Ferencváros, a változások kerülete
2009/9. lapszám | Ilonka Mária | 3869 |
Figylem! Ez a cikk 17 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Budapest kerületei közül az egyik leglátványosabban fejlődő terület a Ferencváros, amely a főváros IX. kerülete. Az utóbbi másfél évtizedben szembeszökő átalakulás indult meg. A Lágymányosi-hídtól egészen a Petőfi-hídig modern, új épületek nőttek ki a földből. Csak a legjellegzetesebbeket említjük meg: a Duna-parti szakaszon épült fel az új Nemzeti Színház, a Művészetek Palotája, a Millenniumi Városközpont.
1992-ben megkezdett komplex városmegújítási akció
A IX. kerületben már egyetemi városrészekről is beszélnek, mivel az ország négy legnagyobb egyeteme található részben a kerületen belül vagy közvetlen környezetében (Semmelweis Egyetem, Corvinus Egyetem, Budapesti Műszaki és Gazdasági Egyetem, ELTE). Ugyanakkor Ferencváros még most is tele van ellentmondásokkal. Miközben szépül, folyamatos a tennivaló az önkormányzati tulajdonban maradt lakóépületek rehabilitációjában, korszerűsítésében. A kerület hosszú távú jövőképe összhangban áll a főváros által elfogadott Podmaniczky Programmal.
A többi Duna-parti kerülethez hasonlóan
a IX. kerület is érintett a folyó és a város kapcsolatának fejlesztésében. Mint azt dr. Sersliné Kócsi Margit kerületi főépítész elmondta: Ferencváros a Ráckevei-Soroksári Duna-ág rehabilitációjában kapcsolódik a déli kerületekhez, továbbá a Soroksár központú agglomerációs kistérségi társuláshoz. A főváros déli kerületei – Ferencváros, Pesterzsébet, Kispest, Csepel – együttműködnek a déli Duna-hidak és a közúti főhálózat fejlesztésében. Az országos jelentőségű Beszédes-program feladata a Ráckevei Duna-ág természeti állapotának javítása. A program regionális jelentőségű, Ferencváros szakmai szempontból egyezteti a másik három kerülettel közösen a vízparti részek tervezett terület-felhasználását és az ezzel összefüggő ingatlanfejlesztéseket.
A Ferencvárosi Önkormányzat Főépítészi Irodája 2008-ban hagyta jóvá az Integrált Városfejlesztési Stratégiát, melynek legfontosabb célkitűzései: a történeti városrész komplex rehabilitációja (ezen belül a belső Ferencváros kulturális negyeddé fejlesztése, középső Ferencvárosban a városmegújítás folytatása és befejezése, a malmok környékén az avult épületek bontása), az úgynevezett átmeneti zóna helyzetének javítása (az üzemi területek funkcióváltása, a lakóterületek növelése, a városi funkciók gazdagítása, a rekreációs adottságok bővítése, a krízis-lakóházak bontása, a magánbefektetők ingatlanfejlesztéseinek folytatása és a Millenniumi Városközpont építésének befejezése), a József Attila lakótelep rehabilitációjának folytatása (a lakóházak, intézmények környezettudatos felújítása, a kerületen keresztülvezető vasúthálózat átalakítása).
Ferencváros 200 éves történetében a városrészek területi fejlődése és a társadalmi rétegződés kötött szoros összefüggés figyelhető meg. A 19. század első felében a kerület lakott részei az egykori pesti városfal déli szomszédságában jöttek létre, elsősorban iparosok és kereskedők települtek meg itt. Az ipari fejlődés révén a század végére százezer fölé emelkedett a terület népessége, melynek többségét a gyárak, üzemek munkássága képezte.
A 19-20. század fordulója körüli évtizedekben a fővárost jellemző városiasodási folyamat Ferencvárosban a belső városrészektől kifelé haladt, a társadalmi rétegződés is ennek megfelelően alakult. A tehetősebb társadalmi csoportok belső Ferencváros bérházaiba költöztek, az akkor létrejövő Nagykörúton kívül kevesebb többszintes lakóház épült, az épületek lakásainak bére olcsóbb volt, és ezért a szegényebb emberek lakták.
A háború utáni időszakban először a nyomortelepeket számolták fel. A lakáshiány megszüntetése érdekében a fővárosban lakótelepeket építettek, elsőként a József Attila lakótelepet, amelyet az egykori Mária Valéria nyomornegyed helyén létesítettek. A József Attila lakótelepen épült közel 8000 lakás komfortos, viszont a gépészeti rendszerek élettartama lassan lejár, felújításuk időszerűvé vált.
Az 1970-es 1980-as években
a történeti városrészek állami bérlakásait egyformán jellemezte a fizikai leromlás. A lakáshiány enyhítésére a lakóházak bontását követően tízemeletes panelházakat létesítettek a Haller utca mentén. Az 1980-as évek második felében a Tűzoltó utca környéki három tömbben kezdődött meg az átépítés, majd a rendszerváltást követően a 44 tömböt magába foglaló területen folytatódott a városmegújítási akció.
A vasúton túli, külső városrészeken a szocialista iparfejlesztés gyárai közé szorult, szórványosan elhelyezkedő lakóházcsoportoknál is eltérő mértékben mutatkoznak meg a zárványosodás, a szegregáltság jelei. A legkritikusabb folyamatok az úgynevezett Dzsumbujban zajlottak, amelynek felszámolása jelenleg is tart. Még mintegy 100 család elhelyezéséről kell gondoskodni (Illatos út, Gubacsi út).
Az 1990-es évek elejéig
a lakások java része állami tulajdonban volt. A történeti városrészben többször elhatározott szanálások miatt még az átlagosnál is alacsonyabb volt a karbantartások színvonala, a felújítások évtizedeken át elmaradtak. A lakóházak állaga avulttá vált. Közel százéves koruk révén a komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások száma is magas volt. A belső Ferencvárosban valamivel kedvezőbb a régi építésű lakások műszaki állaga, részben a lakóházakká átalakított egykori paloták miatt. Az épületek zömére jellemző az eklektika, a körfolyosós belső udvarok, többnyire téglaépítésűek, alápincézettek.
A kedvezményes vételi lehetőséget biztosító lakásprivatizációt korlátozta az önkormányzat, úgynevezett tilalmi listát állított fel. Azok a lakóházak kerültek eladási tilalom alá, amelyek műszaki állapota nagyon rossz vagy a lakásoknak több mint 20%-a komfort nélküli volt.
Jelenleg az önkormányzati tulajdonban maradt épületek, épületcsoportok képezik a kerület legrosszabb lakásállományát. A kerületnek még mindig vannak olyan lakóházai, ahol mintegy 70% a komfort nélküli lakások aránya. Ezek jellemzően szoba-konyhás ingatlanok, ahol a vécé közös, és a folyó végén található.
A helyi önkormányzat által
középső Ferencvárosban 1992-ben megkezdett komplex, értékőrző városmegújítási akciót jelen pillanatban is folytatják. A rehabilitációs program folyamatos végrehajtása, a bontások és a felújítások miatt megszűnő lakások bérlőinek elhelyezésére az önkormányzat lakásokat is vásárol. Az önkormányzati lakóházak egyharmadát sikerült felújítani eddig. Kétezer lakást lebontottak, és helyükbe hétezer újat építettek.
A József Attila Terv (a költő a kerületben született, számos házban lakott) hét tömbjében (Mester utca, Thaly Kálmán, Balázs Béla, Haller, Mester utca által határolt térség) még 1118 önkormányzati lakást kell felújítani, ami meglehetősen jelentős szám, ha figyelembe vesszük, hogy a kerületben – a 2008-as adatok alapján – mintegy 33 000 lakás található, ebből 6000 önkormányzati. A városmegújítási akcióra a kerület eddig 44 milliárd forintot fordított.
A József Attila lakótelepen, illetve a belső Ferencvárosban található a legtöbb magántulajdonú lakás. A társasházak felújítását évenkénti pályázat keretében támogatja az önkormányzat vissza nem térítendő támogatással.
A városmegújítási akcióra a kerület eddig 44 milliárd forintot fordított
Gáz-, villany-, csatornahálózat
Mint azt a Beruházási és Városüzemeltetési Iroda szakemberei – Bukovszky András irodavezető-helyettes és Pálinkás Ferenc épületgépész műszaki ellenőr – elmondták: sok régi lakóépületben még menetes kötésű a gázhálózat, a nedves pincék miatt a csövek erősen korrodáltak.
A közelmúltban a Tűzoltó utcában valaki fel akarta újítani a lakását, közben eltörött a nyomás alatt lévő gázcső. Az egész házban lezárták a hálózatot. Sajnos gyakran történik ilyenfajta meghibásodás, főleg télen, és ilyenkor kikapcsolják a gázszolgáltatásból az épületet. A gázhálózatnál van egy tervszerű karbantartás, és amennyiben a területi ellenőrök tömörtelenséget találnak, szivárog a gáz, azonnal beavatkozik mind a szolgáltató, mind az önkormányzat.
Idén két önkormányzati társasházban cserélték ki a rossz gázvezetéket. Az egyik épületnél a hiba akkor jelentkezett, amikor egy földszinti üres lakásban éppen folyt egy leendő bérlő részére egy félkomfortos lakás felújítása. Ahogy a konyhában felbontották a padlóburkolatot, az hozzáütődött a födémben lévő gázvezetékhez, mely elkezdett erősen szivárogni. Mindez télvíz idején történt, és roppant kellemetlenül érintette a házban élőket, mivel lezárták a gázvezetéket.
A lakóépületek elektromos hálózatai a felújítást megelőzően nagyon rossz állapotúak voltak, lévén sok esetben egyidősek a magukkal az épületekkel. A száz évvel ezelőtti elektromos rendszerek világításra készültek, nem másra. Számos épületben még kátránybevonatúak a villanyvezetékek. Az olvadóbetétek, illetve megszakítók nem bírják a mostani háztartási gépek, például az automata mosógépek terhelését. A 21. századi igények megváltoztak, a nagyobb teljesítményű gépek üzembe állításával füstölög a kátránypapírba burkolt elektromos vezeték. A régi elektromos hálózatoknál rendszeresen jelentkeznek ezek a hibák, s gyakran lakástüzet okoznak.
A hetvenes években, amikor még működött a Vágóhíd, nem volt megfelelő a szűrés, és a csatorna rendszeresen eldugult (Földvári utca, Gubacsi út környéke). A Fővárosi Csatornázási Művek azóta kicserélte a szóban forgó csatornavezetéket, és az elbontandó épületek (például a Dzsumbuj) sem fogják a jövőben terhelni a rendszert. A megmaradó épületeknél a csatornahálózat megfelelően működik.
Füstgáz-elvezetés
Az 1970-es években egy levegőtisztasági program keretében sok lakás lett bekapcsolva a gázellátásba, s ezzel együtt az akkori technológiával elvégezték a kémények bélelését is. A központi fűtéses épületekben a szén- vagy koksztüzelést gázkazánokkal váltották ki. A rendszerváltást követően az önkormányzat komoly összegeket fektetett abba, hogy a még gázellátás nélküli épületekbe bevezessék a gázt (például a Lenhossék utcában). Az Aszódi úti lakótelepen 1993-95 között az önkormányzat kiépíttette a gázhálózatot, a szobák fűtését parapet gázkonvektorokkal, a főzést pedig gáztűzhelyekkel oldották meg.
A rehabilitálandó, felújítandó épületekben nagyon rossz állapotúak a kémények, ezért részben újraépítik őket, illetve a fűtési módnak megfelelően kibélelik. A felújítás során a lakások fűtése, illetve használati melegvíz-ellátása vagy egyedileg, kombinált fali gáz-fűtőkészülékekkel történik, vagy központilag, gázkazánházak kiépítésével, melyeket a pincében vagy a tetőtérben helyeznek el. Ugyanez jellemző az új lakóépületekre is.
A cirkók füstgáz-elvezetése vagy a meglévő, a készüléktípusnak (gravitációs vagy zárt égésterű) megfelelően kibélelt kéményjáratok felhasználásával történik, vagy modern gravitációs gyűjtőkéménybe kötik be a készülékeket. A gyűjtőkéményekbe szintenként több zárt égésterű készüléket lehet bekötni, és meg lehet oldani a fürdőszobák gépi szellőzését is.
A József Attila lakótelep épületeinek többsége távfűtéses. Az egyedi, gázfűtéses épületek fürdőszobai termofor kéményeinek állapota nagyon rossz. Az elmúlt években a kéményseprő-ipari szolgáltató jelzése alapján az életveszélyes kémények felújítása folyamatosan történt, például 2004 és 2008 között 62 épületben 1823 kéményjáratot újították fel. 2009-ben 8 épület 286 kéményjáratának felújítása történt meg.
Hűtés
A split-kültérik elhelyezésének külön szabályai vannak, engedélykötelesek. Műemléki és helyi védett homlokzaton egyáltalán nem lehet elhelyezni ezeket a készülékeket. Mivel eltérők a bérlők és tulajdonosok igényei, ezért a rehabilitált és új építésű épületekben nemigen lehet központi klímát elhelyezni. Viszont az erkélyes lakásoknál mindez megoldható, amennyiben nem zavarja a városképet. A megkérdezett kerületi szakemberek egybehangzó véleménye, hogy az elkövetkező évtizedekben az épületgépészek számára nagy kihívást jelenthet majd a lakások hűtésének megoldása úgy, hogy közben az építészetileg, illetve műemlékileg védett épületek jellege ne sérüljön. Jelenleg háromszintű védelem van: a műemléki a legszigorúbb, ezután jön a fővárosi, és létezik még a kerületi szintű helyi védettség. Amennyiben a lakók külön engedélyt kérnek a split-kültérik működtetésére, akkor feltételként szabják, hogy takartan telepítsék azokat. A műszaki ellenőrök munkájuk során számos szabálytalan elhelyezésű klímaberendezést találnak, ám míg kettőt leszedetnek, addig engedély nélkül akár ötöt is elhelyezhetnek az ott élők.
A kerület lakcímre bejelentett lakosainak létszáma 57 000, nappal – főként az egyetemekre járó hallgatók miatt – akár 70 000-re is duzzadhat ez a létszám. Csupán egyetlen példa az adatok hiányosságaira: a Duna partján épült 240 lakásba eddig mindössze 16-an jelentkeztek be, viszont úgy tűnik, hogy egyetlen lakás sem üres.
