásban így utalnak rá) biztonságtechnikai felújítása, vissza nem térítendő támogatással.
Továbbra is népszerű a Lakások energetikai korszerűsítése, amely a program 4. eleme. A támogatás célja az 1994 előtt, hagyományos technológiával épült lakóingatlanok - így hagyományos szerkezetű családi házak és többlakásos épületek, valamint az iparosított épületek panelprogramból kizárt egyéni lakásai - fűtési energia-megtakarítást eredményező felújításának segítése, vissza nem térítendő támogatással. A lakossági megújuló energiafelhasználás növelése is fontos szerepet kapott a programban.
Ennek keretében olyan beruházások lesznek támogathatók, amelyek a hagyományos energiahordozók megújuló energiaforrásokkal való helyettesítését célozzák a hagyományos szerkezetű családi házakban és többlakásos épületekben. A megújuló energiaforrások az épületek melegvíz-szolgáltatásába (napkollektor) és a fűtési rendszerbe (hőszivattyú, napkollektor) egyaránt bekapcsolhatók. Valamennyi pályázati kiírás megtalálható az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium honlapján. A pályázatok benyújtási határideje változó, de még az első negyedéven belül marad. Az egyes pályázatok benyújtásakor érdemes megkérdezni a lakóhely szerint illetékes önkormányzatokat, mivel ők meglehetősen nagy autonómiát kaphatnak a vissza nem térítendő támogatások elbírálá- sában is.
